Hangpróba #296 - 2015. augusztus 22.

Nem akarom bővebben kifejteni, egyszerűen csak tetszik. Az ilyesmi mindig bejön.
Zeneileg kb. az SFU-val van egy szinten, de itt sokkal tetszősebb a vokál és dicséretes módon a szövegek is érthetőek, ami a műfajon belül mint tudjuk ritkaságnak számít :) Szóval 6 pont a zene + 1.5 a vokál miatt.
Én meg ezzel vagyok úgy, hogy szeretnem kéne de mégsem tudom. Tény, hogy szép és hangulatos, zeneileg is minden a helyén van, de én borzasztóan untam. Anathema rajongóknak tudom ajánlani, de nekem ez most nem talált be. Talán majd máskor...
Én inkább maradok a Locrian-nál...
Nekem viszont tetszik, igenis látom benne a fantáziát. Maximális pontszámot azért nem adnék rá, mert ahhoz hiányzik belőle az a bizonyos plusz, de tény, hogy erős anyag.
Az itteni értékelések miatt rosszabbra számítottam. Teljesen korrekt power metal ez, nem tudom miért kéne többet várnom ettől a műfajtól. Kisebb adagokban háttérzenének kiváló. Csak azért nem adok rá többet, mert a power metal sosem volt az én világom. Bolgárságukért meg külön elismerésem.
A thrash/speed vonalon manapság olyan ritka a kiemelkedő, emlékezetes alkotás, hogy ennek az egynek feltétlenül jár egy magas pontszám. Sajnos a stílus örök jellegű átka alól ez sem tudott kibújni - mindegyik szám ugyanolyan, és ezért hamar el is unja az ember. A zenekar nevével sem vagyok teljesen kibékülve, de annyi baj legyen. Szóval a maximális pontszám elmarad, de a kör talán legjobb lemeze megvan.
Mindig is utáltam őket a nevetséges ideológiájukkal együtt, de a zenéjük is csak egyhangú darálás ahol semmi érdekes vagy izgalmas nem tud történni. A vokál tényleg jó, de ez talán az egyetlen pozitívuma. Az meg menjen a búsba aki még 2015-ben is azzal akar reklámozni egy albumot, hogy Phil Anselmo vendégszerepel rajta :/
Tudom, az ilyesmi nem mindenkinek való, de én nagyon is magaménak érzem az efféle kristályosított, avantgárd, fél-instrumentális post-black elszállásokat. Ezt a zenét nem mi dolgozzuk fel, hanem ez dolgoz fel minket, persze csak ha hagyjuk neki. Sokat számít, hogy épp milyen hangulatban kapja el az embert.
Csak a szokásos elcsépelt tucatcikk... eddig még egyik lemezük sem volt maradandó élmény számomra, és ez most sincs másképp. Chris Barnes hangja meg kifejezetten idegesítő. Azt viszont elismerem, hogy voltak ennél sokkal rosszabb lemezeik is, szóval egy nagylelkű hatost megadok neki.
Elzenélgetnek itt egész jól. De azért nem találom kiugróan jónak.
Eddig egy lemezük se tetszett. Ez valamivel jobb mint amire számítottam, de ez is unalmas. Műfaján belül itt nekem minden átlagos.
Ritkán hallgatok ilyen zenét, de el kell ismerni ez jó. Hangzás, énekhang faxa. De a legfontosabb, hogy igencsak jó számokat rittyentettek össze. Köszönet az ajánlónak mert magamtól nem hallgattam volna meg. Ennek örömére belehallgattam az előzőekbe, de köszönőviszonyba sincsenek ezzel.
Nem rossz ez, de ez is olyan unalmasan álmodozós amit nem hiszem ,hogy valaha meghallgatok mégegyszer. De egyszer jólesett. A borító király.
Szeretnem kéne, de nem tudom. Erőtlen meg ötlettelen. Jó számokat se tudtak írni. Nálam az idén az új Skeletal Remains a "death metal lemez". Bár az is Death, Obituary kópia de lexarom mert kurva jó.
Bár nem az esetem a zenei légkör, de azért a lepukkadt Bulgáriából dicséretes teljesítmény. Ha ezt szeretik, egész jól megoldották. Sok sikert nekik. Sőt.
Nekem nem unalmas hosszútávon se. Odatették magukat rendesen. A "szuszogó" dob meg aranyat ér. Nem "avas" thrash amit én szeretek, de ez a fiatalos lendület visz mindent. Lehet rá rázni a rőzsét rendesen. Mi kell ennél több? Az erőtlen újító prüntyögések meg maradjanak meg másnak ne nekem.
Ez a steril csapkodás végképp nem az esetem. Ennyire "modern" azért nem vagyok. Ja, hogy 2015 van? Baxok rá. Meg is hallgatom a Master - On The Seventh Day God Created... lemezét.
Egy itteni klasszikust idézve: Ez mi ez? A számomra kissé zsér hangzás csak ront a dolgon.
Ez tényleg nem a legrosszabb lemezük. Ha most elmegyek valahova örülnék ha ez szólna, de otthoni hallgatásra nullinger az esélye.
Régivágású black/doom zene, moderáltan ugyan, de bejön az ilyesmi. Érdekes hogy 3 hónapon belül is kiadtak két teljes anyagot.
Átlagos stíluslemez. Meglepetések nincsenek itt, de mellényúlások sem, úgyhogy unalmasabb pillanataimban előkerülhet.
Elég sokszor át kell nyálazni, mire hatni tud. Ezt tudom csak felróni negatívumként...
Nagy kár hogy csak most, ezekben a hetekben ismertem meg ezt a lemezt, sokat megy azóta napi szinten. A dallamokat tényleg érdemes kiemelni!
Érdekes volt a cucc kísérleti hangvétele, de maradandó élménnyel nem lettem gazdagabb.
Profi szintű unalom. De leagalább már nem annyira Dream Theater klón...
2-3 szám az elején viszonylag bejövős volt, aztán elfogyott a dalszerzői szufla, és a vokált is rendesen eluntam.
Erős dalok kellenének ide a technikás brutalizálsába - na azok nincsenek.
Elég bátor zenei megoldások vannak itt,bejött.
Kezdettől fogva elég szegényes zenei palettáról fest a csapat, nem lepett meg hogy ez a lemezük is a "jó van, ez is megjelent, lépjünk tovább..." anyagok táborát erősíti.
Egynek elment , de lenyűgözve nem vagyok.
Hozták a várt dolgokat, de tényleg vártuk?
Nascence jól leírta mi ez.
Hát hamar elvesztettem az érdeklődésemet, ha jobban bele gondolok nagyon nem is volt mit elveszteni.
Se eleje se vége, voltak rajta érdekes pillanatok, de semmi egyéb.
Kifejezetten baszta a fülemet, erre tényleg semmi szükségem.
A kellemes meglepetés ez volt ebben a körben, az elöző albumukkal együtt azzonnnali kedvencé váltak.Hatalmas köszönet az ajánlónak, simán leszartam őket pedig láttam hogy kijött ez az album, csak a borító, a név , a progresszív thrash metál besorolás egyáltalán nem ösztökélt, hogy próbát tegyek velük.
Nagyon kedvelem a munkásságukat, ez is egy remek album lett.
Nem ismertem korábban, de eztán sem fogom keresni tőlük az új albumokat, unalmas volt és gyenge, inkább film zenének való ez mint önmagában hallgatni valónak.
kb az első 1-2 album volt érdekes aztán azóta csak úgy vannak bele a nagyvilágba ,de minek?
Ide is érvényes az, ami a Six Feet Under-hez. Egy pár korai lemezük jó volt, csak azt nem tudom hogy hányszor lehet még ellőni ugyanazt az egysíkú death metál zenét, mert hallhatóan egy szakértői brigád felállításával sem nagyon lehetne megkülönböztetni a csapat anyagait. :(
Már jó pár éve felfigyeltem rá hogy izgalmas és egyéni zenét játszik a csapat, de akkor még annyira nem látszott hogy ennyire magas szintre is eljuthatnak minőségben.
Hangulatos... Ha a tiszta ének kicsit erősebb lenne, akkor megreszkíroznék egy még magasabb pontszámot is.
Hiányzik belőle a húzás, az energia. Sehol egy jó téma.
Király.
Sajnos fingom nincs hogy a death metál/grind eme öncélú vonulatában mi a jó...Már kinőttem.
Gagyi
Földbe döngölni nem szeretném őket, mert voltak régen kedvelhető lemezeik, de egy pár éve már nagyon nem találják a góllövőcsukát a srácok...
A többnyire monoton károgással kísért úsztatós lávafolyamokat nem eszem nagy kanállal, de még kicsivel is csak ritkán. Ezért a Plattensee első fele, néhány pillanatnyi felüdülést leszámítva, hozzám hiába beszélt. Aztán örömmel konstatáltam, hogy a lemez második felében több olyan megoldás is található, amely kizökkenti a hallgatót a katatóniából. A Wenn die Soldaten... tétel egészen jó, a dallamok kifejezetten tetszettek, de a Mit dem Feuer und Schwert az igazán nagy meglepetés. Ha ez lenne az irány, nekem nagyon tetszene a lemez. Remek riffekből áll a dal, és a lávafolyam teljes egészében eltűnik. Még az ének sem az addig megszokott sémát nyújtja. Az utolsó dallal azonban részben visszatérünk a számomra kevésbé izgalmas lassú sodrás végtelenjébe. Az egy picit meglep, hogy éppen a német nyelvet választották maguknak, oroszok lévén, de ez csak egy megállapítás, nem plusz vagy mínusz.
Több kiemelkedő dal is segít az anyag befogadásán. Az egyik ilyen a Soulless Impaler, de a nyitódal is gyilkos. Van egy-két felejtősebb darab is, amely elsiklik az ember füle mellett, de összességében ez egy minőségi death metal lemez. Még megemlíteném a szólókat, kifejezetten emelnek a színvonalon.
Csodás lemez. Porcupine Tree rajongóknak ajánlott, és mindenkinek, akinek jelent valamit az igényes progresszív rock/metal. A Nebulous jelenleg a kedvencem!
Én ezt egy cseppet sem találom unalmasnak, igazán szép és fülbemászó dallamokat hallani. Az ének valóban nem áll a helyzet magaslatán, de eléggé a háttérben van, hogy ne zavarjon be. Az énekdallamok, amúgy, szintén jók lennének, egy jó énekes többet kihozhatna belőlük, de itt a zenén van a hangsúly. Az album csúcspontja a Longing minden szempontból, nagyon jó dallamok, érdekes megoldások, meglepő húzások. Nekem ez tetszik.
Miért kell ezt ennyire elnyújtani? Egy korai Tribulationre emlékeztető korong elementáris ereje tömör eszenciaként tud csak megmutatkozni igazán, ez meg itt egy hígított változat, amely túllépi az egy órás játékidőt. Nem kellene! Amúgy, egyáltalán nem rossz zene, sőt, én kimondottan kedvelem ezt a stílust, de egyelőre elintézem azzal, hogy van itt potenciál, és meglátjuk legközelebb. Vajon kihat a tendencia rájuk, amely, mondjuk, a Morbus Chron irányába terelheti őket? Izgalmas dolgok születhetnének...
A Metal Archivesra kiírt progresszív metal címkével nem értek egyet. Ez egy korrekt és itt-ott valamivel fifikásabb power metal lemez, különösebb kiugró momentumok nélkül. Nem rossz, amit csinálnak, de nagy lelkesedésre sem ad okot. Stílusában sok ennél jobb és rosszabb lemez létezik.
Zeneileg nem egy unalmas anyag, még ugyan törekvő, lelkes és friss muzsika ez. Több remek riffel, szólóval, témával találkoztam, meg egy modern metalosabb Mika Luttinent idéző vokállal, amely az album felétől már fárasztott. Kalandozások történnek itt minden irányba, de annak ellenére, hogy egy változatosabb anyagról van szó, úgy istenigazából engem mégsem vesz le a lábamról. Lehet az itt-ott felbukkanó melodic stílusjegyek is közrejátszanak, vagy talán a vokál miatt, ami meglehetősen egysíkú... nem is tudom. Mindenesetre, lehet tenni velük egy próbát.
Én is pozitívan értékelem a változatos énekstílust és azt, hogy a brutalizátor gombjának nyomogatásán kívül sok egyebet is csinálnak, ami ébren tartja a figyelmemet. Van itt puskapor.
Hangulat van, zene nincs. Félálomban való merengésre ajánlanám, mert akár segíthet különböző víziókat előcsalogatni.
Ez az iparosmunka definíciója. Méghozzá egy olyan bandától, amelyik valaha megérdemelten az élmezőnybe tartozott. Ez a produkció azonban messze elkerüli az elit szférát. És így van ez már egy ideje.
Zúznak keményen de semmi kiemelkedő momentuma nincs számomra
Egyetértek Pistikével bár nekem 1 szám bőven elég levezetésnek
A hosszába tudok belekötni szerintem jó lemez, szeretem a kísérletezgetős death metalt
Katasztrófális ének szerintem...
Elég sablonosra sikerült
Remek album lett...a vokál fergeteges, a hossza miatt egyenlőre -1 pont
Kb olyan mintha végig ugyanaz a téma köré írták volna a szövegeket...
Mindig ott voltak valahol az átlagos és a jó határán, ezt most egy sikerültebb lemeznek érzem, de az elitbe ezzel sem kerülnek be nálam.
Egyetértek, hogy igencsak bő lére van eresztve ez a lemez, egy kis kompakt bombaként valószínűleg jobban működne, így viszont túl sok vaktöltény került a munícióba.
Valóban valahol a power (az első dal kifejezetten Savatage ízű) és a progresszív mezsgyéjén lavírozik a zenekar, de nekem kifejezetten jónak tűnik a lemez, kelet-európai szinten kifejezetten kiemelkedőnek tartom, de a nemzetközi porondon is megállja a helyét.
Jó zene ez, 2 szám erejéig, és ez az album bármelyik 2 dalának párosítására igaz. Egyben meghallgatva nekem nagyon az az érzésem volt, hogy egy sablon után volt szabva az összes szám.
Színtiszta hiperintenzív brutalitás, abból a fajtából, ami számomra nem unalmas ilyen mennyiségben. Nagyrészt valószínűleg azért, mert váltogatják az énekhangot, nekem ez a kiborgszerű hang (nekem ez jut róla eszembe) nagyon bejön. Beszédes borító.
Igazából semmi kedvemre valót nem találtam benne, a gitárhangzás nem tetszik, meg amúgy is háttérbe szorul, az éneket akár el is lehet felejteni, az elektronika meg inkább zsibbaszt minthogy hangulatos lenne.
Ez a banda valószínűleg már sosem fogja megütni az első három lemez szintjét. A mélyponton szerencsére már túljutottak, ami valahol a Bringer of Blood - 13 környékén volt, az utolsó három lemezre (ezzel együtt) összeszedték magukat közepeskére (egy pici jóindulat azért van a pontszámban).
Eddig kimaradtak, nem rossz
Van egyfajta súlyos hangulata.
A borító a japán horrorfilmek világát idézi, a zene meg kiváló
Jó lenne, ha nem akarnának minden áron mást játszani öt másodpercenként. Az alapkoncepció tetszik, de ugyanazt érzem, mint a Morbus Chron esetében, hogy az élvezhetőséget alárendelik a görcsös újító szándéknak.
Nem az én zeném ez.
Menő.
Mindig minőségi zenét játszottak, nekem kissé túl sok a jóból.
Az bevásárlókocsis album nagyon bejött annak idején, ez most nem jött át, de még előveszem majd, hátha csak rossz hangulatban kapott el.
Pont az ellenkezőjét gondolom annak, mait Farrrkas állít. Szerintem a banda a pont legutóbbi három lemez (ezt is beleértve) óta van a csúcson.
Eddig is szerettem őket, most is szeretem. Méregerős.
Kellemes kis merengős muzsika, két black vagy death metal lemez között nagyon kellemes lazítás az ilyesmi. :-)
Jó, jó, de az élvezeti értéke nálam jelenleg ennek sem magasabb ennél.
Nem mondom, hogy nincsenek itt érdekességek, de egy teljes órában azért ez nekem baromi fárasztó.
A profi szintű unalom nagyon találó kifejezés, én sem tudok jobbat erre.
Az átlag thrash unalombombáknál mindenképpen jobb ez az anyag, de annyira azért nem izgalmas, hogy nálam maximum közelbe érjen.
A Cephalic Carnage és a Benighted mellett a brutal death szentháromság harmadik tagja ez a banda, ez a három csapat az, amelyik számomra némi érdekességet és fantáziát is képes belevinni az agresszív darálásba. Itt is hallok olyan dolgokat, amelyek miatt néha érdemes lesz ezt az albumot elővenni.
Sajnos az ilyeneket nagyon nem bírom cérnával, pedig hangulatos, meg minden, de a harmadánál már azt nézem, mennyi lehet még hátra.
Nem rossz, de maradandó értéket semmiképpen nem jelent.
Az előző - szintén idei - albumuk is tetszett, de ez még sokkal jobb lemez lett. Valahol a post, a black és a doom határmezsgyéjén alkotnak erőt merítve az orosz folkzene kimeríthetetlen repertoárjából is. Különleges hangulat és zord hangzás, lebegős, ihletett pillanatok és masszív tempók okos egyvelege adja a lemez esszenciáját. Zseniális!
Nem egészen ilyen lemezt vártam, de elégedett vagyok. Sokkal kifinomultabb, szerteágazóbb és dal centrikus lett ez a munka. Az ifjonti hév végleg elszállt!? (Na, persze a 10. lemeznél...)
Szerintem saját műfaján belül ez egy jó lemez, de nálam ez ennyit ér csupán.
Az a dallamos ének, az azért zavart....kár érte...
Tucattermék, nincs miért újból elővenni...
Egyszer hallgattam meg, de ezerszer hallottam....
Aki ajánlotta bármikor bekopogtathat hozzám egy sörre! Simán elment volna mellettem. Az előző lemezt is beszerzem...(Megkapja a maximumot, azok a gitárszólók....esküszöm, még Running Wildot!!! is hallottam benne...)
Mintha az előző kicsit erősebb lenne, de ez csak szőrszálhasogatás....Műfajukban tényleg a legjobbak között vannak.
Ártalmatlanul elcsorog a háttérben, munka mellé jó lesz majd. Élvezeti értéke kevés.
Nem az a zenekar, akiket sokszor kell hallgatni a megértéshez. Jellemzően elég hamar lekerül a listától is. Most ez még előbb bekövetkezik.
A death/grind stílus zászlóvivői közé tartoznak.Mindegyik lemeze mint az új is hozza a színvonalat.
Nem a legjobb albuma ,de azért hallgatható.
Az első két szám után eléggé fanyalogtam, de az album további részében magukra találnak. Az öklendező hörgés továbbra sem a favoritom, de a zene volt annyira jó, hogy ellensúlyozza. Rajongóknak jó lesz, de lehet még nálam is előkerül.
Végre egy normális "progresszív" zene. A tavalyi Sleeping Pulse jut róla eszembe. Merengős zene, még csak metálnak sem mondanám.
Ótvar gagyi death metalt tolnak! Régen sem voltak éppen túl jó lemezeik, de most tényleg sikerült alulmúlni magukat.
Erőtlen, ötlettelen.
Nem mozgat...

Ajánlott lemezek

Vélemény, hozzászólás?