Már párszor lement korábban, mert Pistike nagyon lelkesedett érte, de én egyszerűen képtelen vagyok ebbe egy korrekt stíluslemeznél többet belelátni, belehallani... Nálam az előző kör Dead Congregationje megeszi reggelire. Túlértékeltnek érzem.

A Sulphurblooded egy kiválóra sikeredett lemez volt a németektől, így voltak elvárásaim. Sajnos nem ugrották meg a lécet. Korrekt, hibátlan stíluslemez, semmivel sem több, viszont az előző mestermunkához képest kevesebb.

másfél pöttyel erősebb minden téren az Incantation verziójánál. (számomra! :D )

Én megadom nekik a maximumot, de megértem, hogy sokan bizonytalanok. És ez jó. Azt nem hiszem, hogy alapmű lesz, mert az extrém metal közeg már általánosságban elérte a zenei dekonstruktivizmus és extremitás eme szintjét, így már semmiképpen sem előremutató, mint anno a Grand Declaration volt. Kár, hogy az utóbbi időkben erősen inflálódott a HP-s 10 pont ereje és üzenete.

Na, én bármikor szívesen elhallgattam ezt a lemezt is. Nekem tetszik a hangulata. A hangulat, ami számomra a lényeg és amit számos krumpliburogató géppuska-death csodacsapat nem képes megteremteni a nagy igyekezet közepén.

Brutálisan erős 9-es! A hőskorszak Biohazard, Sick Of It All, Terror, Body Count lemezek óta alig hallgattam klasszikus HC-t. Most viszont napi szinten lemegy a lemez. Az Institutionalized 2014 c. tétel meg egyszerűen zseniális. A szövegen egyszerűen fetrengtem vagy fél órát. Nem bírom abbahagyni a hallgatását! :DDD

Tanka Balázs hangszínének szeretete szubjektív. Az egyéb kritikák nagy részét méltatlannak és dilettánsnak gondolom. Pedig messze nem forgácsidegen a zenéjük.

Hát, baszod! Ez nagyon mókás! :D

Ha van valaki, aki imádja az orientális dallamvilágot a metalban, hát az én vagyok! Mégsem működik ez a lemez. Unalmasan egyhangú, andalgósan ötlettelen. Repetitív és távolról nézve sincs semmi újítás itt. Tudjátok, mi az orientális metal csúcsa? A 2008-as Amaseffer, a 2013-as Orphaned Land, vagy a szintén 2008-as Arkan lemez. Ezek az oriental metal hegy csúcsai. A Narjahanam meg a hegy lábánál csörgedező patak.

patent

Egy két groove-os résztől eltekintve nem taglózott le. Tisztes iparosmunka oszt jóccakát.

Őszinte leszek, és rövid. Jó, csak nekem hosszú. és... Pont.

Pofátlan nyúlás az egész album. HM-2 'oszt jóvan. A kissé megkopott svéd halál acélt nem kéne ennyire lenyúlni...

Nem a neve miatt, hanem azért mert új formában, új megoldásokkal de újra azt érzem, mint anno a Great Declaration Of War esetében. Akár még 10-es is lehetne az album, bár most egy hangyafaszányit Attila szerepe számomra "túljátszottnak" tűnt.

Mintha ezt az albumot már hallottam volna itt-ott. - Vannak zenekarok akik húsz évvel ezelőtt is jobban és kreatívabban tolták ezt a halálfémet.

Hmmm... Erre még léggitározni és headbangelni is lehet. :) - Mondjuk nem túl mély zene, de a kivitelezés megkérdőjelezhetetlen. :) - Van benne kellő adrenalin. - Bár a szöveg néhol elég tré...

A borítót közelről tekingetve azt hittem először, hogy valami ultra underground blackkel van dolgunk. No, de aztán kiderült a turpisság. :) - Szerencsésnek tartom, hogy van ilyen zenét is játszó zenekarunk, s jó is lenne, ha több promóciót kapnának. - A zenéről? Nos, mindenből egy csipettel többet tehettek volna a "fazékba". - VISSZA AKAROM KAPNI A STONEHENGE-et! EEEEEEEeeeehhhh...

Annyira nem volt rossz, mint ahogyan azt vártam. Bár a végére a srácok egy kicsit kifulladtak. - Az elején jó pár számig azért a "ZS"-re hangolt gitár még tetszett, de azzal, hogy ennyire sokszínűvé tettek egy albumot a skacok nálam csak rontottak a helyzeten.

Az újdonság erejével hat. - Persze ebben a pontban van egy kis jóindulat is, de én bízom benne, hogy egy következő albumon még jobban elfognak majd varázsolni ezek a sivatagi tűzben - és fagyban - edzett varázslók. - Mindenesetre a dzsinnek már kikezdték az elméjüket, az már egyszer biztos.

Ha nem is tökéletes, de stílusában köröket ráver egy-két szuper group-ra. :)

A nagy, befutott amcsi death metál bandák közül az Incantation volt az ami sosem tetszett, én igazán jó albumot még nem hallottam tőlük. Inkább a Vader-féle death...

Ezt a fajta, enyhén a thrash-t és a death metált is érintő black metált csípem. Az Eldest Born of Hell-ig visszamenőleg ennek a lemeznek az elődei is jók voltak. Bár nem egy nagy zenei reveláció, az tény...

Az 'A Fragile King' anno nem sokat mutatott egy közepes svéd típusú, a nagy underground hősök előtt leborulni kívánó old school death metál albumnál, a Splinters talán egy fokkal érdekesebb/karakteresebb lett.

Sosem találtam meg a közös hangot a Mayhem munkásságával, de látom a többieknek eléggé tetszik, így hajlok afelé hogy csak nekem vannak másmilyen elvárásaim zenei téren - amúgy a minőség, illetve az érdekességi faktor elvitathatatlan.

Szerintem sincs itt nagy gond. Az egysíkúság, a változatosság hiánya és a repetitív megközelítés tagadhatatlan, viszont tetszik - valahol pont ezen dolgok miatt is.

Nem az én világom.

Az mindenképp tetszik hogy van egy ilyen egyéni stílusú csapatunk, de ez minden...

A kör zavaró tényezője.

Remekbeszabott zene - egy kicsit kárpótol is az Arkan által kihagyott ziccerért (Sofia)

Uncsi. Ebben a műfajban nagyon nem jó, ha csak és kizárólag a bejáratott panelokkal operál egy csapat. Ezer és egy ilyen van már. Most mondjuk elfogult vagyok, mert a death és a thrash metálban ugyanezt nem tartom nagy gondnak.

Inkább kerülöm az amerikai death hordákat néhány kivételtől eltekintve. Elkerülhetetlen a párhuzam az AUTOPSY-val, nálam az ő idei lemezük köröket ver rá erre.

Kicsit több hangot is variálhattak volna de azért jó volt különösen a dob!

Semmilyen késztetést sem érzek arra, hogy még egyszer meghallgassam

Kifejezetten élvezetesek az instrumentális részek a dob az tényleg brutál. de a károgás nekem nem jön be ( még akkor sem ha a műfaj ezt kívánja).

Mostanában el voltunk kényeztetve régisulis death metallal, így ez most kevéske.

A qrva anyját bazmeg qrvára nem tetszett bazmeg

Zeneileg ok még az énekis sokszor passzol, de egy v. több vendégénekes azért sokat lendített volna rajta. sokkal többet is kaphatna.

Igy kell egy lemezt elkezdeni! Már első hallásra elkaptak pedig elvárások nélkül indultam neki. Ahogy elkezdik a számokat azt tanítani kellene. Nyilván ezen a szinten a pontatlanság már elfogadhatatlan más zenekaroknál is de ők iszonyú precízek. Szerintem a stílusok váltogatása érdekessé, mozgalmassá teszi a lemezt Igaz, hogy a végére bekerült 1-2 töltelék nóta is de egy anyagon 7-8 jó nóta elég a maximális ponthoz.

Kicsit félve közelítek az orientális metálhoz, általában nem tetszik. ez most kivétel volt, de a végére nagyon monotonná vált. Amúgy sose gondoltam volna hogy bahreini fémet fogok valaha is hallgatni.

A műfaj és a borító miatt komoly negatív előítélettel közelítettem az anyaghoz, de kellemesen csalódtam benne. Kifejezetten szórakoztató és változatos a maga nemében. A feldolgozás nóta jól indult de a végére már úgy éreztem,hogy nagyon nem hiányzott.

Esélyes , hogy idén a legjobb death lemez lesz, de amúgy is a legjobbak között van amit valaha hallottam.

Ahogy insomnium írja,az elöző album meg szerintem nem jobb hanem más volt.

Nem értem a fikázást, ez valami hihetetlen kibaszott jó!! Durva hogy mekkora különbség van itt a 10-15 ember között akik ide járnak pontozni,persze ez pozitív.

Lassan szoktak beérni a munkáik nálam, de mindig sikerül, ez még az érik fázisban van, szerintem fél év múlva többet kapna.

Mostanában valóban születtek jobb lemezek, azokhoz képest lightos anyag, másrészről sima death amit bármikor elhallgatok.

Csak fesztiválokon tudok ilyet hallgatni, itthon nem megy, így őszinte pontot sem tudok rá adni.Biohazardot SOIA-t anno hallgattam, de ma már azokat sem.Legyen 6 pont az elég semleges.

Nem bírt lekötni, untatott, majd zavart, a zene számomra semmi élményt nem adott, az ének viszont igen , negatívat.

A borító alapján már nem nagyon szoktam , de az ember akaratlanul is számít valamire, na ez sokkal jobb volt mint amire számítottam, de még így sem az én világom.

Magamtól biztos nem keresek rá az arab black bandákra, és eztán sem fogok, de örülök hogy Nagának köszönhetően ezt megismertem.Hangulatos és érdekes.

Semmi gondom nem volt a ZW-s nótával, az album volt ami nem tetszett, nem tudom különösebben fikázni nem is akarom, de dicsérni sem fogom.

Stílusgyakorlat és energiabomba egyben. Általában viszont pár dal után ráunok.

Olyan amilyen.

Szabad szellemű lemeznek tűnik, de egyben hallgatva már sok a vokál és a sokszor már-már egymást véletlenszerűen követő témák halmaza.

Így lehet lazán betonozni.

Én jobbat vártam az előzetes ismeretek alapján, de tisztes anyag.

Jelen pillanatban is ezt hallgatom, Debrecenből hazafelé vonatozva és a fedélzeti wifinek hála, már most közölni tudom veletek és a világgal, hogy ez a banda egy csillagos százas, éppúgy, mint az új lemezük!

A black metalnak tipikusan az a fajtája hallható itt, amit szívesen meghallgatok, ha nincs más, de általában van. Profi hangzás, jó hangszeres tudás, de unom a számokat, főleg 53 percben.

Azért ez megszólal valahogy! Régisulis zordulás, nagyon korai Lost hangulatokkal.

A helyzet az, hogy nem is tudom, mit vártam. Fórumokat lehet megtölteni a lemez és a zenészek technikai elemzésével. Attila őrült hangjaiért rajongok. Két dolog nem hagy nyugodni: nem találom a hangulatot a káoszban és nem hallgattam volna tovább a felénél, ha nem a Mayhemről van szó. De adok még neki esélyt, mert Mayhem. Mondjuk az is beszédes, hogy gyakorlatilag csak a De Mysteriis-t hallgatom a mai napig rendszeresen, tehát a hiba nálam lehet.

Teljesen jogos észrevétel, mely szerint egy hanggal sem tér el a műfajban jól bejáratott elemektől, de hát én szeretem ezeket az elemeket.

Nagyon ritkán hallgatok ilyet, de ez egyszerűen jó. Azért nem kap többet, mert a régebbiek azért jobbak, legalábbis pár hallgatás után.

Én mondjuk nem mondanám meg, hogy magyarok, ha nem tudnám... Ettől függetlenül hidegen hagy ez a fajta zene. Az ének nem zavart, mint ahogy általában a zene se, csak hát magamtól nem hallgattam volna egy számnál tovább.

Kb hatszor nekikezdtem az elmúlt másfél hétben. Most úgy döntöttem, hogy random számokat hallgatok belőle. Nem is igazán tudom, milyen zene ez, de nem nekem csinálták.

Nem igazán jön be ez a zenei világ. Plusz még untam is.

Hallani, hogy minőségi cucc, de nem igazán az én zeném ez.

vannak itt jó dolgok...de idén voltak ennél jobbak is...

Hát bizony az előző albumukkal magasra tették a mércét...így nem hinném, hogy 10 év múlva is emlékeznék erre az alkotásukra, pedig semmi baj nincs itt a muzsikával...

Erre e körre elég sok érdektelen halálzene jött össze...azért ebben az érdektelenség mellett valami zavarót is érzek...

Valami másra számítottam, főleg...hogy frissült a gárda...félelmetes, hogy Teloch mennyire képes leutáznozni az előző gitárguru játékát...lehet még érlelnem kell...nem egy könnyen emészthető darab

Faék egyszerűségű zene az IKEA-ból...viszont kiváló a házibuliról távozni nem akarók hazakergetéséhez

Gettó metál \m/ ...erre és a Mayhemre vártam legjobban idén...Ice-T humora és cinizmusa még mindig kurva jó..., az egyik legjobb dalszöveg író.., Ernie C. gitárjátéka pedig igencsak érett lett...lehet nem a legjobb gitáros, de nagyon ízes dolgokat tud csinálni...az album 10 pontot azért nem kap, mert csináltak jobbat is (az első két albumuk)..végül is ki más tudná a rap zenét metalállal így vegyíteni, mint Ice-T, a rap-pápa? zseniális!..Az album címét adó szám...és a Pray For Death leszakította a fejem...hihetetlen mekkora thrash metál... a perverz szex téma sem maradhatott ki...a Black Voodoo Sex pedig legalább akkora állatság... mint az egykori Evil Dick...a 99 Problems BC-nek az album végén lévő második verziója sokkal jobban szól, a gitár játéok ott sokkal faszább... bárcsak jönnének koncertezni hozzánk...

nemzetközi szinten hozzák az unalmas konzervatív "progressziót". Tanka Balázs hangjától pedig futkos a hátamon a hideg. Ez az 6 pont nem a zenész tehetségüknek szól...mert annak 4 pont jár, a maradék a zene....a Wendigo-ék tudták ezt jól csinálni!

a borító láttán felröhögtem...egész gagyi valamire számítottam. nem egy túlbonyolított dark-death-alapú valami, ami nagyon árasztja magából a színház-szagot...szerencsére nem fordul mjúúúzikelesbe a dolog, ennek ellenére nem tudom komolyan venni...valamiért mégis hallgattatja magát...

Érdekes utazás volt ez a zene...a giccsesség néhol tényleg előtérbe kerül...de minden bizonnyal ez az arab világ velejárója (akár csak a borító...ami nekem nagyon nem tetszik). Az ének egyhangúsága fárasztó egy idő után...

A zene nagyon tetszik, de az ének ront rajta néhol, főleg amikor túlzásba viszi a korsóba beleokádós obégatást. A Zakk Wylde "ódát" azért már feleslegnek tarotom... király muzsika, de néhol erőltettnek érzem...azért még párszor körbejáratom.

Eddig sem okoztak csalódás most sem "sikerült" nekik. Egy új iszonyúan erős lemezzel bővült a már eddig is tiszteletre méltó munkásságuk.

Sablon black,de legalább a jobb fajta.

Kiváló kezdés után jó folytatás.

Hasonló helyzetben vagyok mint insomnium. Hisz mindig is kakuktojás volt számomra a zenekar,hiába szeretem a stílust melyben tevékenykednek.Ennek ellenére mindig is távol állt tőlem alkotásaik.

Tény,hogy közeltsem reformálja meg a mufajt. De néha azért kellenek a jó stílusgyakorlatok.

Egy-két szám kifejezetten jó volt,de összeségében egy felejthető album lett.

Inkább zavaró háttérzörej volt,mint kellemes zenehallgatás.

Nem szörnyő,de nem is hiszem,hogy valaha elővenném mégegyszer.

Sokat fejlődtek előzö albumokhoz képest. Példát vehetne róluk az Al-Namrood zenekar,talán akkor ők is tudnának újra élvezhető zenét készíteni.

Elhallgatható,de különösebben nem dobok hátast tőle.

Számomra ők mindig csak az Immolation/Morbid Angel árnyékzenekara voltak. Ez se változtatott ezen, és ez sem motivál arra, hogy kövessem a történéseiket. Maradnak "B" kategóriában a nagyok mögött.

Ezzel se fogják megváltani a világot, de aki akar egy kicsit nosztalgiázni a régi svéd formulákon, annak jó móka lesz. Meglepetésekre nyomokban sem kell számítani. A lassabb részek jobban eltaláltak, jól áll nekik a posvány, amit a hangzás is alátámaszt.

Igencsak rendben van, de azért vannak ennél jobb fekete lemezek is. Revidiálom a korábbiakat: ez egy nagyon erős lemez lett. (Kellett a sokadik nekifutás.)

Inkább a Vallenfyre. Hangzásban is jobb, és bár abban sincs semmi új, mégis kellemesebb az összbenyomás.

Nem kenyerem, amit csinálnak, de biztosan jó annak, aki ebben utazik.

Elsőre nem tudtam komolyan venni a festetteket, de ha elvonatkoztatok a marketingtől, és feltárom az agyamat, s csak a zenét figyelem, akkor nincs itt semmi baj. Nem nyúzzák meg az ember lelkét, nem tesznek sírba, csak szórakoztatnak. Nincs katarzis, csak lelkes bólogatás a fogós tételekre. Szerintem vidám.

Később még mehet felfelé. Szerintem ennek több idő kell, hogy beérjen és valóban rákapjak. Érzem hogy jó, de még nem sikerült rendesen befogadni.

Egészen kellemes háttérzene ez.

Nincs nap, hogy ne hallgatnám meg. Kihozták önmagukból és a stílusból is a maximumot, na ez a death metal számomra 2014-ben!

Nem csalódtam, de tényleg az idő dönti el, mennyire lesz alapmű. 10-est most még nem adok rá.

Én sem éreztem az újdonság varázsát, de a varázs szó közelít a valósághoz...

Én se tudok most pontozni úgy egyébként, csak ezt a gyöngyszemet muszáj értékelni.

Varázslatos! Már az előző album is az volt, az dinamikusabb, ez érzelmesebb, de mindkettő elvarázsolt teljesen. A Balázs hangja meg úgy jó ahogy van; nagyon illik ebbe az atmoszférába.

Nem fogom befejezni a kört, sőt ezen kívül egyik lemezt se pontozom, de ami jár a Turbonak, az jár! Amúgy meg lásd, kritika!