Gyakran elkap az inger, hogy minden jó lemezről írhassak, hírt adhassak, de mindig be kell látnom, hogy ebben a dömpingben, amit az utóbbi évek, évtizedek produkáltak, szinte lehetetlen követni minden egyes kiadást. Erre kitűnő bizonyítékot szolgáltatott számomra a Talheim Records nemrég küldött gyönyörű lemezcsomagja, amiben igazán jó anyagok sorakoznak annak ellenére, hogy még nem hallottam róluk. Itt van mindjárt a német Hallig zenekar 2018-ban megjelent korongja pompás fekete köntösében, ami rögtön beindította nálam a nyálelválasztást. A külsőség még hagyján, de egy nagyon jó dalcsokrot rejt magában, ami nem törekszik a spanyolviasz újrafeltalálására, de igényesen táplálja az egykor meggyújtott lángokat monumentális alkotásával. A cikk írás még így sem veszítette el aktualitását, hiszen a Hallig a háttérben már a következő albumon dolgozik, amit ezek alapján érdemes lesz várni.
Nézzük is gyorsan, hogy a 2010 óta működő csapat mivel is szolgál számunkra. Először is a 2012-ben megjelent debütlásukat követően változások történtek a zenekarban. Jellemzően nem új emberek érkeztek, hanem néhányan szerepet, hangszert cseréltek. Érdekesség azonban, hogy a jelen tárgyalt korong után ketten is elhagyták a zenekart (J.P. a dobok mögül távozott, I. pedig az énekesi posztról). Ennek köszönhető, hogy a lenti képen a lemezt rögzítő csapatból épp csak öten látszanak, viszont a banda azóta ismét hat főre bővült, ami azért ad lehetőséget egy black metal horda esetében.
A sokaság ellenére mégis egy letisztult képet kapunk az A Distant Reflection Of The Void esetében, ami tökéletesen megfelel a zenekar promóciós anyagában hirdetett három kifejezésnek: NORDIC, EPIC, AGRESSIVE. A pszichedelikus, filozofikus utazást hirdető, egy óra fölé kúszó játékidő ennek eleget téve indul el az A Dawn Beneath Titanium Cloudssal, ahol L. megcsillogtatja dalnoki képességeit (a távozott I. elvileg a háttérvokálért volt felelős). Akad itt üvöltés, bömbölés, károgás, morgás és egyfajta tiszta ének egyaránt a változatosság kedvéért. Sok meglepetés nincs, azonban a zene már a rövid bevezetés után képes magával ragadni. Lendületes, dallamokkal tűzdelt északi szellő ölel át és vonszol minket a vikingek álomvilágába. Messze vagyunk azért a sörözős, tülkös kalapot viselő modern harcosoktól, itt inkább a Dissection és a Falkenbach vonalát kedvelők lesznek előnyben.
Egyéni megoldások is akadnak azért szép számmal, gondolok itt például az első igazi monolitra, ami Straight To The Night címmel negyedikként érkezik. Nagyszerű instrumentális bevezetést kapott a dal, fokozatos építkezése és szépen kirajzolódó íve igazi dalszerzési készséget követelt annak ellenére, hogy a tiszta ének azért kevésbé nevezhető emlékezetesnek néhány helyen. Kifejezetten tetszett a To Walk With Giants epikus black megközelítése, valamint a Moonsorrowra emlékeztető menetelések és sikolyok feltűnése. Nagy erénye még a korongnak, hogy hiába az egyébként komoly hosszúság, a dalok viszonylag egy minőségi skálán mozognak. A hallgatást ez ugyan nem könnyíti meg és lehetett volna csípni az időből, de hirtelenjében nem tudnék olyan szerzeményt, amit lehagytam volna. Ide tartozik még a záró, tíz perc fölé kúszó címadó tétel is, mivel igazán megkoronázza az albumot. Sokadik perc után is azon kaptam magam, hogy velük dúdolom az éppen érkező dallamokat, így nem is fukarkodom a pontokat illetően.
A Hallig egyértelműen egy remek formában lévő csapat a hosszabb kihagyások ellenére is, ezért kifejezetten kíváncsi leszek rá, hogy mit hoznak ki magukból legközelebb. Ugyan az itt tapasztalható két énekes felállás már nem mérvadó, de biztos vagyok benne, hogy erről az összetettségről nem fognak már lemondani a következő kiadványukon sem. Ha nektek is kimaradt a lemez, lehet pótolni a kiadó bandcamp oldalán.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
Korábban véletlenül bukkantam a banda zenéjére, ezért most felkpatam a fejem az ajánlóra. A kiemelt dalok – szerintem – teljesen alátámasztják a kritikát és nekem tetszett benne a kapaszkodó is (ami a bármiben is hasonló zenéket illeti). Jobban elmerülök a csapat muzsikájában!