Az énekes hangja nem tetszik igazán, a többi nagyjából rendben van.

Kellemes muzsika, szórakoztatásra kiválóan alkalmas, már persze annak, aki nem idegenkedik eleve a folktól.

Minden Celtic Frostra emlékeztető muzsika szívesen látott vendég nálam.

Ha valaki túljut az esetleges első megütközésen, akkor kifejezetten hallgattatja magát. Lendületes, friss és messze nem steril. :-) (Én személy szerint kifejezetten örülök, hogy Simen nem egy black metál lemezt csinált. Az olyan sablonos és kiszámítható húzás lett volna.)

Egyelőre ennél jobban nem került közel hozzám, valószínűleg sokkal több idő kell hozzá. De ez feltehetően a hp után következhet csak be...

Vannak jó dolgok rajta, de 71 perc sok belőle, igencsak elfáradok a végére.

Háttérzene. Tartósan odafigyelni rá nehezemre esik. Ha jazzre, jazz-rockra támad kedvem, általában valami nehezebbet, fajsúlyosabbat választok.

Ez most nem tetszett annyira, mint sok más a műfajból. Nem találom eléggé emlékezetesnek.

Nekem is jobban tetszett az előző lemez, karakteresebb volt.

Tényleg nem túl változatos, viszont jó súlyos. Egyáltalán nem volt rossz.

Ösztönösen a szimpatikusabb oldalát fogták meg a folkrocknak/metálnak. Nekem így hitelesebbnek tűnik, mint a másik versenyző.

Ha spontán és egyszerűbb megközelítésű lenne, több pontot adnék. Túl sok mindent beleraktak, ezáltal eltűnt az természetes, őszinte szépsége a műfajnak, amit szeretek benne.

Kétszer is tartósan foobar közelbe került, de csak eddig sikerült feltornászni...

Egészen más hangot képzelnék ide. Ez a magas fekvésű (egyébként korrekt) ének itt egyáltalán nem fekszik nekem. Így nem tudom élvezni...Kár, mert az alapok ígéretesek nagyon.

Sem átütőnek, sem különlegesnek nem gondolom...

Másképpen jár az agya, mint az átlagos zenésznek, az biztos. Sajnos annyi időt nem tudok és nem is akarok ráfordítani, hogy teljesen megfejtsem....Első hallásra egy lepkefingnyivel erősebb, mint az utoljára hallgatott hp-s anyaga.

Nem ismerem a műfajt, a szám a tényleges tetszési index.

Törvénytisztelő svéd deathmetál, annak minden jóságát és báját felmutatva. Etalon sound, röfögő basszus, beton középtempók, markáns vokál, autentikus szólómunka. Nem több és nem kevesebb. Ennyi. Ha 20 éve szeretted, most is tetszeni fog.

Hallgatható melodeath, kellemes harmóniákkal, okosan felépítve. Olyan teljesen ártalmatlan, de bármikor jöhet fajta.....

Igazi kuriózum a hazai palettán. Nehezen beskatulyázható, súlyos ipari/postmetál hatásokat vélek benne felfedezni és olyan elvetemült nevek ugranak be, mint a Pitchshifter vagy a Godflesh, máskor meg valami szétesett sludge csoport. Könnyű nyári kalandra senki ne számítson!