Flea: LSD gyerekeknek – könyvismertető

A magyar Red Hot Chili Peppers rajongók igazán nem panaszkodhatnak, hiszen a könyvkiadók gondoskodnak róla, hogy a zenekarról időközönként legyen olvasnivaló a hazai könyvpiacon.

A zenekar egyik alapemberének, az énekes Anthony Kiedis-nek az életrajzát Scar Tissue címmel másfél évtizede vehették kézbe az érdeklődők. A Dave Thompson által jegyzett By the Way című zenekari biográfia szintén bő tíz éve jutott el a könyvesboltok polcaira. Ezek mellett szintén magyar fordításban jelent meg a fotókkal gazdagon illusztrált zenekari sztori, A Red Hot Chili Peppers története – Saját szavaikkal című kötet is. Az évek során azonban mindhárom könyv eltűnt a bolti forgalomból, így jókor érkezik a banda másik alapítójának, a Flea néven közismert Michael Balzary-nak az életrajza. A könyv angol verziója 2019 novemberében jelent meg, így a hazai olvasók most naprakészen kapják meg a basszusgitáros sztoriját. Ez esetben az utóbbi két szón van a lényeg, egyrészt ugyanis a könyv valóban önéletrajz, tehát nem RHCP biográfia, másrészt pedig Flea keze munkája, vagyis bértollnok bevonása nélkül készült. Az eltelt hónapok alatt, bár alapjaiban rendült meg a zeneipar (is), ez a tény a könyv időszerűségét nem befolyásolja, ugyanis az LSD gyerekeknek a szerző életének első két évtizedére, tehát a ’60-as és ’70-es évekre, illetve a ’80-as évtized legelejére koncentrál.

Pritz Péter neve a zenekari biográfiák ismerőinek garancia a jól sikerült magyar fordításra, elég csak a hozzá köthető Bruce Dickinson, illetve a Duff McKagan életrajzokra gondolnunk. Sőt, már A Red Hot Chili Peppers története – Saját szavaikkal című könyvet is Péter ültette át az anyanyelvünkre.

Az életrajz címe elsőre bármilyen sokkoló is, nem árul zsákbamacskát. Michael (a könyvben ugyanis nagyrészt ezen a néven szerepel) gyerekként kortársaihoz hasonlóan sodródott a korabeli szubkultúrák között, de mindig nyitottan állt az új élethelyzetekhez, így van mit megosztania az olvasókkal. A családi idill váratlan semmibe foszlása, a legkorábbi zenei élmények, a frusztrációk, a drogok; a főszereplőnek a 80-as évek elejéig mindből bőven kijutott… Ezeket részletekbe menően, kozmetikázatlan formában meg is ismerhetjük. A zenekar rajongói feltehetően tisztában vannak vele, hogy Michael milyen hangszeren kezdte zenei pályafutását, az viszont talán kevésbé közismert, hogy miért nyergelt át a basszusgitárra. A szerző kitér a különféle zenei stílusokra, melyekhez egy kivételével kortársaival ellentétben fiatal korában is nyitottan állt. Megosztja velünk azt is, hogy hogyan alakult ki közte és Anthony Kiedis között az az életre szóló szövetség, ami a mai napig meghatározza a zenekar működését és az azon kívüli hétköznapjaikat is.Vicces, keserédes, illetve tragikus sztorik követik egymást a könyv oldalain. Michaelnek ebben a két évtizedben bőven volt része mindegyikben, a komikus eseményekben szinte mindig akadt tettestársa, Anthony Kiedis személyében. A legsúlyosabb rész pedig talán az, ahogy az egykori alapító, Hillel Slovakkal kapcsolatos érzelmeit és a gitáros pokoljárását tárja az olvasó elé.

Vajon mit szólt a RHCP első dobosaként megismert Jack Irons a Michael által részére készített személyes születésnapi ajándékhoz?! Kiderül, hogy mire jó még a ballagási öltöny, illetve megtudhatjuk, hogy Dawn vagy Don és a céklahegy hogyan passzolnak egymáshoz.

Egyfajta függelékként olvashatunk a fiatal és a mai Michaelre legnagyobb hatást gyakorló könyvekről, filmekről, lemezekről és koncertekről is. Ha eddig nem tudtuk, elég ezekre pillantani ahhoz, hogy megállapítsuk, Michael személyében egy sokoldalú, mindenre nyitott emberről van szó.
A szerző műhelyében már készül a folytatás, ami 1983-tól fogja felvenni az események fonalát. Egy ilyen sűrű és eseménydús két évtized krónikája után kíváncsian várom azt, hogy a zenekari évek kapcsán milyen történeteket olvashatunk majd!

Az ajánlót írta: Andris

szeptember 26.,
október 02.,
október 03.,
október 16.,