Hangpróba #268 - 2014. augusztus 9.

Ezt írtam 2 éve a 207-es körben a csapat akkori lemezére: "Mivel az Anathema leginkább nagyrabecsült korszaka sem a szívem csücske, így kényelmes helyzetben, karbatett kézzel szemlélhetem a különféle nagy álláspontok összecsapását", ezt pedig 4 éve a 159-es körben: "Engem különösebben nem zavarna az az irány amerre most az Anathema tart, de ha semmi emlékezeteset nem találok rajta, akkor abból nehezen lesz épkézláb pont" - Csak magamat tudnám ismételni... Érzelemdús és kifejező zene, csak annyira langyos és üresjáratszerű hogy elmondhatatlan.
még a kiemelkedő doom lemezeket sem erőltetem a nyári kánikulában.
Ötletes anyag, az ötletességet meg szeretem a black metálban. Egy kis innovációra való törekvést is érzek.
Túl rövid ahhoz hogy érdemben meg lehessen ítélni...
Nekem ez kellemes meglepetés ahhoz képest, hogy Entombed név alatt nem született szinte semmi értékelhető a '91-es Clandestine óta.
Akármennyire is vaskos név a színtéren az Overkill, ez a lemez jó példázata azoknak a bizonyos emp által emlegetett "időrabló" lemezeknek, ami után úgy érzed hogy elpocsékoltál egy halom értékes időt, ahol hangszereket meg éneket hallottál, csak zenét nem... Az Overkill-nél már régen is voltak 1000x jobb thrash (bár ez mostanra már majdnem heavy metál, vénségükre) csapatok!
Kívülestek mindigis az érdeklődésemen.
...pedig elmondták, hogy most aztán nagyon más megközelítéssel indultak neki a dalírásnak. Tudnak ők igen jó dalokat is írni, erre ott van jó pár korábbi nagylemezük példának, de a Bled White most elég lapos lett és unalmas, és bár lehet hogy régen annyira nem tűnt fel nekem, de a tiszta ének jellegtelensége jó nagyot tudott rontani az összképen.
Valóban sok ilyen van már, főleg az utóbbi időben az észak-amerikai kontinensről, bár ez azért elég rendes össze van rakva.
A grindcore, a crust, valamint a Hardcore/Punk ezen gyilkos elegye mindigis nagyon közel állt a szívemhez, mégha nem is egy forradalmi, vagy változatos zenei világ ez ... talán a legjobb Prosthetic Records-os banda a Trap Them.
Nekem minden anathema lemez tetszett eddig a megjelenésekor,de valahogy a A Natural Disaster kivételével egyik se került elő hosszútávon! Az utolsó két számban mintha az a-ha énekese danolászgatna kevésbé herélt hangon mint szokott!
Engem végig lekötött! Az utóbbi idők legjobb doom lemeze számomra!
Én szeretem a black metal-t de az Abigor már a '90-es évekbe se tetszett,a régi lemezek cingárul szóltak! Mondjuk a hangzást elfelejteném ha frenetikus témákkal dobálóznának! A lemez elején még meglepődtem hogy egész jó,de ahogy telt az idő idegesített! De legalább kitartó régi csapat,ezért elismerésem!
A hangulata nagyon faxa! Csöppet rövidke,főleg hogy az első számban nem történik semmi!
A hangzás tetszett,csak az egész olyan háttérzene! Ha valahol szólna szívesen hallgatnám,de nagy számokat nem írtak! Death metalba a régi lemezek remastered verzióit hallgatom szívesen!
Már egy hete hallgatom,de annyira nem fogott meg mint az újabb lemezek közül az Ironbound!
Összekapták magukat valamennyire! Ez a zenekar engem mindig a metalzene sanyarú éveire emlékeztet! Van pár jobb thrash téma de ennyi! A mai zenék közül szinte mindegyik hallgatható de nem jó! Ezek is "elpötyörésznek"!
A tiszta ének néhol elég gyengusz volt! Kissé úntam is! Összességében nem volt rossz,de kiemelkedő sem!
Annyi ilyen zenét hallottam már,jobbat rosszabbat! Ez se emelkedik ki az átlagból nekem!Viszont vannak benne érdekesebb részek! Csak számomra sok az üresjárat! Ha "legyomlálták" volna kb 50 percre a lemezt akkor jobb lett volna a pontszámom is!
Vazze ez olyan mint egy elbaxott régi svéd death metal demo idegtépő énekkel! Régen mikor jártam az elektromos krokodilba és név alapján vettem a kazettákat néha bexoptam ilyen sutyerák lemezt,söt rosszabbat is az igaz! Az is igaz,hogy a mai zenei palettát nézve ez nem rossz annyira!
Ha ez már nem is igazán metál, de ez akkora 10-es album, mint a ház. :) - Pedig sosem voltam túlzott rajongója a zenekarnak, de itt megemelem előttük a kalapom. - Öregszem...
Nagával kell, hogy egyet értsek. A kolléga teljesen jól megfogta a lényeget. - Egyébként az ének kellemes is lehetne, ha nem lenne elcsúfítva azzal a középszerű hörgéssel, amit itt az előadó produkál, teljesen feleslegesen.
Kicsit úgy érzem magam ezzel az anyaggal, mint annak idején az Emperor Prometheus ... albumával. A megjelenésekkor tömény volt, néhol értelmezhetetlen, de végig fenntartotta a figyelmemet. - Végre nem csak a klisék végtelen ismétlésében merül ki a zene. - Szóval lehet szeretni, vagy utálni a zenekart, én a stílust így szeretem. :)
Igazi kávédaráló hangzású black, unalmas károgással. Minimalista, s old-school amire most nem vagyok vevő. - Pedig...
Pfff... Nem jó kedvemben ért el ez az anyag, jóval többet vártam is tőle. Sebaj, majd az igazi ENTOMBED-el még megpróbálkozom, aztán, lehet temetem mindkettőt. - Ez amolyan év csalódása, pedig már nagyon kéne egy jó kiállású 2014-es death metal album.
No, hát ebben a zenekarban is nagyot csalódtam. A Horroscsope mind a mai napig köröket ver erre a zajhalmazra. Biztonsági játékot játszik a csapat, de én köszönöm, ebből nem kérek. - Kár, hogy ilyen öregek Blitz-ék, mert megváltozni már aligha fognak...
Nos, az aki az együttes Cleansing albumán szocializálódott az lehet, hogy nem fogja túl erősnek találni ezt az albumot, amely szerintem ettől függetlenül nem is hangzik olyan rosszul. :)
A penge hangzás ellenére ennél idegesítőbb anyagot régen hallottam már. Unalomig ismert panelek, nyúlások mindenütt. Stílustalan az egész.
Túl sok mindenbe nem lehet belekötni. - A progresszív dolgok emelik a szintet, de ezt hosszú távon hallgatni túl sok nekem. - Az "énekért" levonás jár, mert tönkrevágja az amúgy jó zenét. Némely témához egy aranytorkú énekes jobban illene, még akkor is ha ez "black". :)
HM-2 be az erölködőbe oszt' jó van. Csonttörő zene, csak épp' olyan unalmas, mint a TV híradó... :S - A dobon el lehet aludni, s a témák se túl erősek. Még egy dolog van a számokkal kapcsolatban, pont annyi a hosszuk, amitől az ember nem mászik a falra. - Kár érte. :S
Ez egy tökéletes, 10 pontos lemez... lenne... Imádom... szinte az egészet... Azonban van egy kis bibi, ami a címadó dal maga. NA HÁT EZ AKKORA TRÁGYA, HOGY ÚGY FELIDEGESÍTETT EZ AZ ÁÁÁIIIÁÁÁ-ZÁS, HOGY MÉG MOST IS B@SZ AZ IDEG!!!!! MÉÉÉÉRT KELLETT EZ??? Egyébként imádom.
A változatosságra törekedő vokál megmenti, de egyébként ugyan az a fordulatszám alatti, lefulladás közeli motorhang, amivel én nem sokat tudok kezdeni.
Valóban kiváló anyag ez, ami munkára bírja a hallgató szürkeállományát is, nem csak kiszolgálja azt. Kiváló!
Na, jóvan, értékeltem itt most rövid időn belül ilyen 2-3 jön-megy garázs-zajt, most elfogyott a türelem. Jó az ilyen, időnként. Egy-egy. Egyébként közelít a nullához. Sem egyéniség, sem dal szempontjából nem mutat a kijelző semmit sem. Akár egy zenei randomgenerátor is összehozhatta volna.
Nem rossz ez, de nem is emelkedik ki túlságosan. Igazából jó párszor lepörgött gond nélkül, de valahogy a markáns dalok hiányoznak nekem. Egy Morning Starhoz, vagy egy Inferno-hoz képest még nem túl erős.
Bobby bácsi vokálja valahol egy felzaklatott kisnyugdíjas üvöltése és egy ideges csivava ugatása között van, és ezt nehezen viselem mosolygás nélkül. A lemez maga unalmas mint a rohadás, a témák nagy része a faéknél is egyszerűbb és engem ez nem köt le. A hangzás is kipucolt, ami már inkább zavaró. A dob állatúl szól. Úgy mint egy állatúl megírt DFH midi dob... Akkor miért a 6 pont? Mert elismerem a kitartásukat, a saját kis világukon belüli kompromisszum mentességüket és a The Killing Kind és W.F.O. lemezüket. :)
Nem ismerem a régi nagy lemezeiket, gyakorlatilag egyiket sem és ennek fényében nem is érdekelnek, akkor sem, ha jobbak ennél. Ez valami brutálisan semmilyen. Se íze se bűze. Atya ég! A mai világban létezik az, hogy valaki mondjuk egy ilyen Prong lemezt vár? Na, hogy ez milyen állat lesz ha megjelenik végre? És ezt nem azért írom, mert bűn rossz, mert egyáltalán nem rossz. Profi munka ez, csak ótvar mód jellegtelen. Nagyon kevés ez így 2014-ben.
Nekem ez speciel kimondottan tetszik. Ez az a fajta doom / death ami átlépi nálam a tempóküszöböt. Itt végre nem hal meg a dobos két lábdob ütés között, nem alszik el a gitáros, miközben az egyik bundról átnoszogatja az ujjacskáit a mellette lévőre.
hááááát nemtom' Siralmas volt számomra ez a kör. Nem azért mert sok volt a szar lemez, hanem mert sok volt a semmilyen lemez, ami a szarnál is rosszabb...
Állat kis dühbomba, bár valóban sok így egyben. Valahol a 2/3-nál totálisan elvesztettem az érdeklődésemet iránta.
Az előző anyagra teljesen rákattantam, a Wheater System előtti lemez meg valahogy kevésbé fogott meg. Ennek az újnak meg a kettő között van a tetszési indexe, bár inkább a System-hez közel. Tetszik, hogy az elektronikai is szerves része a lemeznek, de itt-ott hallok utalásokat a korábbi korszakaikra is
Kellemes háttérzene, ahol néhányszor azért felkaptam a fejem.
Pont annyira avantgárd, hogy még be tudom fogadni. Ennek ellenére nem hiszem, hogy magamtól elővenném, bár tény, hogy vannak érdekes és értékelhető részek.
Jött és ment, ráadásul nem is tetszett. :-/
Mint közismert, nem én vagyok a death metal lemezek célközönsége, ennek ellenére néhány album így is utat talált már hozzám. Nem vagyok képben teljesen Entombed A.D. ügyben, de a Wolverine Blues-hoz képest ez gyengécske.
A lemezt záró két-három dal húzta fel a pontszámot. Marha hosszú, sok üresjárattal, és Blitz hangja sem a kedvencem.
Nekem anno a Prong kimaradt, ez a két utóbbi lemez viszont elég jól sikerült. Szóval azt mondjátok a Cleansing még ezeknél is jobb?
Igazság szerint nem hatott meg különösebben, mert ahogy valaki találóan megjegyezte, rengeteg panelt felhasználtak. Viszont nem is volt kellemetlen hallgatni való (korábban nem ismertem őket egy-két klipes dalukon kívül), így elképzelhető, hogy kap még esélyt.
Kellemes háttérzene, csak ennél nem nagyon kaptam fel a fejem. A hosszú dalokban túl sok számomra érdekes nem történik, hogy őszinte legyek.
Ugyanazt tudom mondani, mint a Gnosis Of The Witch EP-re. Annak egy erénye volt számomra, a hossza...
boymestertől idéznék ,de csak azt amivel egyetértek: "metál mentes, alteres tötyörészés, ezekkel ki lehet űzni a világból.Tökfölösleges működniük. "
Nekem pont a tiszta ének nem jönbe annyira, de amúgy érdekes album, nem volt rossz, de ennyi.
Tudom közhely, de, a kevesebb néha több.
Kicsit túl kásázták a cuccot , ill így EP-ként nem volt rossz de kíváncsi vagyok egy albumra is...jah az nincs nekik.
Nem tudok mit mondani nekem nagyon tetszik és kész.
Nem értettem soha és mindig is túlértékeltnek tartottam.
emp összefoglalta a lényeget.
Ők is csak romlottak.
Szerintem nagyon korrekt album lett.
Kurvajóóó!
Nem tudom elég nagy betűkkel írni: ZENE! Nem lep meg, hogy megosztó a lemez. Majd a végén kiderül, hogy ki ajánlotta - Nagára tippelek -, de örülök neki, hogy megtette. Kellenek ide az ilyen lemezek még akkor is, ha nem metál, nem acsarkodnak, és mondjuk a lemez közepén ékkőként helyet foglaló Anathema hallgatása közben valóban megszakad a szív. Nincs olyan hangja a lemeznek, amibe bele tudnék kötni. Gyönyörű!
A kutya mindenit, ez most eléggé betalált! Változatos (műfaji keretekhez képest) és finoman dolgozza ki az emberből a fájdalmat. Az artwork is jól eltalált.
Nekem is beugrott a Deathspell Omega, de aztán gyorsan ki is ugrott. Amit a DO csinál, az élvezhető: hátborzongató káosz, strukúrált apokalipszis, kegyelmet nem ismerően fagyos hangulattal. A felsoroltakból itt most semmit nem sikerült elcsípnem. Pedig ha van aki rajong az ilyen übertömény kaotikakupacokhoz, akkor az én vagyok. Az ilyen zenékhez sokkal több intelligencia és kifinomult arányérzék kell. Itt az arányérzéken bukott meg a lemez nem is kicsit. Szigorúan pontozok, mert számomra ez öncélúság.
Örültem neki, hogy ilyen botrányosan rövid, ami ilyen botrányosan gyenge. (ja, hogy EP, akkor már értem, hogy miért rövid, de a többire akkor sincs bocsánat)
Redrum már leírta helyettem is.
Nem tudtam végighallgatni, de így is kifolyt a fülemen az agyam.
Önszántamból sose hallgatnék ilyen zenét.
Nem igényel különösebb figyelmet. Háttérzene, de annak kellemes.
A változatosság kedvéért valóban lehetett volna itt-ott tiszta ének, az szépen feldobta volna, de így is eltalált a hangulat. A folk elemek szerencsére mértéktartóan kerültek csak beépítésre. Nem lett bazári, mint a legtöbb.
Olykor vannak jobb pillanatok, de ez ennyire elég nálam.
Minőségi metal mentes, alteres tötyörészés, de ezekkel ki lehet űzni a világból. Tök fölösleges Anathema néven működniük, bár az indulásukat sem tartom olyan sokra.
A Stillborn Hope egy fantasztikus funeral doom menetelés, a többi átlagos.
Olyan mint egy seggberúgás, ami után várja az ember, hogy végre földet érjen. Ebben az esetben jó 50 percet kellett várni...Ha megpróbálkoznának a dalírással, nagyon ütős zenét tehetnének az asztalra.
Jó kis lemez lett, pofás borítóval, azonban az évek óta bejáratott rutint hallhatjuk. A zenekar szavatossága már rég lejárt, még azt sem tudtam kideríteni, hogy akkor most aktívak-e vagy sem.
Rutinból írnak töltelékdalokat, mint azt nemrég a Judas Priest is tette. Úgy a második dal közepéig azért bizakodtam.
Egyszer lenyeltem, de remélem nem böffentem vissza.
Erősebb, mint az előző két rettenet, de ők sem a régiek már...
Megvan benne minden ami kell, de elég álmosító tud lenni.
Az Anathema, Paradise Lost és MDB hármas korai munkássága életem meghatározó zenéi. Szóval amikor az Anathema végleg elmetálatlanodott, eléggé rosszul esett. Aztán eltetlt jó pár év és felfedeztem az újkori Anathema szépségeit is. Nem tartom rossznak a legutóbbi munkáikat sem, de nekem pont a Fine Day, Natural Disaster féle depi hiányzik már ebből. Meg valahogy az elöző lemezt erősebbnek éreztem.
Az év első nagy meglepetése volt számomra ez a cucc. Az artwork meg 100 pontos.
Nem megy. A Nachthymnen lemezüket a mai napig hallgatom. Igaz, csak azt. Úgy látszik nem nekem való a modern, kisérletezős black. Kb. annyi élvezetet okozott, mint az új Mayhem, csak még kevesebbet.
Nem érzékeltem gázosnak a hangzást, sokkal trottyabb zenéket is meghallgatok én. És a hangulata is állat, főleg az utolsó dal belassulásai. Mondjuk az igazi trúság ezt a gatefold vinyl verzióban beszerezni.
Én szeretem az egyszerűséget, de ez már egy kicsit túlzás. Mindig is túlértékeltnek éreztem az Entombedet.
Voltaképp nincs olyan Overkill lemez, ami tetszik, és ez sem változtat ezen.
Sokkal jobb az Overkillnél, bár sok értelme nincs az összehasonlításnak, de ezt sem fogom hallgatni.
Hát igen, valóban csináltak már érdekesebb lemezt, de nekem még így is bejön.
Szeretem az ilyet, de ez valamiért nagyon semmilyen.
Mielőtt megjelent, már vártam ezt a cuccot, aztán meg elfelejtettem. Ez sem egy bonyolult muzsika, de messze veri az Entombed lemezt, szerintem.
Majdnem tökély. Ahogy általában...
Volt pár hangulatos rész, de összességében kreatív energiák elkelnének a szerzőknél. A kétharmada a lemeznek ballaszt. Ismételgessünk, mert nem jut eszünkbe semmi.
Érdekes cucc, viszont kicsit túltekert. Annyira változatos, hogy a folyamatos változás teszi egyhangúvá. Valaki mondott itt olyant régebben, hogy akkorát akartak fingani, hogy szimplán beszartak. Mikor ezt olvastam, nagyon felröhögtem... No, ez egy kicsit ilyen.
Szerintem csak a károgás hasonlít Maniacére. Nem nagyon tud kibontakozni ilyen terjedelemben. De nem rossz amúgy.
Van benne egy bizarr él, ami nagyon bejött.
A szokásos állóvíz, de elmegy...
Érzem, hogy az a fajta, ami nem áll hozzám közel, valamiért mégis tetszik egy kicsit. Macska rúgja meg.
A Heartfelt refrénje hatalmas. Meg a The Memory Room-é is. Hallok én a doom / death mellett ebben egy nagy adag gótikát is. Nekem tetszik ez a cucc. A karc egy kicsit ki van ölve belőle, de tisztességes, szép munka.
Nem rossz, de nem is átütő.
Nem rossz ez, csak unalmas...
Még mindig gyönyörű zenét csinálnak...lehet adnék is rá többet, de a hangulatom nem engedi...a kezdés nagyon tetszik...de a vége talán laposabb...azért még néhány hallgatáson át fog menni ez az album...sajnos a régebbi dolgaiktól nagyon nehéz elvonatkoztatni...
Az ének az tetszett benne (hasonlít a Dark Tranqullity énékesének hangjára), a többi egész középszerű deathes doom metal..., ha a sok felesleges belassulás nem lenne benne, egész jó lenne....így viszont csak elalszok rajta...
Itt bizony valami új leledzik...csak bírjátok befogadni!
Ez mekkora black metal...pont ez az a sötétség, amit hiányoltam már régóta...ugyan az a feketeség, mint a Mayhem-ék Wolf's Lair Abyss albumán..sőt még a hossza és a számok jelleg is nagyon arra hajaz...legyalulta az arcomat...
Akár a gyümölcstortán a zselé...nem értem minek...a fetámadás nem sikerült, sajnos beszorultak a koporsóba...
Soha sem voltak a kedvenceim...inkább Judas Priest...egy két számot még szívesen meghallgatok ebből, de azért egy órára való adag ebből...az kínzás...ha legalább 20 percel rövidebb, akkor tuti másfél ponntal többet kap...
Ezekről sem hallottam még...sebaj...ezután sem fogok...remélem.., nem olyan rossz ez, csak fárasztó már az ezredik ilyen kommersz lemezt végihallgatni...
Egyet kell értenem emp-pel..., pedig már féltem, hogy valami halál lassú doom zenétől megpenészedek ebben a párás időben....kellemes meglepetés volt ez a banda...a Heartfelt és a Silent Night nóta pedig nagyon üt...
Semmi extrát nem tudok a többiekhez képest hozzátenni ehhez...nem rossz, de akkor is feledés tárgyát képezi
Huuu vazze, az elején megijedtem, hogy megint egy doom lemez...szerencsére, bemorculnak rendsen a srácok...és jól odakiabálják a mérgüket..., egész jól sikerült ez a sludg-os punk fúzió...sajnos az én figyelmemet sem tudta végig fent tartani, de néhány számig kifejezetten jól esett...
Nincs olyan súlyosan lehúzós hangulata, mint egy Eternitynek vagy A Fine Day to Exitnek (megint régi anyagokra kell hivatkoznom, de ez talán nem véletlen...), ezzel együtt igen szinvonalas zene, amit adott pillanatban nagyon szívesen hallgatok.
Semmi olyan nincs itt, amit ne hallottam volna milliószor, és egyébként is, már azt hiszem említettem, hogy nekem az Esoteric-féle vonal jobban bejön, ahol nem annyira a méla szomorkodás, hanem inkább a drámai, sőt apokaliptikus hangulat a jellemző.
Lesz, akit erősen meg fog viselni, nekem nagyon bejön a hangulata. Tény, hogy igen "sűrű" anyag, dehát ez egy ilyen játék...
Egész érdekes, jó dolgok lennének itt... ha hallhatóak lennének rendesen. :-P Tudom, hogy így autentikus meg minden, de ez a hihetetlenül igénytelen megszólalás nem segíti a befogadást...
Nem rossz, csak kissé jellegtelen, pár Hollowman-szintű dal tudna lendíteni rajta.
Volt jobb.
Számomra csalódás ez a lemez, aki az igazi Prongot akarja hallani, az hallgassa a Prove Your Wrongot, vagy a Cleansinget, azok érdekesek, izgalmasak voltak, ez meg eléggé középszerű, hallgatható, de semmi különösebben érdekes nincs benne.
Nekem ez nem igazán tetszik. Doomban én könyörtelenül konzervatív vagyok: a doom legyen keservesen vonszolós, vánszorogjon és igenis a gitáros lehetőleg minél lassabban noszogassa át az ujjacskáit az egyik bundról a másikra. :-D Különben nem érzem át azt a jellegzetes, keservesen baljós hangulatot, ami egy jó doom sajátja. Ez itt nem igazán érvényesül, de még ez sem lenne tragédia, ha emlékezetes dalokat írtak volna, de ez is csak egy-egy momentumban jött össze. Egyszóval inkább maradok a régi lemezeiknél.
Tényleg nem átütő, de kellemes.
Ha tombolni van kedvem azt sem ilyen zenékre teszem. Ez nekem a semmivel egyenlő. Azt meg fel nem foghatom ilyen zenében minek 6-7 perces számokat írni, amikor már a 3 percesek is dögunalmasak... Jó, ez csak 2 nóta a sok közül, de akkor is...
Én pont az első néhány Anathema lemezzel állok hadilábon, amikor még Doomban utaztak. Szerintem ez a stílus sokkal jobban áll a zenekarnak. Sőt, ilyen horderejű dalokat, mint például a Dusk, vagy az Anathema, csak kevesen írnak manapság. És Cavanagh-ék már kisujjból hozzák ezt. Persze ezt úgy is fel lehet fogni, hogy egysíkúak, mert valóban már három kiadványukkal ugyanazt a vonalat hozzák, de engem ez abszolút nem érdekel. Sőt, örülök, hogy abban alkotnak, amiben a legjobbak. Egy fél ponttal elmarad az előző kettőtől ugyan nálam is, de még mindig baromira élvezem, amiket összehoznak.
Pedig én nem szeretem ezt a stílust, de ez nem volt rossz. Tényleg nem volt túl változatos, de a műfaj többi képviselőitől szerintem különlegesebb ez a zenekar.
Na végre egy olan black metal album, ami nem csak a jól bevált sablonokat hozza. Erős avant-garde íze van, kellőképpen hosszú, és még a Deathspell Omega is beugrott az album hallatán. Tetszik. Update: bár korábban azt írtam, hogy a pontszám mehet még feljebb, második hallgatásra le kell vennem egy fél pontot.
Erősen gyanakszom arra, hogy ez egy EP, de mindegy, nem fontos. Attól eltekintve, hogy belehánytak a mikrofonba, nem volt olyan rossz. Leginkább a merengős részek miatt.
Elég középszer igazából, néhány pillanat kivételével. Az Eternal Woe mondjuk elég jó volt. Nem tudom, hogy mennyi köze van ennek az eredeti zenekarhoz, de fogalmazzunk úgy, hogy ahhoz nem kaptam kedvet a Back To The Front kapcsán. Második hallgatásra meg még jobban untam, mint elsőre.
A Woe Unto Me-vel ellentétben ezt nem esett jól hallgatni. Egy idő után már elég idegesítővé vált, na meg soha nem rajongtam a thrashért... nem hiszem, hogy ebben a körben rosszabb lemezt fogok hallani.
Nem olyan rossz ez, ilyen hossz mellett simán meg lehet hallgatni. Nyilván ma ez az album egyáltalán nem számít nagy eresztésnek, de a stílusában és behatárolt keretein belül tisztességes anyag és helyenként még slágeres is, ami szintén nyom egy kicsit még a latba nálam.
Végig unatkoztam. Na jó, ez nem igaz, mert volt pár eltalált pillanat, de ez még akkor is nagyon kevés. Egyébként ZolixiusRex már jól összefoglalta.
Ártalmatlan album.
Rossznak nem mondanám, de meghallgatni sem fogom még egyszer. Háttérzene.
Megosztó lemezeket hozott HP-ra az Anathema, mióta kigyomlálták a metált a zenéjükből. Volt, ami betalált nálam és volt amelyik nem. Most itt tart....
Egy szimplán jó doom lemez, ahol a tehetség szikrái meg-megcsillannak, de a maradandó élmény nincs meg. Talán máskor...
Nem figyeltem fel igazán a bandára sosem, ez ennek fényében nem is fog változni. Az rémlett, hogy korábban is zsúfoltnak éreztem...
Első két Entombed cd fanként nekem ez kevés,de a körülményeket figyelembe véve a lemezek sorába gond nélkül beilleszthető. Nincs mese, változnak az idők, én meg leragadtam...
A másik new yorki thrash csapat sem jelentet meg még egy The Years of Decayt, de a háziversenyt azért megnyerte..
Az említett lemezek tényleg jók voltak anno, de akkoriban egy Exodus, Dark Angel, Death Angel, Forbidden - és még sokáig sorolhatnám - jelentette a thrasht nekem és nem a keleti parti bandák. Ez a lemez csak pillanatokra tudott megragadni. Egyszerűen középszerű.
Mintha a korábban fel nem használt/kiselejtezett ötleteket próbálta volna felturbózni a csapat. Étteremben sem eszem hortobágyi húsos palacsintát...
Ez sem a napsütötte kánikulai délutánok zenéje. Atmoszférikus black folkkal, post-metálos ízekkel, jeges harmóniákkal és profi megszólalással. Érdekes!
Elindítottam és a család gyorsan el is ment biciklizni.....úgyhogy marad...hehe! Tetszik, különösen a lassabb tételek! Azoknak oltári húzásuk van.
Sűrű, de én is szeretem az ilyesmit, ha van benne fantázia. Itt van bőven!
A csendnek, nyugalomnak is megvan a zenei értéke. Én kivárom a bundok közötti időt :) Ha pörgősebb, lendületesebbre vágyom, akkor felteszek egy hagyományosabb death metalt, stb. Nekem a fenti album a jót témák ellenére csak egy kellemes zene volt, nem így szeretem a doom/deathet. 8-at azért megérdemlik.

Vélemény, hozzászólás?

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.