Hangpróba #367 - 2018. május 12.

Igazán érdekes, felkavaró hangulatokkal operáló bő félóra ez, zenei súlyosságokkal megalapozva. Úgy érzem, egyre terebélyesebbé válik a különc, extrém underground színtér Magyarországon. Jó látni-hallani.
Az ilyen Origin-féle zenékre hatványozottan igaz, hogy sokszor le kell pörgetni, míg kirajzolódnak az erényei. Ha az ember messziről nézi a Halálcsillagot, egy gömb alakú kikezdhetetlen kompakt dolognak látja, míg közelebbről szemlélve, a szem elé tárulnak az aprólékosan kidolgozott részletek is. Az ilyen zenéknél az iszonyú brutalitás kellős közepében kell ezekre a részletekre rábukkanni, és azok adják majd a lemez értékét, erejét. Szerintem egy igen jól sikerült, ötleteket bőségesen felmutató brutális-technikás death metal albummal van dolgunk!
Azon kívül, hogy teljesen korrekt és hallgatható, de nem kiemelkedő svéd acél nagylemezzel van dolgunk, semmi többet nem tudnék hozzátenni.
Nem könnyű falat a sludge és post-metal hangulatok keveredését megemészteni, és nem könnyű azokat kiemelkedő dalokká gyúrni. A hangulat tetten érhető több merengős betéten keresztül és az eszközökkel se bánnak rosszul, csak éppen a dalokat nem hallom. A végére már engem is zavart a bömbölés. Ha egyensúlyban lenne valamilyen más énekkel is, nem lenne ennyire feltűnő.
Érzéssel és érzékkel nyúl a black metalhoz az Antlers. Szépség és harmónia: ez jut eszembe hallgatásakor. A vokál is visszafogottan, organikusan illeszkedik az összképbe, mellőzve mindenféle rikácsolást. Ha tapintani lehetne a hangokat, ennek a lemeznek kellemes, bársonyos tapintása lenne. Az Off with Their Tongues dallamát ki sem tudom törölni a fejemből, és nem az az egyetlen!
Zeneileg egészen kellemes kiadvány ez. A lassú, doomos témák, főleg a harmadik dalban, meg tudják ragadni az embert. Az ének sem olyan rossz, bár nem is kimondottan erőssége a korongnak. Itt-ott átcsapnak középszerbe az ötletek, de vannak fogósabb részek is rajta (lásd: The Day Before the Night of Broken Glass)
Gitártémák, harmóniák több dalban is megfogtak (a 7-ik számban talán a legjobban), de mintha nem gondolták volna át rendesen, hogy mit is kellene kezdeniük velük, hogy igazán az ember bőre alá kússzanak. A dalok egyénisége hiányzik, egyetlen massza az egész. Így sem nevezném rossznak, de a szikra, ami lángra lobbanthatná a dalokat, hiányzik. Az egysíkú ének sem sokat segít ebben.
Ezt a koboldok szakállába font, goblinkergető runcájszmetalt majd akkor fogom hallgatni, ha elmegyek az apró kárpátlakók erdejébe bolondgombászni.
Instant szimpátiát váltott ki bennem a csapat, ahogy az első hangok megszólaltak. A nyersesség, a karcosság bája valami azonnal érzékelhető őszintességgel párosul. És nem mellesleg, több erős téma is felbukkan a lemezen. Benne van a szikra!
Be kell tudni fogadni ezt a HC-sludge kombót, alapból vonzódni kell az ilyesmihez. Nekem egyre nehezebb már az ilyesmivel megbirkóznom, kivéve ha kiemelkedő ötletekkel áll elő egy zenekar. Ez nem az, de nem is gyenge cucc. A vokálért illett volna még fél pontot rontanom rajta, de a szúrós zenei ólomtömbök és a hangulatot színező elemek tisztességesen működnek.
Jók a kísérleti részek. A hangzás őröl, és a dalok is jól vannak felépítve. A Szikra kiállós része rettentően hat. Egyetértek Boymesterrel. Egy kis plusz bevállalás még, és tarolni fognak.
Továbbra sem leszek a brutal death elkötelezett rajongója, de ez pont egy élvezhető darab.
Egy dal, a Valkommen Undergang tetszett, a többi olyan, mint az autótemetőkben kockába tömörített kasztnimaradék...
Hangulatos post metal időnként túl egyértelmű megoldásokkal.
Jól indul, aztán dögunalomba fordul, ahogy a metallemezek 95%-a manapság...
Szoktam mondani, hogy a jó ének nem ott kezdődik, hogy nem hamis. Ez néha pont az, mégis tetszik. A zene is egészen bejött, pedig kicsit sablonos.
Fájóan egyszerű zene, viszont működik. A végére kicsit lefáradtam...
Ahogy Farrrkas mondja! :-D
Jól indult, de a felénél elkezdtem unni.
Unalmas. Pedig a szinti tetszett benne. Amikor nem üvöltözik az arc, élvezhető volt. Tulajdonképpen azzal sem lenne baj, de az is unalmas. Ha legalább két-három tónust váltogatna... A Deplete gitártémája viszont nagy ötlet!
Elég ha annyit mondok, idén eddig ez a lemez pörgött nálam a legtöbbet.
Tudom, hogy ezzel most abszolút nem tűnök következetesnek, de sajnos nagyban befolyásol az aktuális hangulatom. Alapvetően semmi bajom a generic svéd death zenékkel, sőt, időnként kurva jól tudnak esni a maguk kiszámíthatóságával, de ez most jelenlegi állapotomban egyszerűen nem tud minimálisan sem megmozgatni és belelkesíteni. Ettől függetlenül persze okés album, talán majd később könnyeben rákapok. Egyelőre kap egy erős hatost.
Szerintem remek módon hozták össze a különböző stílusok harmóniáit, abszolút nem éreztem sem tolakodónak, sem erőltetettnek. Még a vokál sem zavart, bár én is kissé elütőnek találtam, de szerencsére nem nyomta le teljesen az album többi, zenei részét. Erős bemutatkozás.
Műfajában korrekt alkotás, de nem hiszem, hogy pár kör elteltével is emlékezni fogok rájuk.
Van még hova fejlődni, de ez irány jó.
Nagyon szürkének érződik nekem ez a lemez, főleg ebben a változatosnak nevezhető körben. Nem a töménységével, és még csak nem is a dagályosságával van bajom, hanem hogy egy másodpercre sem tudtak kiszakítani abból az egyhangú hömpölygésből, amibe az első számba belekevertek. Ettől függetlenül nem mondhatnám, hogy kifejezetten irritált a lemez, még csak rossznak sem nevezném, egyszerűen olyan semmilyen.
Hallatszik, hogy maximálisan élvezik a kis univerzumukban való zenealkotást. Ugyan a vokál és témák nem nyűgöztek le maximálisan, de hangulatilag erős alkotás lett. A borító zseniális.
Ez számomra túl erős oldschool ízzel rendelkezik, ami ilyen töménységben megfekszi a gyomrom.
Érdekes egy anyag, de sajnos legalább oly mértékben volt hiányérzetem, mint amennyire elfogott az elismerés érzése a lemez hallgatása alatt. A hangulatkeltéssel jól bánnak, de teljes egészében értékelve a művet nekem hiányoznak innen karakteresebb elemek. Sebaj, még elő fogom őket venni, mert tipikusan "ennek még idő kell, hogy beérjen" feelingem volt, úgyhogy bizonyosan megéri még foglalkozni velük a jövőben.

Ajánlott lemezek

Vélemény, hozzászólás?

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.