Hangpróba #198

2011. december 3.

Ha Kátai, akkor nekem továbbra is a Gire az etalon.
Finom kis delejező hatású muzsika, amit nem kell nagyon odafigyelve hallgatni, mert akár netezés közben is hatásos. A francia népek nagyon értenek ehhez a stílushoz; míg mások produktuma hamar idegesítővé válik, az övék szerethetővé.
A sok szép rész mellett nagyon szellős is egyben a zene. Emiatt sajnos nem jön be annyira, amennyire bejöhetne.
A nagyszerű "Altitude" után az új lemez kissé nehezebben befogadható, és több alternatív hatást is magán viselő lett. Tőlem megkapta a szükséges hallgatásmennyiséget, így aztán a "Cold Comfort" dalai is egészen szépen beértek mostanra. Marjan Welman hangjának egyszerűen nem lehet ellenállni; viszont kissé fogósabb dalok nem ártottak volna.
Zeneileg elég semmitmondó lemez, de azért nem szörnyű. Az énekes arc amúgy nagy kedvencem ebben a műfajban, csak jó lenne, ha izgalmasabb zenékben kamatoztatná a tudását. A sárkánnyal nincs baj, biztosan a srácok is várták már a Skyrim című mesterművet. :D
Ezek a fajta black metal lemezek kezdenek mind ugyanolyanok lenni. Ez szerintem nem a zenészek, hanem a stílus hibája, mert nagyon kevés újításra van lehetőség. Most megjelent a bendzsó vagy mi a frász (hiszek óbénak), de ettől még nem lett korszakalkotó lemez. Azért a Taake szerencséje, hogy a meglévő elemeket nagyon profin használja fel, jó a hangzás, és ez a tetszési indexemen is meglátszik.
Sokkal többet vártam ettől a lemeztől, amíg csak az infókat nézegettem róla. Mi már az, hogy metal-archives-on két nőnemű egyed is fel van tüntetve énekesként, aztán meg komolyan hegyeznem kellett a fülemet, hogy egyáltalán valami nyomát felfedezzem a ténykedésüknek. Zeneileg meg nagyon nem az én világom, szóval pápá HoM. o/
Igyekeztek változatossá tenni a zenét, ami helyenként sikerült is nekik, ezért görbül felfelé az átlagost jelző 5 pont.
Származási hely: Internet; Tartózkodási hely: Hard Disk Drive; Státusz: Elhunyt, Élt 1 órát (túl sokat)
Nocsak, egy újabb klassz black metal lemez. Hangulatos, változatos, szóval ennek is jár a jó pont.
Számomra ugyanolyan lenyűgöző, mint a Róka volt. Az hogy kissé direktebb, metálosabb lett, nem tett neki rosszat, sőt... Ha az megkapta a maximumot, ennek is jár.
A trilógia előző része nehezebb, ha úgy tetszik merészebb volt talán, de szerintem ez is nagyon jól sikerült, nem szokványos zene.
Szép, de nekem az ilyenek leginkább csak háttérzenének alkalmasak. Odafigyelni rá nehezemre esik.
Jó lemez, az előzőn talán hajszállal erősebb dalok voltak.
Hiába a jó énekes, ha ennyire semmitmondóan üres a zene, ennyire középszerűek a dalok. Erősen felejtős kategória.
Jó anyag, a tempó lehetne talán picit még változatosabb, de így is jó.
Kedvelem ezt a bandát, viszont az előző lemezük nekem jobban tetszett, legalábbis jelenleg. A pontszám még változhat.
Két számot találtam jónak (Shadow Work és a rövidke Wolf at Your Door), a többi nem érdemel túl sok figyelmet. Összességében átlagos lemez.
Teljesen egyetértek insomnium véleményével, azzal a különbséggel, hogy 65 perc thrash nekem nem vicc hanem tragédia. :-) A pontszámnál nem tudom nem figyelembe venni, hogy mennyire utálom már a végére, fele ilyen hosszúságban biztos többet kapott volna.
Hangulatos, változatos, jó.
Soha nem éreztem öncélúnak Tamás lemezeit, most is alázattal közelített a zenei anyaghoz. A lehetőségekhez képest korrekt a sound is, már csak a billentyűs hangszínek nem tetszenek igazán.
Jól állnak ezek az indusztriális elemek a bandának és a hangzást is sikerült eltalálni. Pozitív meglepetés.
Alkalmanként igazán jól esik hallgatni, máskor meg képtelen lennék egyhuzamban végigvinni. Igényes, odafigyelős zene. Jelen pillanatban ennyi..
Szépen hozza az ismert/tipikus stílusjegyeket és egy kis hangulati többlet is ott bujkál, de azért ez a lemez sem tesz gothic fanná.
Nem hiszem, hogy manapság sokakat hoz lázba ez a fajta heavy/power. Kiszámítható is, izgalommentes is, a figyelmet sem vonja magára. Profi tömegcikk.
Három évente egy lemez, nem kapkodó zenekarra vall. Nem baj, volt idő megrágni a témákat és ez hallatszik is. A jelen felhozatal legjobb black jellegű lemeze.
A kora '70-es évek progrock zenéje is ott van erősen, - amit különben csípek - de az összhatás nem győzött meg. Inkább csak a gitárszólók tetszettek.
Alapos stílus frissítésen esett át a banda. A korábbi lemezek brutális deahtmetálja mára megszelídült, technikásabbá vált és tele van izgalmas harmóniával. Jobban is tetszenek ezek a dalok.
A legutolsó jó Anthrax dal is feldolgozás volt 1988-ban...
További opciók: Szabályzat A pontozáshoz, ajánláshoz be kell jelentkezned
Szűrők: mind csak állandó hp tag csak olvasói
AJÁNLÁSI, PONTOZÁSI SZABÁLYZAT
Figyelmesen olvasd el, mert a be nem tartás szankciókat vonhat maga után.
2011. december 3.
Avatar Pistike66 viribusunitis ∑:
1. baathory
Thy Catafalque
Rengeteg
6 10 9.5 8.5
2. Pistike66
Blut Aus Nord
777 - The Desanctification
8 9 7.5 8.2
3. Avatar
Autumn
Cold Comfort
9 8.5 6.5 8
4. Perszepeta
Taake
Noregs Vaapen
8 8 8 8
5. Avatar
Farsot
Insects
8 8.5 7 7.8
6. viribusunitis
Vile
Metamorphosis
6 6 9.5 7.2
7. Linci
Kauan
Kuu...
6 6.5 7.5 6.7
8. oldboy
Hammers of Misfortune
17th Street
4 7 6 5.7
9. Avatar
Astral Doors
Jerusalem
5 4 5.5 4.8
10. 9000Sanyi
Anthrax
Worship Music
3 4 6 4.3
∑:
6.3 7.2 7.3 6.9

Olvasói beküldések


Vélemény, hozzászólás?

május 05.,
május 20.,