Az utóbbi albumok fényében ez egy meglepően jól sikerült alkotás lett. Nem tudom miért nem működött nálatok jobban, de szerintem igen sok jó számot írtak most, mint pl. Mother of Mercy vagy a Coming Home; így én nem sírok a korai albumok után. Na meg nagy sci-fi fan lévén a lemez témája, szövegei is kedvemre valók. Amiért nem 10 pont, az egyrészt a hossza miatt van, másrészt azt én is elismerem, hogy nem ez a legjobb lemezük.

Ez sem tudott végig lekötni; ahhoz nem volt elég változatos, viszont hosszú az igen. Egyébként jó anyag, kisebb adagokban kellemes tud lenni.

Mit mondjak, közöm nincs ehhez a fajta zenéhez. Egyszer érdekességképpen jó volt meghallgatni, azonban én nem fogom ezt többször megtenni, sem kocsiban, sem repülőn, sem nyáron, sem télen. :)

Nem idegesített, de nem is tetszett; az énekes hangjával sem volt bajom.

Ezeknek két rajongójuk van: bahon és Caayn.

A lemez elejénél még biztos voltam a 3 pontban. Aztán az Unromance-ben kiderült, hogy tud ez a csaj tisztán is énekelni. Utána sajnos jött megint egy borzalom a French Motel képében. Viszont az utána következő számok meggyőztek, hogy érdemes esélyt adni nekik. A lebegős, elszállós részek, ahol a csajszi is dallamosan énekel azok nagyon tetszettek; még az sem zavart ha egy kis ordítással is voltak fűszerezve. A záró Cosmology a lemez csúcsa. Szerencsére jó hosszú, és nincs benne egy deka (matek?)kórság sem, csak puszta szépség. Nagyon sajnálom, hogy a lemez eleje lerontotta a pontot, de nem mehetek el szó nélkül az idegesítő ordítás/ilyen-olyan kórság/zagyvaság mellett sem. :(

Szép és érdekes muzsika, de néhol nagyon lelassultak; ott el is kalandozott a figyelmem egyből.

Sajnos sem Mag Ilona hangja, sem a zene nem valami nagy durranás. Idén még nem is hallottam igazán jó női énekes lemezt. :(

Régen a Headbanger's Ball-ban láttam/hallottam Danziget, és már akkor is alig vártam, hogy vége legyen a klipnek. Úgy tűnik a sok eltelt év alatt sem kerültünk közelebb egymáshoz, mert most is ugyanúgy vártam, hogy végre vége legyen.

Kórosodó, brutál hangzású death zúzda, elég üres dalokkal. Többet vártam volna ettől a csapattól. Persze azért bőven a hallgatható kategória még így is.

Minden egyes végighallgatásnál élveztem, elvoltam vele, azonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy csak a HP miatt hallgattam meg ennyiszer. Tökéletesen biztos, hogy ha Maidenes kedvemben vagyok nem az újkori albumaikat veszem elő. Újkori Maidenes kedvem meg nem szokott lenni. :)

Szinte tökéletes, csak megint az a fránya játékidő... Egyre biztosabb lábakon áll a kevesebb néha több állítás.

Nem nyomatom orrba-szájba, de ha előkerül akkor finom falat.

Az érezhető Tool párhuzam ellenére is igen szívesem hallgatom a Rishloo-t is és az irányzat többi míves képviselőjét is. A maximum pontot egyedül az itt-ott felbukkanó szentimentális csöpögés határán egyensújozó zeneiség miatt tagadom meg a csapattól.

gyerünk, gyerünk harcos trollok, fénylő páncélú lovagok, fel sárkányt ölni az üveghegyre és pajkosan műbör nadrágos fenekünkre csapni! Lobogjanak a szögecses karkötők, zászlók és pántlikák!!! Ja és persze senki ne feledje One for all and all for one!!!!!

Szerintem legtöbben már ismertek annyira, hogy az agyalágyult dolgokat nem tartom ördögtől valónak, azonban Rolo-nál én a zenei kisérlet helyett inkább öncélú zagyvaságot hallok. Ezen a vonalon a legutóbbi iwrestledabearonce album jobban bejött. Ja és az utolsó Cosmology geil nyáltenger csak rontott az öszképen nálam. Úgy kellett ebbe a koncepcióba, mint tehénre a búvárruha.

Csak nekem ugrik be a (blackes részeket leszámítva) egy csomó helyen az Orchid/Morningrise korszakos Opeth hangulata??? Egyébként izgalmas, egyedi, friss megközelítésű anyag.

Ezzel a 10-12 éve már "lejárt lemez" középszergyűjteménnyel engem vallatni lehetne! (meg a nazális pacsirtával is)

és a korai anyagok kiválósága ellenére nekem akkor is a 6:66 - Satan's Child a legnagyobb kedvencem! :D

jóféle daráló. Az a régi kézitekerős, amiben sluttyog-bluttyog a hús amint tömködöd lefele szárazkenyérrel!

Elvárások nélkül ültem neki meghallgatni, s láss csodát működik a dolog.

Pistike hajlamos mindig belenyúlni ebbe a zenei világba. Preferálom, mert jóóó.

Na végre valami igazán finom falat! Kis szívemnek egyik csücske ez a muzsika.

Azt hiszem ez nekem való zene, később jobban el is mélyedek benne...

Az ilyen mesemetál zenék már régóta nem hatnak meg (szerencsére). Vajon ők azt hiszik, hogy ez jóóó?

A rengeteg zenei hatást remekül gyúrják egybe. Ha elkapod a fonalat, könnyen addiktívvé válhat.

A metálos részekből lehetett volna több, valóban.

Póóóóver metáááál!!!

Juuj, ez volt az első kontaktusom velük, és szerintem az utolsó is.

Kóóórság? Na ne viccelődjetek! Ez hagyományos kataklysm-metál, és mint ilyen rossz nem lehet.

Ha igazi, klasszikus Maident akarok, akkor én sem ezt fogom elővenni, ettől függetlenül jóféle, jó dalokat raktak össze az öregek.

Komor, hangulatos, remekül megszerkesztett és hosszú. :-) De mivel a dalok jók, ez utóbbi kevésbé zavart.

Feelinges, húzós, pont ilyen meleg nyárra való zene, bár én az ilyet szinte mindíg jól el tudom hallgatni.

Nem okozott nagy nehézséget hallgatni, csak éppen ez nem az én zenei világom és az ének meg nem tetszett.

Tökéletesen semmitmondó, nem árt, de nem is használ. Egyetlen igazi pozitívuma, hogy nem japánul énekelnek. :-) (U.i.: tévedtem, énekelnek japánul is. Viszem is le a pontot...)

Ezzel én nemigen tudok mit kezdeni, néhány érdekes zenei megoldás miatt kap ennyit, ez az összevissza töredezett, kicsavart, kaotikus, borzalmas rikácsolással tarkított zene nagyon nem az én világom.

Ízlés kérdése, hogy unalmas-e ez a lemez vagy érdekes, hangulatos és jó. Én elejétől a végéig élveztem, a hangszeres munka, akusztikus gitárjáték kiváló és a ritka blackes részek még érdekesebbé teszik a zenét.

Na ilyenkor vagyok bajban, amikor egy ilyen teljesen középszerű, szürke alkotásról kell mondani valamit... mivel semmi frappáns nem jut eszembe, ezért csak azt mondom, felejthető.

Nem sok jóra számítottam az utóbbi idők Danzig lemezei alapján, de kellemesen csalódtam, mert ez egy nagyon jó anyag, az olyan számok mint a Black Candy vagy a Ju Ju Bone igazán kellemes hallgatnivalók, de az egész lemez magas színvonalat képvisel.

Nem tetszik annyira mint a Shadows and Dust vagy az In the Arms of Devastation, de még így is igen jó lemez ez, csupán önmagukhoz képest nem találom annyira erősnek.

Nem ők a kedvenceim a NWOBHM-érából, de rossz lemezt sosem készítettek, még a BB-s időkben sem. Ez is megtalálja a helyét a gyűjteményben, a porosabbik végén.....

Korrekt black, a hallgatóbarát táborból. Értékelem a változatosságra való törekvést is, de azért sok egyszerre....

Na, ezt mindig szívesen meghallgatom. Szerintem ezzel minden zeneszerető ember így van. Időtlen....

A kétségkívül erős zeneiség ellenére úgy jártam vele, mint anno Dobó Katával.....egyszerűen elment mellettem, esélyem sem volt....

Olyan, mintha európai lenne. Kb két tucat ugyanilyen zenét játszó csapatot lehetne megnevezni . Tipikus tucatpower, olyan, amitől távol tartom magam....

Kib@szott idegesítő valami, képtelen vagyok több időt adni neki. Takarodó!

"Buja szépség, halmozz bár bűnre bűnt, Kínozz, ölj, ellenségek nem leszünk" W.S.

Átlagos és kiszámítható. Jelen felhozatalban, saját közegükben viszont nincs mit szégyenkezni. (Eredeti román zenekart úgysem igen ismerek.)

Nem egy hangszálakrobata, de nem is ezért szeretjük. Őszinte, sallangmentes metál a hétköznapokra.

Minden második lemezük üt be nálam igazán. Csak azért nem max, mert a Shadows and Dust egyenlőre jobbnak tűnik.....