A hp legjobban várt albuma volt ez számomra, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. A hangzás pl. nekem nem jött be; olyan jellegtelen, szétesett. Egyik kedvenc albumom tőlük a XES, azzal vetettem össze, és csúnyán alulmaradt az új kiadvány jó számok tekintetében is.

Az utóbbi idők egyik legizgalmasabb albuma számomra. A hangzás bivalyerős, Thomas Gabriel Fischer éneke fantasztikus, és az egész a gyönyörű booklet olvasgatásával teljesedik ki.

Most ez lesz az új divat, hogy egyszerre 2 CD-t adnak ki a bandák? (Cathedral, Avantasia, BSA) Én elég nagy hülyeségnek tartom. A fasznak sincs kedve órákon át ugyanazt az előadót hallgatni; pláne, ha ilyen egyhangú a zene, mint jelen esetben. A legjobb szám a Dead Sun Aeon volt, legalább a csaj vitt belé egy kis színt.

Sajnos ez a tingli-tangli macskazene egy perc nem sok annyira sem tudta lekötni a figyelmemet, sőt szinte végig rohadtul idegesített. Tetézte a bajt, hogy nem volt elég nekik egy lemez, rögtön kettőt kellett megtölteni. Kapjon már valamit a vásárló a pénzéért, nem igaz? Inkább egy doboz nyugtatót mellékeltek volna...

Valahogy nem állt össze nálam ez az egész. Az oké, hogy folkos, meg ambientes, meg anyámtyúkjás, de az összhatás nem szórakoztatott úgy ahogy kellett volna. A hangzása is csak éppen elmegy kategória. Sokszor úgy éreztem, hogy azt a zenét szívesebben hallgattam volna tovább ahogyan kezdődött a lemez. Egyébként érdekes muzsika, meg azért a minőség is ott van, de nem tudom jobban szeretni sajna.

Irritáló kiabálós ének, ettől is szarabb tiszta ének, semmitmondó zenei aláfestés. Újabb gagyi amerikai banda, de legalább büszke keresztények!

Kimondottan tetszik amit a dán banda művel; síppal, dobbal, nádihegedűvel. :)

Szadi jóvoltából lassan az összes régi és új thrash bandát megismerjük. :D Ebben semmi kiemelkedőt nem találok, mind a hangzás, mind a dalok erősen középszerűek.

Az én zenei tűrőképességemet ez már meghaladta, de a pontok alapján ítélve van erre igény; szóval hallgassátok egészséggel! :)

Nem tudom mi akart ez lenni, de nem jött össze. Mintha valami langyi Sentenced szólna. Szürke és felesleges...

rüszmeteg

szinte kiváló

fertelmes unalomflash

nagyon jó

kellemes

sokathallgatós jóságos durvulós énekelős

ratymadék

haggyámámaradjámá!!!!

egész jó

szódásjóság

Bizony Pisti, ebbe beletrafáltál. Egyáltalán nem okoz nagy örömet az Enthroned hallgatása. Én csak annyit látok/hallok, hogy itt egy újabb kimázolt blekkendekker, százasszögbe mártózott, nicknevekből álló horda a szokásos magas tónusú gitárhangzással, károgással és rikácsolással, amit ahogy csak lehet kisúrolok a lejátszóból.

Tom Gabriel koncepcióban mindig is erős volt; a Triptykon-nal sincs másképp. Tudja, hogy mit szeretne játszani, és mit akar ezzel elérni. Nekem azonban ez egy a nehezen hallgatható és sosem előkerülő lemezek közül.

Lassú, súlyosan monumentális s bizony kicsit álmosító zenét játszik a BSA. A fűszálak növekedését vizslatók mindenképpen szerezzék be.

Érdekel ez engem? - Nem. Na ennyit a játékról.

Szép meg minden, néha nagyon is filmzenés, de ennyitől még nem lesz naponta hallgatott kedvenc.

Bizony alaposabban meg kell ismerkednem a bandával, mert ez a lemez kifejezetten tetszik. Megvan a kellő húzás, a váltott ének is tök frankó, ráadásul a dallamokkal is remekül bánnak.

Az egészből a booklet ér a legtöbbet. A böfögés szerű ének, a minden fantáziát nélkülöző gitárok keményen alapoztak egy hármas osztályzatra, de az időnként meg-megszólaló (feltehetőleg dél-amerikai indián he-he) sípmester rádobott még két egységet. Ezekkel is csak a világ több.

Srácok, - remélem olvassátok a HP-t és tudtok magyarul :) - hagyjátok a fenébe a pókhálós hangzást. Ez a cucc sokkal jobban ütne egy kipucolt, penge sounddal.

A skizofrén zene mintapéldánya. A nyitó jazz-be hajló Preconcicicuciizééé című valami nem rossz, de beérkezik egy minimáldemós hangzású rötyimetal, amire még az 1pötty is sok. Aztán egyszer csak megjelenik egy mesemondó és így tovább. Inkább a forró ólom, danke schön.

Jónak jó, de mégsem az amit vártam. Nálam az első Poisonblack a tuti a sablonos love metal-slágerekkel. Ville ezúttal sem tudja eldönteni, hogy egyáltalán mit is akar. Hát olyan bizonytalan is az egész.

Pontosan olyan, amilyennek egy jó régivágású black metál lemeznek lenni kell: brutális, erőszakos, gonosz, ördögi. Dallampártiaknak nem fog nagy örömet okozni, dehát ez már legyen az ő bajuk. :-P Kedvenc dal: Unconscious Minds

Már hallgatom egy ideje, így semmi kétségem nincs. A legszebb Celtic Frosti hagyományokat továbbvíve egy nagyszerű lemezt készített Warrior és csapata.

Jó hosszú de nagyon jó. Számomra egyértelműen ez a legjobb Saukkonen banda.

A Cathedral a nagyszerű Forest of Equilibrium és a Soul Sacrifice EP után már nem sok érdemlegeset produkált számomra. Ez is baromi hosszú és rohadt idegesítő, sehol egy kapaszkodó, az ének szörnyű, szóval egy jó pillantot sem találtam rajta.

Egyedi és különleges zene, hangulatos, kiváló hallgatnivaló. Egyéni színfolt a csapat a black metal világában.

Műfajában biztos jó, de a metalcore nagyon nem az én műfajom, ezért abszolút hidegen hagy a dolog.

Jó kis vidám muzsika, kellemes hallgatnivaló. A sok zord, dühös, életunt, szomorú, stb. zene mellett néha szükség van ilyenekre is. :-)

Korrekt, de nem sarkall arra, hogy jobban szeressem a thrasht, mint eddig. :-) Semmi olyan nincs benne, amit ne hallottunk volna már százezerszer.

Engem már korábban megvettek eddigi lemezeikkel, de ezzel most minden eddiginél messzebb mentek, az kétségtelen. Csodálatos hangszeres teljesítmények, merész megoldások, Megértem ha valakinek feláll tőle a szőr a hátán, én azonban inkább leborulok nagysága előtt.:-) Gondolom senki nem gondolja, hogy ez black, ez sokkal inkább extrém progresszív metál. -1 pont a tiszta énekhangért, ami nem mindenhol tetszik.

Slágeres, de nem rossz, elég jók a dalok, Ville hangja pedig kellemes.

Egy strigulát azoknak, akik szerint ez stilusában korrekt album. De csak éppen....

Nem működik. Pedig gyötröm régóta...Karcos és szúrós, nehezen barátkozós...

Ez meghatározó munka a stílusában, rég hallottam ekkora death/doom himnuszokat. Tömény zsenialitás!

Elvetemült fickó ez a Dorrian gyerek. Öt évet váratott erre a munkára és még csalódást is okozott. Hááát nem szép.....! (A szólók azért ott vannak....)

Különleges hallgatnivaló. Másképp nyúlnak a dalokhoz, mint az átlag black bandák és ez valami egyedi hangulatot eredményez. Többszöri hallgatásra még a hangzás is megtetszett.

Nincs gondom a metalcore-ral. Ha valami jó, akkor örömmel adom rá a magas pontot. Ime! (A Seattle-ből származó zenekarokra egyébként is oda kell figyelni, ha nem a grunge oldalról jönnek)

A dánokban is meg lehet bízni. Ugyan nem törekednek a műfaji határok kiszélesítésére, de amit csinálnak, az úgy jó, ahogy van. Megy is a jó pont...

A megboldogult és jobb sorsra érdemes Demolition Hammert juttatta eszembe. Ezért önmagában jár a magas pontszám

Kiváncsi lennék egy koncertre, csak a poén kedvéért. Valszeg totális káosz lenne, de akkor is! Ezek nem normálisak!!!

Profi, de lélektelen munka. Nem keresem a társaságát, de ha összeakadunk nem futok előle...