A megbízhatóságot gyakran szokták különböző nemzetek jól bevált termékeihez hasonlítani: svájci bicska, német autó, japán elektronika. A metalban is van egy jól körülírható réteg, akik ezt a megbízhatóságot szállítják évről évre, még akkor is, ha nemzetiséget már nehezebben tudunk hozzájuk kapcsolni. Azért vannak alap dolgok, mégha szerintem mára ezek teljesen el is vesztették jelentőségüket: svéd melodikus death, amerikai sludge… Mára ténylegesen globálisan kell gondolkodnunk, mivel bármikor, bárhonnan kaphatunk egy jó anyagot. Az utóbbi években igencsak felrajzolta magát az extrémebb zenék kedvelői térképére Lengyelország, bár korábban sem voltak ismeretlenek, köszönhetően a folyamatosan megjelenő minőségi korongoknak. A lényeg ismét a lényegben rejtőzik: itt is megvan a biztonságos játékosok népes tábora, aminek igencsak jeles képviselője az immár harmadik lemezét megjelentető death metal horda, az Eteritus. A csapat remek hangzással, meggyőző témákkal, de sablonos felépítéssel ontja magából a jó öreg death metalt, munkásságuk pedig most jutott el hozzám a Rotten Transition című anyaggal. Az üdvösséghez adott a jó zenészi teljesítmény, a bármilyen dzsekire felvarrható, mutatós logó és az eddig minden alkalommal jól sikerült kacifántos, figyelmfelkeltő albumborító, ami szemernyi kétséget sem hagy bennünk azt illetően, hogy mivel állunk szemben.
Ezek a borítók azonban másról is árulkodnak: noha elsőre vonzóan hatnak, közelebbről megnézve, amikor a részleteket, a mögöttes jelentéseket, a koncepcióhoz való tartozásukat keressük már nem látunk bennük igazán semmit. A pillantnak készültek, hogy elsőre lehengereljenek és azonnal meg akarjuk kaparintani a lemezt. Persze utána kicsit kényelmetlenül vesszük tudomásul, hogy nem “a death metal CD-t”, hanem “egy death metal CD-t” gyűjtöttünk be a többi mellé. A szép az egészben az, hogy idővel teljes mértékben megszerethetjük a Rotten Transition-t és sosem fogunk rá kidobott pénzként gondolni, mert ahogy írtam, roppant megbízhatóan szállítják a nagybetűs death metalt. Persze a kiadótól kaptam itt olyan szavakat, hogy kreatív és technikás, majdhogynem korszakalkotó horda, de én is így reklámoznám a portékám, ha el akarnám adni. Az Eteritus egy minden igényt kielégítő csapat, akiknek a legnagyobb erényeként azt tudom felhozni, hogy roppant jó módon működik náluk az maga a felvétel. Slav gitárját időnként több szólamban halljuk, ami rendkívül változatossá teszi a játékát, máskor pedig olyan, mintha több gitár hangja lenne egymásra pakolva és így kap hatalmas súlyt egy ártatlan pendítés is.
Ugyanez igaz a vokálra, ami vagy stúdiótechnikával lett megbabonázva, vagy valóban egy kisebb tömeg egészítette ki Oz hörgését, amibe itt-ott dallamfoszlányok is elfértek. Minden esetre a rövid és semmitmondó intro után a Krieg című, lassan építkező aprítástól egészen a záró The Plague Will Comingig megtalálja azt a részt, amit szívesen üvöltene koncerten, vagy amire szívesen bólogat nagyokat. Kifejezetten slágeres műfajához mérten a Frozen Towers annak ellenére, hogy majdnem hat perces szerzeményként kilóg a zenekar eddigi munkásságából. Sokkal jellemzőbbek ugyanis az olyan 3-4 perces menetelések, mint például az eddig nyilvánossá tett Blood Infection, vagy a csipetnyi okkultizmussal izgalmasabbá tett Evil Remains. Talán a River Of Tormentben jelenik meg némi technikásság, játékosság, amire a kiadó hivatkozhat, de itt is inkább a slágeresség malmára hajtják a vizet. A minden eddigit magába foglaló Angel’s Cuntnak szintén jól áll a hosszabb játékidő és az átgondolt felépítés, akárcsak a rövid Cursed Path To The Ancient Temple után érkező és albumot záró The Plague Will Comingnak, ami így a lemez egyik valódi csúcspontjává válik.
A zenekar talán most, a harmadik nekifutásra kezdi kapizsgálni, hogy hosszabb tételeket is bőségesen ki tudnak tölteni tartalommal és ez kifejezetten jól is áll nekik. A tényleg kifogástalan hangzás, a remek gitártémák mellett a dalok okos felépítésében, az egyedi ötletek bátrabb felvállalásában látom igazán a jövőjüket, amivel ki tudnának törni a megbízható iparos címke alól, feltéve, ha ezt ők és rajongóik valamilyen szinten igénylik. Ha biztos lábakon álló, megbízható death metal korongot szeretnétek, szeptember 24-től érdemes keresnetek az anyagot.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
