Hangpróba #196 - 2011. november 5.

Kellemes, hangulatos muzsika, különösebb izgalmak nélkül.
Ha doom, akkor az jöhet nekem, ha epic doom, akkor meg pláne jöhet. Csodálatos, lélekbe markoló zenei szépség.
Hát ez borzasztó zene számomra. Tényleg nem a poén kedvéért lett 3 pont. :P Még az sem mentette meg, hogy csaj énekel benne. :D
Szeretem a csili-vili hangzást és ennek nem is volt híján az album. A zene elég műanyag divatblack, amit még death és gothic hatások dúsítottak tovább, kevés sikerrel. Az "Anxiety" c. szám volt a legjobb, azt jól feldobta a női ének.
Az énekes hangja jó, bár a magas kornyikálás is előkerült időnként, csak, hogy ne érezzem magam jól. A hangzás is szép nagyon, szóval ez egy jó lemez...annak aki szereti ezt a stílust.
Szerintem a Lengyeleknek mint népnek most sincs okuk szégyenkezni. Igen érdekes, és a maga nemében változatos black (meg egyéb) metal album ez.
A két véglet között állok véleményileg. Zeneileg elég klassz dolgok is hallhatóak, a hangzása viszont nagyon primitív. Jó lett volna lossless minőségben is megfülelni, nem csak egy szutyok 128-as mp3-at, de nem biztos, hogy csak ez volt a baj okozója.
Kb. mint az Insomnium. (Komment és pont ügyileg.)
Az énekes orgánuma időnként kezdte átlépni a már idegesítőnek minősülő határértéket. Zeneileg szerencsére nincs gond, de a közel 80 perc játékidő borzasztóan sok.
Megy a nagy keménykedés, meg ordibálás, és olyan monoton az egész, hogy kellemetlenné válik a hallgatása rövid időn belül. A metálkórságok sincsenek már olyan messze ettől; vékony az a határmezsgye.
A világot ugyan nem rengeti meg, de jó hallgatni, kellemes muzsika.
Rendkívül jólesik a magamfajta doom kedvelőnek :-)
Nem sok minden történik benne, mondhatni langyos, legalábbis nekem.
Minden eszközt, műfajra jellemző klisét bevetettek a siker érdekében, de a végeredmény nem lett túl érdekes, tényleg elég műanyag szaga van a produkciónak. Ezerszámra hallottunk már ehhez hasonlókat.
Szerintem viszont nagyon nem kéne ide Ripper, engem speciel a frász kerülget tőle (bár pont az Iced Earth-ben még el lehetett viselni. :-)) Nagyon örülök, hogy az Iced Earth visszatalált a helyes útra ezzel a kiválóan megcsinált, emlékezetes dalokkal teli lemezzel.
Hangulatos, kiváló zene.
A hibák már fel lettek sorolva (pocsék tiszta ének, nagyon előrekevert hörgés) ezt leszámítva viszont nagyon jó, hangulatos, érdekes ez a zene.
Úgy tűnik egyelőre a gyakori megjelenés nem megy a minőség rovására, szerencsére. Kiváló munka ezúttal is, sőt, talán az eddigi legjobb.
Bizony az ének néha nekem is kikezdi az idegrendszeremet, ennek ellenére egyáltalán nem nevezhetem rossznak. Az előző lemez azért jobban bejött.
Nem szeretem ezt a fajta éneket, és az egész eléggé monotonnak hat valóban. Ez most nem jön be.
Aki képes ilyen magas szinten elegyíteni a korai Amorphis és Dark Tranquillity hatásokat, az csak ez a finn banda lehet. Úgy gondolom, az előbb megnevezett alapzenekarok mellett ma ők a legjobbak a műfajban.
Itt akkor az ellenvélemény... (már ami a minőséget illeti)
Nem nekem szól. Nincs benne semmi, ami miatt még egyszer elővenném..
Az utolsó hangig kifundált, mesterkéltnek ható zene, amivel túl nagyot akartak előre lépni. El is veszítette azt az ösztönösséget, amit régen (kb. 2001-ig) értékeltem bennük. Rossznak azért nem mondanám, egyszer-egyszer érdemes végigtolni.
A TDS óta nem találkoztam jó IE lemezzel, ez sem változtatott a statisztikán. Nincs ellenemre a műfaj, de sokkal jobb lemezek jelennek meg tucatszámra ebben a közegben. A "nagy" nevek rendre csalódást okoznak.
Ütős és változatos black/death,jó témákkal. Inkább pillanatnyi, mint tartós öröm forrása, de annak maradéktalan.
Finom, érzéki zene, ami közel sem hibátlan (a dallamos ének tökéletesen hamis), mégis ott motoszkál a tehetség ígérete benne. Legközelebb még jobb lesz!
Kivételesen nem bánom az évenkénti lemez megjelenést. (Ha a minőség nem változik, akár havonta is örömmel találkozom a Raventale névvel.) Az utolsó munkák mindegyike szerepelt itt, - nem is akárhogy - ezt egyenesen vétek lenne kihagyni. Atmoszférikus doom/black/death, az élvonalból.
Továbbra is felejtős.
Már kezdtem temetni a bandát, erre egy friss, erőtől duzzadó, pompás dalokkal teleírt lemezzel jelentkeznek. Kellemes meglepetés!

Vélemény, hozzászólás?