Furcsa anyag ez. Egyszerre nehéz és befogadható. A srácoknak sikerült annyi érdekességgel feldobni ezt a vonszolós stílust, hogy még azokon a napokon is szívesen elhallgattam.

Ejjj... Végre! Ezt is megértük! Sheol antianyagot nyomott be! A két pontot az a két szám kapta, ami tetszett.

Kimondottan tetszetős üzemi kohó, amibe sok mindent behajigáltak és mégsem csípi az ember szemét a kéményen kiáramló füst.

Majdnem hibátlan depresszív, kiábrándult, világvégi rock lemez. Süt belőle az elkeseredettség és az, hogy még egyszer, talán utoljára, a sorozatos bukták után, beleadtak mindent, elvárásoknak és kommerszségnek fittyet hányva. És mint mindíg, az őszinteség és az érzelmek meghozzák az eredményt. Azért nem max pont, mert nekem a 10 perces instru nem tetszik, de a többi tétel hibátlan!

Áhh... oda jutottunk, hogy az In Flames neve is szitokszóvá vált. Nincs ezzel a svéd pop-rock anyaggal semmi gond, hallgattatja magát, jobban mint a meghasonult nagytestvér bármelyik újkori anyaga. Azért jöhetne már egy igazán jóféle The Jesters Race kópia is. Miért nem ezt a korszakot pécézik ki a fénymásolni akaró fiatalok???

Csencsele-mencsele és tuntyi-muntyi nyakon öntve egy kis zimmbelebimbummal.

Amilyen hullámokat keltett a csapat 1997-ben, az sziklákat mozgatott meg, de ahogy az ár utolérte őket, már csak fodrok a tenger közepén.

Érdekes zenei kísérlet. Sajnos a kigondolt koncepcióhoz nem igazán illeszkedtek, csak egyszerűen áthangszereltek. Pasi fröcskölése így most kimondottan zavaró, pedig énekelhetne is, tudjuk, hogy megy neki. Akkor valami Tenhi-s dolog sült volna ki az egészből. Az ötös számban esküszöm, azt énekli, hogy Pokemon. (persze, mindenki volt gyerek)

Se férfival, se nővel, se sörrel, se szörppel, se karddal, se pajzzsal nem vagyok hajlandó csatába állni és öklöt rázni a sárkánybagázzsal.

Pope, te nekem játszol! Piszokjó elektro-metal anyag! A pont még idővel akár emelkedhet is! :D

Túl sok érdekeset nem lehet írni erről a lemezről szerintem. Ha nem pillantanék a G15-ös billentyűm kijelzőjére, és ott nem olvasnám azt, hogy éppen az "Ablaze in Hatred" szól, meg sem tudnám különböztetni a hasonló stílusban játszó pályatársaitól. Szóval igen, a stílus kedvelőinek jól fog esni ez a több mint 1 óra, a többiek meg jót fognak szundítani rajta. :)

Az a helyzet, hogy ha általánosságban akarok fogalmazni, akkor azt mondom, hogy egyáltalán nem vagyok oda ezért az elektronikával ellátott gót rock stílusért. Viszont én azt vallom, hogy szinte minden stílusban meg lehet találni azt a lemezt ami elbűvöli az embert. Ez történt velem most miután meghallgattam a norvég trió új albumát. Egyszerűen imádom ezt a lüktetést ami árad az anyagból, és csak tekerem egyre feljebb a hangerőt. Lejátszási listánk színesítésére, zenei látókörünk szélesítésére kiválóan alkalmas.

Aki nagy melodic death fan és szeret megismerni új bandákat, annak feltétlenül érdemes meghallgatnia ezt az albumot. A többiek meg inkább vegyék elő a műfaj klasszikus lemezeit; azokkal jobban járnak.

Ajjaj, ismét itt egy lemez amivel nem nagyon tudok mit kezdeni. Sosem szerettem/hallgattam ezt a bandát, mert számomra semmi érdekeset nem nyújt ez a muzsika; viszont poénkodva lehúzni sem tudom mert ahhoz meg nem elég rossz. :D A végére annyit, hogy a "Somnambulist" szerintem a lemez legjobb dala, és ha az egész album olyan lenne, akkor a szám és a pontszám is felfelé görbülne. :)

Nem ugrottam ki a bőrömből örömömben a testen kívüli élmény címet viselő album hallgatása közben, hogy stilszerű legyek. :D

Ilyen az a melodic death/black album ami nálam max. pontot ér. ;)

Ez a banda egyike volt azoknak akikkel újra elindult hódító útjára a heavy/power metal úgy 1997 tájékán. Emlékszem akkoriban nagyon tetszett amit műveltek, azóta viszont sok víz lefolyt a Tiszán és hát ez a stílus is (és főleg a banda zenéje) eléggé kiégett és ellaposodott. Azért a fenébe is, csak hallgattatja magát ez a zene, mert hát megadallamos a szentem, meg hát refrének is vannak, na meg gitárszólók. Bár hangulatomtól függően ezt sokszor inkább kommersznek és cukormázasnak érzem. A fene sem tudja hogy van ez...

Nem gondoltam volna, hogy ez az eleinte jó zenét játszó, ámde később egyre laposabb albumokat kiadó csapat idáig tud süllyedni. Ez egy merénylet a jó ízlés ellen!

Zeneileg korrekt heavy metal, bár semmi nagy extra. Ami inkább érdekessé teszi a lemezt az az énekesi teendőket ellátó hölgy. Mármint maga a tény. Nem mintha ez világújdonság lenne, de azért elég ritka ebben a stílusban. Kijelenthető, hogy a szebbik nem képviselői itt is megállják a helyüket.

1+1 pont mert mégiscsak csaj éne....öööööö....hangokat ad ki magából a lemezen; na és mert a Zu-hoz fogható szar nem születik minden nap. :D

Eldödörög a háttérben. A heti lassulás-adag ezúttal elviselhetőbb volt.

Gondolom ők tudják a választ a "hány éves a norvég király" kérdésre, egyrészt származásuk miatt, másrészt a névválasztásukból adódóan. :D A zene kellemes, popos electro- dark/gothic cucc, elmegy.

Becsülettel darálnak a fiúk, a vokalista meg úgy hörög, mintha az élete múlna ezen... bedobnak mindent, na. A degradálókkal ellentétben ők a hangzást rendesen odatették.

Átlagosnál gyengébb hangzású, átlagos (III-IV. ligás) dallamos gitárokkal felvértezett death metal. Felejthető.

Zeneileg érdekes a kompozíció, a károgó mókus (kis képzavarral) viszont lerontja az összképet; jobb lenne, ha csak a hörgő lenne.

Sajnos az utóbbi lemezek stuktúráját követi az új is: néhány OK dal és egy rakat inkább tucat kategóriás szerzemény. Hallgatható, de - úgy mint az előző korong is - kevés egy Hammerfalltól. A Legion-ban hallható röfögés meg egyenesen tőrdöfés a bandát kedvelő lelkembe. :)

Borzalmas az összhatás. A mekegő, nyekergő, torokmetszés közben gurgulázó énekhang pedig "hallójárataim netovábbja"

Soha többet...

Korrekt stílusgyakorlat. Enjoy or Die! \m/

Langyibangyi popzene. Nem tetszik.

A baszk srácok anno szerepeltek egy At The Gates Tribute albumon, tán nem véletlenül :)Újdonságoktól mentes, korrekt, élvezetes hallgatnivalót szolgáltatnak ezen az albumon.

Idővel utat találhat hozzám. Mastodon mellett nehéz lesz.

Mijez? Inflemsz? Sajnos ez így kevés.

Ettől sem ment fel az adrenalinszintem. Miért érne többet 7 pöttynél?

Könnyed rockzene szerethető klisékkel.

Igazából a vokál vágta haza a produktumot. A zene tetszetős is lehetne. A karaoke-változat jobban érdekelne :)

Fuck heavy-yeah metal! Hát ez mi? És miért? És komolyan gondolják? Ajjajj, kinőttem én már ebből a korból.

Elég borult a cucc, az biztos. Megelőlegezek egy hetest, mert annyira nem rossz. Majd ha olyan hangulatom lesz, ami az ilyen zenéhez kell, akkor majd visszatérek rá.

Komor, súlyos doom-death metal, a stílus kedvelőinek erősen ajánlott.

Ez nem az én stílusom. Maximum háttérzenének.

Nem túl izgalmas, de teljesen korrekt, élvezhető death metal.

Ez nagyon nem az én világom, legnagyobbrészt csak idegesített.

Ez nekem túl modern, death metal ügyben én konzervatívabb vagyok, aki ilyet énekel az hörögjön, ne ordibáljon. :-)

A már meglévő építőelemekből egy egészen kiváló alkotást építettek fel a finnek.

Kellemes de semmi extra. Szabványos, izgalmaktól mentes heavy metal.

Ezt sikerült jó alaposan elcseszni ezzel a mindenáron való extrémitásra törekvéssel. Normális énekkel, amihez Pasi nagyon ért, ez egy remek, hangulatos folkzene lehetett volna, így viszont értékelhetetlen. Nagy kár érte.

Jó kis húzós heavy metal, bár nem sok ilyen fordul meg nálam manapság, de talán épp ezért ezt most jó volt hallgatni.

Zenének csak igen nagy jóindulattal tudom nevezni azt, amit itt hallottam.

Ez most nem olyan szörnyű, mint az előző HP-k doom-death borzadályai, de ettől még nem is jó!

Nos, ismét egy anyag amit nem hallgattam meg teljesen, de jó párszor nekiugrottam. Ezek után arra jutottam, hogy a zene nem rossz, korrektül előadott, az énekesnőjük hangja pedig nem segíti őket magasabb szintre mint más hasonló produkciók.

Kicsit lopok Sheoltól: Aki szereti a dallamos death metalt, az mindenképp hallgassa meg ezt az albumot, van rá esély, hogy kedvelni fogja! :D

Therapy? album teljes egészében soha nem jött be, viszont néhány számuk nagyon! Ezen viszont nem találtam semmi jót számomra, és ezen kívül se érzem túl jónak azt amit itt művelnek.

In flames -et se nagyon hallgattam, de az alapján a kevés alapján is nagyon egyformának tűnik ez a kettő, emellett pedig elég sovány is ez az anyag...

A "károgós" ének nagyon nem jött be ezen a lemezen, magával a zenével, hangzással nem igazán van gond, de mit is várunk, hisz finnek, na meg persze télen vették fel, az állandó sötétség leple alatt... de mindezek ellenére nem sikerült kimagasló lemezt alkotni.

Soha nem hallgattam Hammerfall -t, pedig mindig volt jó pár rajongójuk a társaságban akik megfertőzhettek volna, de én soha nem éreztem rá a zenéjük ízére. Életem első teljes egészében végighallgatott HF lemeze volt ez, a Legion c. nótánál már erősen éreztem, hogy ez nálam csak 5 pont lesz, aztán a Something For The Ages instrumentális jósággal megenyhítették a szívem!

Ez mi a pöcs? Azt hiszem vissza kéne venniük a Karhu + Finlandia fogyasztásukból.

4-5 sör után én azért beállok villázni, de másnap nem leszek büszke magamra. (Az énekes "picit" fáj.)

Nem igazán szoktam ilyen... igazából fingom sincs milyen zene ez, elég nehéz behatárolni, mindenesetre ennek a formációnak sikerült megfognia, igaz nem a teljes albummal, mert van pár rész ami még nekem is fáj. Az énekes csaj hangja meg veszettül bejött, fingom sincs miért. Electro-industrial-noise agyfaszt kaptam!

Gondosan összerakott doom lemez, amely lassan fedi fel igazi értékeit. Mint egy jó vörösbor. Ki kell érdemelni!

"Nemszeretem" zene!

Baszk', ezek a csákók nagyon jól tolják! Időutazás a 90-es évek közepének Svédországába. Soha rosszabbat!

Valaha nagy névnek számítottak, de ez már lejtmenet, sőt .....! Felesleges.

Már az előző album is jó úton haladt, de ez a lemez messze jobban sikerült. Modern melodic death a játék neve és élvezet minden pillanata. Csak az újszerűség hiány miatt nem maximum pont! Saját stílusában kiemelkedő munka.

Tehetséges, önálló arculatra törekvő finn zenekar. Hol szimfónikus, hol kissé progos melodikus death/black album a műfaj élmezőnyéből. Ahogy ez a lemez megszólal, azt tanítani kellene.....(Finnvox)

Piaci igényekhez igazított tömegtermék. A régi hevület már rég elillant! Olyan kellemes háttérzene.....hosszú autózáshoz.

Olyan zenei irányba fordult a banda, amely a szakadék felé közelít. Már csak egy lépés maradt.....

Azt hiszem, aki megtartotta a szakadt farmerdzsekijét, az most büszkén veheti fel újra. Legfeljebb a felvarrót kell lecserélni. Rendesen összerakott, azonnal ható nóták, feszesség, és az énekes hölgy sem pöcsöl sokat....: Hajrá!

Amennyire be voltam sz@rva ettől az albumtól az első reakciók alapján, annyira "kellemes" meglepetést okozott. Iszonyú súly - a szó egy másik értelmében - és komor, futurisztikus, rideg hangulat lengi körbe. Garantáltan szétrúgja a segged! (Egyben hallgatni azért orvosi eset!)