Hangpróba #195 - 2011. október 22.

Rádióbarát rockzene.
Kincs minden pillanata.
Kellemes, elvarázsolt muzsika.
Révületbe estem.
Ugyan más, mint korábban, de kit érdekel, ha továbbra is jó zenét kapunk?!
Pályafutásuk eddigi legjobbját tették le az asztalra a srácok. Mára maguk mögött hagyták - szerencsére - az összes kórságos nyavalyát. Felnőttek... vagy hogy is mondják a nagyok.
Ville Laihiala énekét mindíg jó hallgatni mert jó a hangja, a lemez pedig néhány hallgatás erejéig kellemes szórakozást tud nyújtani.
Jó. :-)
Húzós, jó témákkal teli lemez. Könnyen magával ragad.
Teljesen rendben van ez. A halhatatlan Windirrel összehasonlítani nem érdemes, teljesen más irányultság.
Egyik fülemen be, a másikon ki.
Néhol kissé vontatottnak érzem, egyébként szép, igényes zene.
Mostanában ritkán osztogatok maximumot de most kénytelen vagyok kivételt tenni. :-) Ez a lemez annyira megragadott egyedi világával, különleges hangulatával, hogy már hetek óta alig kerül ki a lejátszóból.
Mást és némileg többet vártam az előző kitűnő lemez után.
Nem mondom, hogy rossz, de nekem nem tetszik. Eléggé egysíkú és az ének meg kissé fárasztó hosszútávon.
Szép zene, bizonyára az én szegénységi bizonyítványom, hogy 3 szám után már nagyon nehezemre esik odafigyelni rá... Lehet, hogy egyszer eljön nálam az ilyen zenék ideje, jelenleg csak nagyon keveset tudok jól fogadni közülük.
Fogyaszthatóvá formált, kiglancolt zene, amitől nem fáj a fejem és nem érzek kényszert a léptetőgomb nyomogatására sem. Ártalmatlan.
Míg az előző lemezek előtt értetlenül álltam, ez már azért felkeltette a figyelmemet. Nem lesz nagy kedvenc, de a fél szemem rajtuk lesz.
Jobb, mint vártam, itt-ott még tetszik is. Különösen a húzós középtempók. Na, de az az ének....
Továbbra is az énekesi teljesítmény a kakukktojás, de itt legalább ilyen téren is törekedtek a változatosságra. Kicsit túl van polírozva a hangzás, egy egyszerűbb sound jobban állna nekik.
Sok kedvemre való anyag érkezik manapság, ezekre a AG féle - egyébként tényleg korrekt - lemezekre nem lesz érkezésem, az biztos. Csak a hp kedvéért ment végig egyszer...
Le a kalappal a skótok előtt! Olyan fasza atmoszférikus post-rock/folkmetál lemezt hoztak össze debütként, ami azonnal felhívhatja a műfaj híveinek figyelmét a bandára. Egy seregnyi hatást érzek a muzsikában, de az Agalloch, a Primordial, az Intronaut kétségtelenül jelen van. (Nem kis nevek...)
Hatásos, akár különlegesnek is mondható zene, de attól még nem tetszik. Különösen a vokál zavar...
Emlékeim szerint is az előző anyag jobb volt. Vannak itt jó témák, de olyan mintha az előző lemezről kirostált ötletekkel töltötték volna meg az albumot.
Az első lemezek idejében még rácsodálkoztam a bandára. Mára technikailag tökéletessé vált ugyan a zene, de számomra lélektelenné is egyben. Műfaját tekintve nálam ez modern deathmetál.
Örvendetes, hogy egyre több igazi, minőségi post-rock kerül a hp közelébe. A TFN is a legjobbak közé tartozik. Hangulatzene, amit fejhallgatóval érdemes hallgatni. A pillanat szépségéért...

Ajánlott lemezek

Vélemény, hozzászólás?

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.