Hangpróba #193 - 2011. szeptember 24.

Az értékeit elismerem, de nem egészen nekem szól.
Nagyszerű lemez, jól kidolgozott, hangulatos alkotás.
Valóban nem túl magas a fordulatszám, viszont ettől még egy hamisítatlan, szines, igazi Einherjer lemez született.
Nem vagyok nagy post-rock/space rock rajongó, dehát ami jó az jó... Nem biztos, hogy sokat fogom hallgatni, miután erősen hangulatfüggő, de remekül elutaztat jó messzire, nem untam egyetlen percét sem, ez pedig elég ritka egy ilyen fajta zenénél az én esetemben.
A Carry Me Home csodálatos, a többi egyelőre nem ragadott meg annyira, de még nem számolok le vele, érzem benne a lehetőséget. Most, jelen állapotában ennyi.
Jó anyag, csak szerintem is teljesen felesleges volt folyton megakasztani a lendületet ezekkel az introkkal. Énekből ennél sokkal-sokkal rosszabbakat is hallottunk itt már. :-)
Ha van öncélú lemez, akkor ez az... szerintem. Iszonyú tömény, sűrű, tekeredik, csavarodik, hogy egy kevésbé állóképes ember már a felénél irgalomért könyörög, csak éppen semmiféle irányát, célját és hangulatát nem érzékelem. De lehet, hogy a hiba bennem van...
Szép, hangulatos és különlegességeket is tartalmazó zene, tingli-tanglinak sem nevezhető, áriázás sincs, úgyhogy nincs különösebb ok idegenkedni tőle. :-)
Se nem jobb, se nem rosszabb egy átlagos modernebb hangvételű death metál lemeznél. A bemutatkozó lemezük számomra jóval nagyobb élményt jelentett.
Ez számomra nem tartogatott túl sok érdekességet.
Jobb, mint amire számítottam, bőven veri a műfaj nemzetközi átlagát....
Pistike (?) kitűnő érzékkel találja meg a számomra is fogyasztható black albumokat. Ez is kellemes hallgatnivaló, a maga fagyos, zord hangulatával.
Nem gondolom, hogy jobb az általam hallgatott albumaiknál, de kár lett volna nem kiadni. Igazi, messziről felismerhető Einherjer lemez. Gyűjteményben a helye.
Harmadik lemezén is igényesen hangszerelt postrock/spacerock/metált hoz a kiribati(?) banda. Nekem mindig fülig ér a szám, ha hallgatom. Utazz vele!
Csak sokadjára hat igazán, de akkorra örök társsá válik. Szerintem alapmű!
Csak jól valagba kellene rúgni azt, aki ezt a remek gyűjteményt szétcsapta ezekkel az introkkal. Hihetetlen, milyen idegesítő...
Öregedtem néhány évet ebben a közel egy órában és biztos be is szedtem pár ősz hajszálat. Sok ez nekem, na.....
Nyugodtan el lehetett volna hagyni az elektromos hangszereket és tisztán világzenei/folk keretek közt tálalni.
A lemezelőzetes ugyan megijesztett, de a teljes anyag ismeretében mondhatom, újra nagyszerűt alkotott a csapat. (Azt azonban szeretném, ha a zenekar nem közelítene tovább a modern deathmetál felé. Nekem hiányzik az első lemez hagyományosabb megközelítése.)
Naná, hogy francia! Elemi erejű, húzos thrash/death/deathcore az arcba. Határozottan kellemes.

Ajánlott lemezek

Vélemény, hozzászólás?