Hangpróba #126

2009. február 14.

Nagyon nehezen megközelíthető anyag ez. Megmászhatatlan jéghegy, átúszhatatlan óceán, a maga kis értékeivel.
áthallgatva a teljes életművet, arra jutottam, hogy a fejlődés folyamatos és töretlen, mindamellett hűek maradtak már az első anyag kijelölte zenei világhoz is. Bízom benne, hogy a következő, tökéletesen letisztult és beérett, kicsit tömörebb anyag egy mindent elsöprő alapvetés lesz.
Érdekes, izgalmas, változatos kis crossover hc-thrash-death fajzadék ez.
Kocsikázni bele a nagyvilágba, házibulira, kertipartyra, vagy csak egy kis slágergyanús lazulásra, együtténeklésre kiváló anyag!
Hibátlan mestermű!
Igazi vaskalapos black metal a Marduk és Dark Funeral uralta irányzatból. A stílus szigorúan vett határait egy percig sem sértik meg, mégis sikerül kerek, a maguk módján változatos és élvezetes anyagot letenni az asztalra. (kiváló időtöltés a következő Dark Funeralig)
Először nem éreztem rá az ízére, de hát ekkora túltermelésben ez nem csoda, pedig ez egy kimondottan magas szinvonalú, jó nótákkal teli, modern svédacél! (érdemes neki időt adni)
atomjó Thrash támadás. Jó hangzás, pofás számok, nekem nem kell ezen a vonalon több.
Két dolog jut eszembe, miközben hallgatom. Az egyik a Country stílus, a másik Szelin Dión és a Titanikk.. Na hát egyiktől sem vagyok túl boldog.
Nem tudom komolyan venni. Az én fülemnek ez egy vicc. Azt meg én nem fogom pontozni, hogy rendes énekkel milyen lenne, vagy hogy a japcsik mennyire szerethetik.
Nehéz anyag, mint ez a stílus általában; épp ezért nagyon el kell hozzá kapni a hangulatot. A funeral doom lemezek között mindenképpen egy átlag feletti produkció.
Kicsit sok a mélázás a lemezen, az intenzívebb részek az igazán tetszetősek számomra.
Kimondhatatlan nevű barátaink nem kápráztattak el a produkciójukkal sajnos. Betudható ez annak, hogy a thrash metalt eleve nem szeretem, de ez még hardcore-ral is meg van bolondítva, amit meg még a thrash-től is jobban utálok.Ezek persze egyéni szoc. problémák, szóval hallgassatok másokra ezúttal!
Sokkal rosszabbra számítottam, sőt bevallom volt pár nóta ami kifejezetten tetszett.
Érdekes, hogy manapság nem sokan művelik e stílust, de akik igen, azok szinte kivétel nélkül nagyon magas színvonalon. Na, így kéne ezt a metal többi alfajában is tenni.
Nos ezek a srácok nem csinálnak egyebet, mint a jól megszokott black metal elemekből építkeznek. Teszik mindezt igen színvonalasan; így tehát újdonság nincs, jó zene van.
Rég hallottam ilyen kőkemény anyagot ebben a melodic death stílusban. Emppel ellentétben nagyon bejött már első hallásra is.
Már a thrash fénykorában is igen buta zenének tartottam ezt a stílust, azóta csak 1-2 csapatnak sikerült meggyőzni az ellenkezőjéről; ez a mostani nem tartozik közéjük.
Noha papíron a folk zene is és a női ének is a szívem csücske, ez az album most nem fogott meg annyira. Persze azért kellemes zene ez, és mindig jó ha minél változatosabb egy hp. ;)
Az ének elvileg japán nyelven került előadásra, de sokszor úgy éreztem mintha valami szláv nyelven gajdolna ez a szerencsétlen. HP miatt becsületből egyszer hallgatásos kategória.
A kevéske szép dallamért a 4 pont. Gratulálok magamnak, hogy végig bírtam hallagatni - még ha több nekifutásra is. :)
Néha kicsit idegesítően hosszúra vannak nyújta a számok. Alapvetően nem rossz ez a morajlás.
Inkább a The Law, ha már thrash. A Brainwasher című szerzemény tetszett a leginkább.
Csalódás... hiába vették ultramorcosra a gitársoundot, a stílus sava-borsát a hallójáratból kitörölhetetlen keser-édes dallamok adják. Ebben eddig az Entwine kifogástalanul teljesített, most viszont több dal is elmegy az ember mellett.
Ez már akkora doooooom, hogy az első szám előtti 1-2 másodpercet 24-ig húzzák. :) Nekem nem jön be, hogy 4-5 hangos "dallammenetet" nyújtanak 10 percen keresztül.
Jó szól... Egyéb pozitívum? Ja, az nincs, számomra nincs. Hopp, az ötös számban lévő női ének miatt plusz egy pont... ja, hogy már nem is az Unlight szól, akkor nincs plusz pont. :))
Az, hogy az első néhány hallgatás is elő-elővettem már jelent valamit. :) Remek munka.
Találó a feldolgozás; a saját számok is az Overkill-t juttatják eszembe egy apróságtól eltekintve: Blitzék lemezei egy kategóriával alapból jobbak.
A tágra nyitott szemű Cara a félrecsúszott frontborítón pontosan azt sugallja, ami a zenéje hallatán is eszembe jut. Ez annyira naiv/ártatlan/romlatlan (a megfelelő szó aláhúzandó), hogy az már gyanús. Persze nem gondolom azt, hogy Cara a lágy folk dalok előadása után macskabelezős gonosz démonná válik, de tőle ezt az érzésvilágot nem kajálom be.
Zeneileg ez sem rosszabb, mint az európai vagy az amerikai nagyzenekaros metalbandák másod- vagy harmad vonala. Oké, hogy konceptlemez, meg minden, de a kevesebb (játékidő) több lett volna.
Az átlagnál változatosabb, elviselhető a hosszúsága, jók a dalok, és kedvelem a műfajt. Adott hangulatban kiváló hallgatnivaló.
Nagyrészt érdekes és egyedi zene, néhány üresjárattal.
Változatos, jó anyag, szerencsére nincs benne annyi hc, hogy megölje az egészet, inkább csak szinesíti az összképet.
Első néhány szám (különösen a Strife és a Dying Moan) alapján azt hittem több lesz, de a végére eléggé beleuntam.
Csatlakozom emphez, hozzátéve még, hogy a záró The Funeral Pyre komoly esélyese a 21. század nótája címnek. :-)
Minőségi black metal jó dalokkal és jó hangzással.
Minőségi dallamos death metal, jó sűrű, sokáig el lehet hallgatni:-).
Műfajában korrekt, de nem az ízlésem szerint való.
Szép hang, szép zene, békét, nyugalmat sugároz. Kellemes pihenés.
Borzalmas.
A címadó nóta kellemes meglepetés, az album többi részét továbbra sem nekem írták, ahogy előző hpkon is jeleztem már, az ilyen totál belassult hörgős-morgós borzalmakkal nem tudok mit kezdeni.
Szeretném szeretni ezt a lemezt, mert igazán jó témák, és hangulatos részek vannak rajta, leszámítva pár részt, ahol percekig semmi sem történik, de még ez sem lenne baj, ha az énekes hangját meg tudnám szokni.
Ez a lemez nálam nagyon hangulatfüggő lett. Van mikor nagyon tetszik,máskor meg rám jön, hogy ezt szeretném hallgatni aztán 2-3 számba való belehallgatás után ki is vágom.
Fingom sincs mit csinált ez a banda régen, mivel ez az első anyag amit hallottam tőlük és igazából nem rossz, annak ellenére, hogy eléggé poprock ízű. Hangzás jó, dalok jók, akinek fekszik ez az irány annak valószínűleg többet is megér.
Múltidézés, XXI. század nótája, hibátlan mestermű, 'satöbbi olvashatom az eddigi pontszámokhoz hozzáfűzve. Legtöbb véleménnyel egyetértek, másokat meg majd meglátunk, viszont nekem nem durrant akkorát ez a lemez, hogy a többi ugyan ilyen jó minőségű fölé emeljem.
Lehet a fiatalabb koromban intenzíven folytatott Black Metal hallgatás rúgta nálam magasabbra a mércét, lehet az is, hogy mostanában én távolodtam el ettől az irányzattól, de ez elég üresnek tűnt. Hmm bevágtam a lejátszóba a Those Of The Unlight -ot, na igen ez még mindig ugyan úgy odacsap mint rég. Hát akkor ennyi.
A Canorous Quintet -> The Plague -> This Ending -> érdekes banda amely a nevét cserélgeti tagok helyett :D Azt mondtam már, hogy svédek?
Ez leginkább olyan mint valami nyolcvanas évekbeli egy a sok közül. Nem rossz, de nem is kerül be a kedvencek közé.
Ha folk-rockot tolna a csaj azt hiszem több pontot adnék rá mert akármennyire nem az én stílusom ez, akkor is hallom, hogy ez bizony jó. Félrerakom, hátha lehet leszek olyan lelkiállapotban mikor ilyesmit kívánok, igaz 26 év alatt erre még nem volt példa.
Mivel kellő mennyiségű animét bámulok ezért a japán vokálos rockzenéket már nagyon rég megszoktam, volt amelyiket meg is kedveltem. Így történt ez a Versailles néhány nótájával is, ami szerintem teljesen korrekt munka lett. Tény, hogy az énekes hangja nem a legjobb, de nem is zavaró. Az album változatos, mivel a banda tagjaira más-más bandák, irányzatok voltak hatással, lehet pont emiatt nem jött be számomra az egész album.
Elég sok időt adtam a lemeznek, ennek ellenére igazából nem jutottam dűlőre...hatásosan van felvezetve ez az egész, a hangulata is el tudja kapni az embert, de valahogy száraznak érzem, vagy legalábbis mintha a technikai megvalósításra sem fektettek volna nagy hangsúlyt.
Black Metaltól eljutni a Post-Metalig, na az a nem semmi "életút" :} Mindamellett elég egyedi amit hallunk, talán az ének milyenségével nem voltam elégedett / énekdallamok is esetlegesek néha, de lehet másnak pont ez fog bejönni.
Hallgatva az anyagot felvetődött bennem, hogy talán rossz kontinensre születhettem :}
Ez az Entwine gótikus rockot/metalt játszott régebben, nem? Csak mert én semmi ilyesmi atmoszférát nem találok, ami van, az meg inkább a számomra totál közömbös populáris modern rockhoz van közel.
Szinte tökéletes múltidézés! Nyugodtan oda lehet rakni ezt a lemezt bármelyik doom mérföldkő mellé, nem vall szégyent. Megunhatatlan...
Nagy csodákat nem érdemes várni ezen a vonalon, ha kellően erőteljes a megszólalás és a hangszeres teljesítmény is jobb az átlagtól, már tudom szeretni.
Azt hiszem tényleg egy ütős anyaggal állunk szemben, bár akkor lett volna tökéletsen az ízlésemnek megfelelő, ha a szólókezdemények igazi neoklasszikus szólókká alakulnak, és nem csak imitt-amott...a másik meg hogy a dobos kicsit túltolja, be nem áll a keze-lába :}}
Nem vagyok oda a Thrash-ért, de ha nincs benne HC úgy idegesítésképpen akkor gond nélkül végighallgatom.
Naív zene, ami ugyan szép, de rövid úton kikívánkozott a lejátszóból. Csak és kizárólag Cannibal Corpse után ajánlatos :}
Számomra nem tűnt olyan reménytelennek, sőt; Önmagában ezzel a szimfo-power metallal nincs is gond, az 7-8 pontot is megérne, de sajnos az ének közel hallgathatatlanná teszi :((
Embertpróbáló feladat végighallgatni egyben. Nekem nem is sikerült. Apró részletekben vittem végig. Nem mondom, hogy időpazarlás, de a funeral doom műfaját nem ezzel a lemezzel reklámoznám...Ettől sokkal jobbak is vannak.
Black metáltól a post metálig.....háát nem tudom...hogy ez mennyire természetes fejlődés...inkább őszintétlen, magamutogató perverziónak gondolom. Felejtés!
Szeretem ezeket a féktelenül száguldó thrash lemezeket. Sokszor juttatta eszembe régi kedvenceimet, a Demolition Hammert. Már ezért jár a magasabb pontszám.
Emlékeim szerint az Entwine valami gothic/love metálban utazott eddig. Ez az új anyag csak nyomaiban hasonlít hozzájuk. Előnyükre mondjuk nem változtak...
Új kedvencet avathatnak a lassú zenék barátai. Hatalmas fíling, óriási zene a'la korai Black Sabbath, Candlemass, stb.
Az idióta zenekari fotó miatt kissé óvatos voltam, szerencsére alaptalanul. Korrekt black metál, ami rendesen is szól!
Minőségét rossz szó nem érheti, ez kétségtelen. De ebben a többszörösen túljátszott műfajban klasszikus nem lesz! Nálam is a lassan beérő anyagok között szerepel.
Az újdonság varázsát ugyan ne keresd benne, de ettől függetlenül nagyon hallgattatja magát. Egy korrekt módon összerakott album az amerikai - legyen az Bay-Area vagy keleti parti - thrash legjobb pillanatait ötvözve.
Szép, de egyben végighallgatni nehéz. Ebben a műfajban számtalan hasonló színvonalon dolgozó előadó működik. A kérdés ezek után jogos; miért pont őt hallgassam...?
Ahogy a szar japán vernyákolás bejön, meghal a produkció. Különben poénnak nem rossz! Arigato gozaimashita Kamijo sama!
További opciók: Szabályzat A pontozáshoz, ajánláshoz be kell jelentkezned
Szűrők: mind csak állandó hp tag csak olvasói
2009. február 14.
Avatar Avatar Caayn Pistike66 Pope_Fapalot snecy viribusunitis ∑:
1. voroscsoka
Lord Vicar
Fear No Pain
10 9 4 10 8 10 9 8.6
2. snecy
This Ending
Dead Harvest
9 9 7 8.5 9 8.5 8 8.4
3. Avatar
Sólstafir
Köld
9.5 9 7 9 7 8.5 5 7.9
4. Avatar
Unlight
Death Consecrates With Blood
8.5 8 3 8.5 5 8 7 6.9
5. viribusunitis
The Law
Distorted Anthems From The Suburbs
9 5 7 6 6 7 8 6.9
6. Caayn
Entwine
Painstained
9 7 7.5 7 7 5 5 6.8
7. Szadi
Rumpelstiltskin Grinder
Living for Death, Destroying the Rest
8.5 5 6 8 6.5 5 8 6.7
8. Hun
Cara Dillon
Hill of Thieves
5 7 5 8 8 5 7 6.4
9. Pistike66
Mournful Congregation
The June Frost
7 8 4 9 4 6 6 6.3
10. Pope_Fapalot
Versailles
Noble
1 3 7 3 7 5 4 4.3
∑:
7.7 7 5.8 7.7 6.8 6.8 6.7 6.9

Olvasói beküldések


Vélemény, hozzászólás?

szeptember 24.,