Gallower

Behold the Realm of Darkness (2020)

A sziléziai Gallower egy 2015-ben alakult thrash/black brigád. A trió két demó, egy split és egy kazettán is megjelentetett előzetes single után tavaly nyáron hozta ki bemutatkozó albumát. Az említett single kapcsán kaptam fel a fejemet a lengyel csapatra, ugyanis a borító régi kedves emlékeket idézett megboldogult tizenéves koromból. Ha egy negyvenes thrasher figura meglátja az említett kazetta frontját, feltehetően hozzám hasonlóan megrohanják az emlékek. Olyanokra gondolok, mint szombatonként kora reggel irány a helyi lengyel piac, megcélozva a kazettaárusokat, akiknél a vámmentesen importált heti betevő százával várta a szárnyait bontogató magyar metalosokat. A Gallower előzetes kazettájának frontja egy az egyben a ’90-es évek elején az illegalitás talaján működött lengyel MG Records kiadványait idézte elém. A nüansznyi különbség annyi, hogy a háttér nem a megszokott többnyire fehér, hanem fekete alapú, a jobb felső sarokban lévő átlós sávon pedig nem a (kalóz)kiadás dátuma, hanem a “Poland” felirat díszeleg. Ha a küllem első ránézésre megfogott, megkerülhetetlen feladattá vált a banda megismerése, mely hozta magával az újabb penzumot, miszerint fel kell hívnom a hazai thrasherek figyelmét a lengyel fiatalokra. A srácok számomra érthetetlen módon kiadói háttér nélkül jelentették meg a bemutatkozó CD-t, de a csorbát kiköszörülendő a későbbi kazetta és LP kiadásokat már földalatti istállók szponzorálták.

A boszorkányszombat keretében a patás kontúrjait sikeresen megidéző hölgyek koszorúját ábrázoló borító az olasz Velio Josto munkája, akinek nevéhez fűződnek a legutóbbi Enforcer és Iron Angel frontok, illetve dolgozott többek között a Toxikull, a Vulture és a Riot V egyes lemezein is. Ezúttal is minőségi kép készült az olasz -digitális?-íróasztalon. A zene pedig igazi germán vonalas black/thrash attack a korai Destruction és Sodom nyomdokain haladva. A borítóképnek megfelelő atmoszféra megteremtésére hivatott intro (Solstice’s Eve) után kezdődik a csontokat repesztő pusztítás a Damned Cavalry képében. A húszas éveik közepén járó fiatalok betűről betűre átnyálazták a leckét, amit a ’80-as évek közepének európai (német) black/thrashéről tudni érdemes. A basszusgitáros/énekes Tzar kiabál, üvölt, illetve Schmier módjára sikoltozik a sorok elején (Lowborn Rebel Strikes Back), miközben döngeti a négyhúrost. Nocturnitier gitáros ritmusozás terén szintén hozza a kötelezőt, szólói nem csak azért vannak, mert azok nélkül elképzelhetetlen egy thrash gránát, hanem kidolgozott felépítményekként adagolja őket (pl. a Gutter Rats nótában hallható bemutatója). A dobokért felelős Speedfire pedig nevére rászolgálva adagolja a tempókat. A Gallower korongja az a fajta muzsika, ahol feleslegesnek tartom egyesével átnyálazni a dalokat, azonban nem mehetek el szó nélkül a King of the Ashes lendülete mellett, ahogy nem tehetem meg, hogy nem emelem ki a Gutter Rats rövid pusztítását, illetve az előzetesen kihozott hat és fél perces Funeral in Vaint sem.

Ezeknél a retro kiadványoknál adja magát a kérdés, hogy a pontozó skálán melyek azok a sarokpontok, melyek megléte, avagy hiánya esetén egy kiadvány 10, egy másik pedig teszem azt 6 pontra értékelődik. Az innovációs készség nálam ebben a műfajban komoly mínuszokat eredményezne, hiszen ez a muzsika úgy jó, ahogy 1985 környékén feltalálták. A korhű hangzás, az elvárt hangszeres tudás (melybe a gyorsan eltekert szólók is beletartoznak), a zsigeri lendület, az igényes borító, a kellően kásás, de nem áttekinthetetlen hangzáskép megléte pedig mind-mind növelik a pontszámot. A saját használatra felállított skálán értékelve, a régisulis black/thrash kapcsán fennálló elvárásaimat, ez a kiadvány a legmagasabb pontszámmal vizsgázik. 

A Behold the Realm of Darkness kívül-belül azt nyújtja, amit egy efféle kiadványtól napjainkban elvár(hat)unk. A digitális mellett az összes létező fizikai formátumban beszerezhető debütálás a maga műfajában kétségtelenül a maximumot nyújtja, részemről pedig nem maradt más hátra, mint a gratuláció!

(Andris)

április 03.,
május 04.,
május 05.,