Hangpróba #101 - 2008. február 2.

Kedves kis album ez, de nem egy világmegváltó. A "Sisters Of The Light" és a "Sleeping Dogs Lie" a két kedvenc róla.
Semmi érdekeset nem találtam benne, egy album a sok közül.
Rögtön az elején egy fogatlan, hajléktalan narrátor köszönt bennünket, aztán lesz gyermekkórus is, és ultragagyi "helló misztör ívöl" köszöntgetés is. A zene szerencsére tűrhető az esetek nagyobb részében.
Vannak nagyon jó és kevésbé jól sikerült dalok is a lemezen, de végig izgalmas, változatos hallgatnivaló. Hosszúnak nagyon hosszú, igaz 2 CD, akkor meg nem is annyira. A rengeteg előadónak is köszönhető, hogy érdekes színfolt a lemez a metal zenei pallettán. Én különösen a hölgykoszorúnak örültem. :) (Anneke még mindig istennő.) :P
Sa...Sa...Saaanyíííííííí! /o\
Nem volt különösebb bajom az albummal, sőt sok tetszetős résszel is találkoztam.
Íme egy újabb tök felesleges banda és lemeze.
Tényleg kellemes. Mondjuk ha úgy énekelne végig, mint ahogy a Vampire c. tételben, akkor nagy kedvenc lenne. Egyedül itt éreztem, hogy nem tucat operakornyikálást próbál a csaj, hanem tényleg ő énekel.
Számomra semmi különlegeset nem nyújtott. Bár én kevésbé szeretem a retro zenéket. Sokszor a korai Megadeth ugrott be. Azért nem rossz...
Egyben mindent megtestesít, amitől feláll a szőr a hátamon... 4 pont a 4 zenész hangszeres tudására és -1 pont a zenetörténelem legrosszabb narrátorhangjáért. Fertelem!
Zseniális mint minden ami Lucassen mester keze alól kijön. Fél ponttal azért az előző album a nyerő. (Egyelőre)
Érett rockzene, kellemes hallgatnivaló.
Na csak próbálkozik az ember, mert többet vártam Hansen bácsitól. Anno a Powerplant még tetszett is. Most viszont az egy-egy tetszetősebb részt leszámítva kínosan húztam a számat... Sajnos a pont nem változott...
Az aprópecsenye finom. De ha a havi menün heti háromszor ez az ebéd, akkor bizony előbb vagy utóbb, de kifordul az ember szájából...
Kellemes hallgatnivaló.
A Heresy és a Collision Course tükrében ez bizony halovány teljesítmény.
Mintha megtorpant volna a FC legénysége. Az Eternity album kifejezetten kellemes volt, azóta viszont stagnálás mutatkozik.
Hát ez most nagyon sok lett, mármint mennyiségre.
Őszintén szólva rosszabbra számítottam. Meglepően végigcsorgott a lejátszón az egész album, sőt volt szám, amire visszaléptettem.
A stílus alapítója, Kai Hansen most sem hazudtolja meg magát, talán ezúttal több a direkt Iron Maiden nyúlás.
Nem rázott fel, de egy-egy idegtépő nap után jól eshet.
Az előző remek kis album után nem értem miért kellett egy ilyen tucat gothic rock albumot elkészíteni.
Nekem kicsit kevés a megjegyezhető dallam de amúgy nincs semmi gond vele.
Jóféle dallamos metal zene én szeretem még ha semmi újdonság sincs benne.
Jó csak túl hosszú na meg már nem is olyan érdekes ez hogy egy zenész ír egy csomó számot és összeszedi a neves énekeseket egy kis dalolászásra. Annak azért örülök hogy olyan énekesek szerepelnek az albumon akik tudnak is énekelni (napersze egy kakukktojás itt is van :P )
Az All I Want és az Angel egész tűrhető számok viszont a Coming Over borzalmas a többi meg olyan altatódal.
Mint a Freedom Call csak az picit jobban tetszett.
Én nem csak az egyéniséget nem találtam de a jó dalokat sem. Pedig nem volna ez rossz ha ez a szerencsétlen nem kiabálná szét a számokat.
Néhány hallgatás után az előző talán jobbnak tűnik. Műfajában kellemes hallgatnivaló.
Nyoma sincs megfáradásnak. Talán jobbak, mint korábban.
Unalmas lenne mindenféle kópiabandáról értekezni ehelyen. Maradjunk annyiban, hogy ez egy hallgatható album.
Ha olyan dalokat is tud írni, mint pl. a Ride the Comet vagy a River of Time, akkor vajon a többit minek teszi lemezre.. Alaposan szelektálva, 1cd-nyi anyagon szívesen hallgatnám a Mestert! Ebben a formában túl sok és fárasztó!
Az anyazenekarát sem tudom végighallgatni, így szólóban is csak a tisztesség kedvéért "pörgött" végig. Soha többé nem fogom elővenni
Érdemes lenne feladványban kérdezni a T. nagyérdeműt; ez meg az meg amaz (stb.) téma honnan lehet ismerős. Aki nem talál legalább jónéhány egyértelmű "utalást", az nem ismeri a műfajt.
Egy énekescserével minden gondjuk megoldódna. Vagy legalább próbálna változatosabban üvölteni. A lehetőség bennük van.
A 89-es Heresy lemezüket szarrá hallgattam annak idején, így kicsit félve fogadtam amikor jött a hír, hogy új lemez készül, nos, szerencsére én tévedtem és egy igazán korrekt speed/thrash lemezt tettek le az asztalra
A sok "sztárocska" is nagy nullát ér dalok nélkül, márpedig ez a lemez egy dologra jó igazán, hogy álombaringasson
Nem szeretném minősíteni, sokakat megbántanék :(
Energikus melodikus death metal, itt-ott a nagy példakép At The Gates ugrott be, igazából sajnos itt is csak az egyéniség kérhető számon
Nem olyan szörnyű ez! Mondjuk eredetiség egy szál se, az is biztos. Másod- vagy inkább harmad vonal-béli Helloween hatású anyag.
Változatos anyag, a sok vendég tényleg jót tesz neki, DE nekem hiányoznak a dalok... vagy még több időt kell hagyni, hogy beérjen...
Doug a kedvenc énekeseim egyike, legyen szó akár a King's X-beli, szólóban vagy különböző projektekben vállalt teljesítményéről. Messziről felismerhatő stílusa, egyénisége van, s ez az, ami miatt ez a szólóalbum akár a következő King's X lemez is lehetne. S ezért nem maximális a pontszámom sem. (Egyelőre legalábbbis...)

Vélemény, hozzászólás?