Hangpróba #139 - 2009. augusztus 29.

Sok újat nem hoz, de a zenészek /nameg az énekesnő/ tehetsége megkérdőjelezhetetlen.
Egyik másik dalban hihetetlen mennyire jelen van az Amorphis szelleme ( A The Harrowing Yearsben ha Pasi Koskinen énekelne akkor az a szám egy az egyben Amorphis lenne). Ez viszont számomra a lehető legjobb hír, mert egy nagyon szerethető zenei korszakot juttat az eszembe......
A svédek úgy általában nagyon érzik ezt a progresszív power/heavy témát. Iparosmunkának tűnt, aztán hosszú hetekre a lejátszóba költözött...
Igazából az első dolog ami eszembe jutott a zene kapcsán hogy kb 35 évvel ezelőtt szóltak így a hard rock lemezek. :))) Ebben a "fordulatszámtartományban" nálam nem nagyon működhet a dolog.
Bizony ez tényleg egész ügyes munka, itthon meg talán hiánycikknek is mondható ez a fajta muzsika...viszont végre a Keeper of Dreams lefedi a magyar zenei palettának ezt a "tátongó" részét is.
Hangulatos darab kellő súllyal de esélytelen hogy kedvenccé váljon.
egyik korábbi Pantheon I alkotás sem tett rám mélyebb benyomást. A norvég black bandák mintha alkotói válságban szenvednének.
Nekem egészen tetszett volna a zene, ha a To Walk Alonehoz hasonlóan kvázi instrumentális dalokat hallhatunk. Az énekes egyszerűen taccsravágja az egészet.
Ez egy olyan háromnegyed óra volt amit igazából el lehetett volna ütni más szabadidős tevékenységgel is. :))))
Bóvli de még egy ideig biztosan eladható lesz.
A vitathatatlan erősségek mellett vannak azért itt gyenge pontok is dögivel: a csajszi nagyon küszködik a magas hangokkal, szerintem nem kellene ezeket erőltetni, szinte minden dalban ugyanaz a neoklasszikus gitászóló van meg-megvariálva, illetve baromi hosszú az anyag...
Engem pont amiatt nem győzött meg ez a korong, amit többen is pozitívumként értékeltek: vagyis a régi Amorphishoz való hasonlóság.Én hiányolom az egyéniséget, ez így a régi Amorphis hangulat erőltetett felidézésének tűnik számomra...
Bár vannak nagyon is szerethető ének és egyéb dallamok a lemezen, én úgy vagyok vele, hogy a Narniát szívesebben olvasom, mint hallgatom...:)
Az első hallgatás során én is úgy éreztem, hogy az énekes hangja valahogy nem ide illő...hanem inkább egy modern rock/grunge zenéhez passzolna igazán...Aztán kezdtem megbékülni a hangjával, a dallamaival és most már azt mondom, nem is baj, hogy nem egy tipikus doom-torok!Nekem a hangzással sincs bajom, a gitár amolyan porszívó-sound a la Kyuss, de ehhez a zenéhez kifejezetten illik ez a koszos hangzás!Összességében szerintem ez egy jó kis doom/stoner lemez.
Jól tolják a srácok ezt a technikás, váltásokkal teli thrash/death muzsikát!Persze a Death neve óhatatlanul is fölmerül, de szerencsére nem szolgai másolatról van itt szó!Fiaink zenéjében úgy érzem több a thrash-es elem, mint Chuck bátyóéknál volt.Pont emiatt gondolom azt, hogy ebbe az irányba tudnának tovább lépni, egyedibbé válni.Konkrétan az énekre gondolok, amin lehetne egy kicsit fejleszteni.Persze nem dallamos refrénekkel (mert ehhez a zenéhez az nem illene), hanem jó kis csordavokálokkal lehetne operálni, ami ugye a thrash egyik stílusjegye.Mindenesetre ez így is egy magas színvonalú produkció!
A YOB egy újabb nehezen emészthető albummal jelentkezett...Minő meglepetés!:) Hát Sanyikám, a Silence of Heaven szerintem is félelmetes: félelmetesen sz@r.:(Ha ilyen a Mennyország Csendje, akkor köszönöm, nem kérek belőle! A többi nóta azért tűrhető, de ha YOB, akkor nálam továbbra is a Catharsis album a nyerő!
Bizony mondom nektek, nem vagyok egy nagy black metal fan.Viszont ezelőtt a lemez előtt fejet hajtok!Technikás, hangulatos, az akusztikus gitár gyönyörűen csilingel, és a borító is csodálatos!Kedvencem az Ascending című nóta, melyet a Katatonia énekes, Jonas közreműködése emel egy magasabb dimenzióba.
Nem olyan súlyos, mint a Crowbar, a Mastodonnál meg kevésbé progresszív, de azért izgalmas hallgatnivaló!
Van valami Pistike kommentjében az tény, hisz olyan ez a zene, mintha a srácok összemixelték volna a Type O kevésbé borult dolgait a Cult-tal és némi Billy Idol-lal...sőt egyes énektémákban én még a jó öreg Johnny Cash hatását is fölfedeztem...:)Ennek ellenére azt kell mondjam, hogy azoknak a kiscsajoknak, akiknek ez a zene bejön, nincs is olyan rossz ízlésük!:)
Szimfónikus metalcore, vagy mi a szösz ez? Végül is mindegy, a lényeg, hogy nem győzött meg...

Vélemény, hozzászólás?