Ezen a lemezen vélt világossá nálam: Nagaarum zenéjét én magyar nyelven sokkal jobban szeretem. Sajnálom, hogy az ambient dalokban nem magyarul szól a narráció, sajnálom, hogy nem szerepel több anyanyelvű rész benne. Az utolsó 15 perces mocskos szörny bizonyítja, hogy ez mennyire jól működik! Nagát tisztelem és becsülöm és támogatom, ez nem vitás. Minden résztvevő oda tette magát, gratulálok nekik! "S, ha majd a járvány elvonul, a képlet letisztul, az emberek megint összejönnek, üdvözlik a békét, zászlajukra vászon helyett wc papírt tépvén!"
Nem jobb, mint a Mgla, de ezerszer borultabb.
Rituálé.
Többek között az ilyen lemezek miatt nem hangpróbázom az utóbbi időben. Egyszerűen nem nekem szól, és a kevés szabadidőmet nem vagyok hajlandó ilyen agyfacsaró cuccokra pazarolni. Ez is pont olyan klisés, mint az Elffor, csak azt a stílust sokkal jobban bírom.
Makettező háttérzene.
Mint az ifjú Conan: tekeri előre a kereket a kitaposott ösvényen, erősödik és idősödik, de összességében nem jut előre, mert körbe-körbe halad.
Valamiért azt hittem ők doom, sosem hallgattam a lemezeiket, meg is lepődtem, hogy nem az. Minőségi, polír, de ha reggelig játszanak, akkor sem rúgnak egy gólt sem.
Tiamat már megírta "ezt" a lemezt ami mestermű lett: Clouds. Újabb agysorvasztó percek.....
Szintén az a kategória ami messzire űz.
Inkább Burzum - Hvis Lyset Tar Oss kópia zeneileg és Filosofem vokál terén, köszönöm, a többi elhangzott.
Szerintem ez nagyszerű lett. Egy utazás. Amibe nap mint nap szívesen belépek. Nem is tudom elmondani. Szerintem a nagyszerű lemezek lényege, hogy nem lehet róla beszélni, érezni kell.
Nem a stílusom (mármint újkori black)de vannak benne igazán tetszetős részek. De odabasz és jó értelembe. A hangzása nagyon jó. Az utolsó tételbe viszont nagyon jól csavarják a black-et. Vitathatatlan. Minőségi zenekar. Megfejelték az előző lemezüket. Legjobb Ja nie stąd. De az annyira, hogy maxot hozott. Valami hihetetlen jó az utolsó szám.
Ez botrányosan rossz. Nálam ez a hallgathatatlanul bűn rossz. Az énekhang is. Büntető lemez.
Az utolsó szám pl. tök jó. Sőt. Köszi az ajánlónak mert soha nem ismertem volna meg az utolsó számot. Bevallom beszarás stílusoktól független.
Engem az ilyen zene 2 percig se köt le. Az énekhang miatt "emészthetőbb" volt számomra. Anélkül jó nagy karó lenne a pontszámom.
Totál jól elszórakoztam rajta. Nem rossz lemez ez. Semmi kiemelkedő de jó. Nem is tudom,hogy lehetne egyéni ötletekkel kiemelkedni. Szerintem a jó számok írása a jövő. A meglévő készletekből. Bár az se baj ha nem születik ilyesmi, annyi jó van már régről.Nekem tetszett.
Ez Octinomos - Holy Ignorance (vazze ez kurva jó) hosszútávon mérsékelt sikerrel. Viccet félretéve nem a zenekarral van baj, hanem én soha nem szerettem ezt a stílust bármilyen jól müvelik is.
Még van ilyen? Reméltem. Hamis a tiszta hang? Így jó. '90-es doom death demok színvonala? Király. Pont az én zeném. Enchantment-Dance The Marble Naked hasonló vadászatra szakosodtam mindig.
Ez nekem minden szempontból átlagos. Ha nem lennének jó zenék, lehet hogy mégegyszer meghallgatnám.
Régen sokat hallgattam Elffor-t. Nem is a remek számok inkább a hangulati oldala volt mindig erős ennek a zenének amit szeretek. Most is így van.
Nem egyszerű, sosem volt az. Albumról albumra új kihívások elé néz az ember. Természetesen nem lenne igaz, ha nem írnám le, - vagy csak tévedek, de az emberi dolog ugyebár - Gábor hatásai elég széles spektrumon mozognak: Carcass, Pink Floyd, Neurosis, Tears for Fears s még megannyi más. :D - Igazából ez a produkció inkább lehetne egy alternatív mozgás színház darabjának aláfestő zenéje, mint egy igazi, magnóba való album. Mindezek ellenére az utolsó nóta simán elmenne egy Neurosis album záró tételének is.
A debütáló anyagukkal nem sikerült megbarátkoznom, de ez a korong végül kiütéssel győzött. - Bevallom, szoktam albumokon unatkozni, amikor zenét hallgatok. - No, itt ilyen nem fordult elő. :D - Tuti, hogy kilószámra hallgathattak Shining-ot a srácok, mert a személyes kis szűrőjükön akadtak fent szemcsék. :) - Talán hatalmas sokk lehet a stílussal most ismerkedők számára, de egyszer át kell esniük nekik is a "tűzkeresztségen". Így is lehet BM lemezt készíteni. Köszi az ajánlóak
Aki erősen nyított a fekete fém pszicholedikus irányvonala iránt, az jól el fog szórakozni az albumon. A széles spektrum ellenére sem könnyű falat, pedig akár még tökéletes album is lehetne, de néha a megvalósítás (vagy csak mert nem értem) komoly erőfeszítést kíván a hallgatótól. - Csak erős idegzetűeknek!
Dark rock, pont úgy ahogyan szeretem. Nics mellébeszélés, hallgatni kell. Közel sem annyira rádióbarát, mint amennyire elsőre hangzik, - csak, hogy a fanyalgók kedvét szegjem. :) - Köszönet az ajánlónak.
Az album dalait hallgatva kicsit formabontó az elmúlt pár hónap Hangpróba résztvevőihez képest, de aki szereti az industrial, ebm, dark electro cuccokat az tuti el lesz vele. :) Egy két megoldásától eltekintve bevállalható kis muzsika, s a néminemű fanyalgásom is csak a stílus alapos ismeretének hiányában gyökeredzik. - Bárki is ajánlotta, meglepett. S noha, táncra nem is perdültem, de egyfajta transz hangulatot sikerült elérni s újra, majd újra hallgatni a korongot. :) - Open your mind...
Nem könnyíti meg a zene befogadását a dán zenekar az már egyszer biztos. Természetesen aki a post-rock-black stílusok elkötelezett híve, vagy csak szereti az ilyen képp' zenei kisérletezést az tuti megtalálja a számítását. A jól felépített post elemeket sajnos tönkrevágják az albumot végigkísérő monoton, önkifejezéstől teljesen mentes károgással. Kár érte...
Ha a Limbonic Art-ot, Dimmu Borgir-t, Covenant-ot szereted, akkor túl nagy baj ezzel sem lesz. Imádom ezt a féle hangzást, nem kell fejfájást keltően koncentrálni a témákra. - Kellenék már egy hasonszőrű magyar banda is a stílusban, amit így ki lehetne polirozni. :) - Instant szórakozás a köbön, engem megvettek kilóra. (Igaz, még csak most vesztettem el az ...And Oceans "szűzességem".) - Néhol még az Emperor is eszembe jutott...
Vállalható hosszúságú doom/gót muzsika a tulipánok földjéről, nekem némi My Dying Bride fűszerezéssel, de nézzétek el, oly' annyira nem vagyok otthon ebben a stílusban. A recept a szokásos, kellően világfajdalommal megtöltött andalgás s középtempós riffelés. Körülbelül ennyire lehet számolni, de legalább nem zavaró háttérzene...
Igazi katyvasz ez a zene. Alapvetően van egyfajta fekete fémes, zavaros vízben való halászat részükről, de... Ha a vokált leszámítjuk - van éneklős, hörgős is - akkor semmi mást nem találunk, mint egy brit dark-heavy és sludge riffhalmaz elegyet. Persze utóbbi sosem megy át abba a High On Fire/Melvins féle mocsokba. S ha ez még mindig nem volna elég, a srácok még több pilléren próbálnak meg egyensúlyozni a tagadhatatlan groove hatások miatt is.
Nos, a Summoning és Mortis párhuzam emlegetése teljesen mértékben leírja mindazt, ami az albumon történik. Továbbá, a Burzummal képzett párhuzam sem idegen, hiszen a nyers, fekete fémes részek technikai megoldásaiban nagyon hasonlít az említett, Vikernes féle zenei megközelítéshez. - Háttérzenének ugyan elmegy könyv olvasásához, de csak szigorúan fantasy-hoz. Talán majd máskor, de ha csak túllépünk az eredetiség hiányán.
Naga nem mindig nekem zenél, de most nagyon eltalált ezzel a lemezzel. A többit olvassátok el az ismertetőben.
Anno a debütről csak a borító maradt meg, illetve az, hogy a cikkíró (talán Naga) elégedett volt vele és nagyra értékelte. A mostani teljesítményük alapján (tetszik, hogy a black metalba nyers rock is keveredik) azt hiszem meghallgatom azt is.
Ebbe el kell merülni. Meg fogom tenni.
Holland énekesnős csapat második lemeze. Kicsit darkos, melankolikus dalok. Nem múltba néző, de nem is friss. Kellemes, de kétségeket is ébreszt... Háttérzenének kiváló, mégis valami ott motoszkál utána, hogy indítsam újra. Hm...
Kiherélt Rammstein utánérzés. Lehetett volna ez jó, ha keményebb (értsd: gitárosabb) irányba viszik el. A záró tétel például könyörög a harapós riffekért.
Nem rossz, nem rossz, de nem is jó.
Komolyra fordítva, ahogy a post cuccoknál, a hangulattal ők is jól játszanak, de engem csak néhány dal erejéig (Leben, Black Heart, Collider) tudtak úgy ahogy lekötni. Érdekes még az Absence is, azt eléggé eltalálták zeneileg. A vokál viszont nálam elrontja az összhatást.
Nálam ez a stílus általában csak akkor működik, ha van benne valami plusz. Nos, itt akad, de persze sablonok is vannak rendesen. A Helminthiasis-nál még a Moonspell is képbe került, az In Abhorrence Upon Meadows meg kellemes lazulás volt a nagy hadakozás közepette.
Vissza a '90-es évekbe. Jókora MDB utánérzés van ebben.
Az merül fel bennem, hogy ezek az arcok vagy
a, imádják a stílust és ez az életük;
b, tiszteletből csináltak egy MDB tribute lemezt saját dalokkal;
c, fogadtak a haverjaikkal, hogy 2020-ban értékelni fogja a közönség a múltidézést.
Vannak értékelhető pillanatok jócskán, ez nem vitás, ahogy az sem, hogy azért olyan a Sleeping Giant, mintha nem tudták volna még egyértelműen, hogy milyen irányba is induljanak el. Merítenek sokféle stílusból, csak még nem találták el az arányokat. Nekem az jobban tetszik, amikor az énekes acsarkodása mellett bejön a hagyományos vokál is (lásd Nebula). A záró Delacroix végére tett révedős rész például emlékezetes. Én a helyükben inkább a legerősebb dalokból egy EP-t adtam volna ki.
Kétségtelenül hangulatos szimfo/post BM. De a hangulata kevés, engem fárasztottak a sehová sem tartó, túl hosszúra nyújtott tételek.
Az egesz lemez katyvasz es semmi ertelme, DE az utolso szam vagy inkabb tetel zsenialis, ezek abszolut alafestozenek inkabb mint onmagukban hallgathato muvek.
Ha az albumot pontoznam akkor adnek ra 2-4ig valahol, de ha leveszem az utolso tetelt akkor 1 pont, viszont az utolso onmagaban 10pont.A Vers pedig jobban hangzik magyarul mint angolul, ez kulon tetszett.Namarmost tolem teljesen szokatlan modon jofej leszek, es csak azt nezem hogy az utolso hatas ami ert kibaszott pozitiv.
Ahogy egy volt kolegam mondana: Ja pierdola kurwa-kurwa rock n roll-kurwa mac!!!!
Hihetetlenul kellemes, neha viszont indokolatlanul hosszu egy egy szam.
Leginkabb buntetn lehet vele, nem talaltam benne semmi elvezetest.
A borito tetszik az 1 pont, aztan a tobbi fos a higabbikbol, hogy jott ez egyaltalan ide?OK OK OK, EN NEM VAGYOK ELEG NYITOTT, probaljuk ujra..... klikk-klakk-ticc-tuccc-haaa-ooo, nem, ez meg mindig fos.
Kifejezetten vartam ezt a lemezt, csalodas, talan kellett volna meg foglalkozni vele, vagy ebben most csak ennyi volt.
Korrekt munka, de unalmas sokszor hallott temak semmi egyedi semmi emlekezetes.
A studio munka pocsek volt, vagy ha ez szandekos hangulat keltes vagy valmifele hatas akart lenni, akkor roosz otlet volt, engem iritalt illetve az enekes sem tudta hogy milyen rendezvenyen van.
Olyan szinten semmit mondo volt hogy elfelejtettem par nap mulva hogy ezt mar meghalgattam, es valahol a 4. szamnal ugrottbe hogy ezt mar egyszer elszenvettem, soha tobbet.
Ezt sem a Summoninghoz sem a Burzumhoz nem lehet hasonlitani semmi koze nincs azokhoz, bar leginkabb semmihez nincs koze ami ertekelheto.......
Az ambient részek nem annyira barátaim egy zenében, de itt valahogy még ez is működik. Betty hangja pedig továbbra is iszonyatosan megdob mindent, ahol felcsendül. Elismerem, de nagy barátságot nem kötünk. Az anyaggal. A szerzőt komálom továbbra is nyitottságáért, szabad gondolataiért és megrögzött önállóságáért.
Ez is éppen ugyanolyan mocskos nagy arcon csapás, mint az előző volt és én könnyes boldogsággal tartom oda a másik orcámat is.
Amikor az első tételben beült a felvételekhez Trent Reznor és segített azt a prüntyit betenni (nyilván nem így volt), akkor engem megvettek. Már megint. Ez a kategóriákat szétfeszítő szabad öröm- és ösztönzene, amivel képtelenség betelni. Milliónyi hol csilingelő, hol nyomasztó pillanata van és ezek kavarognak egy émelyítő sokadalomban. Botrányosan egyedi.
Elfelejtik megváltani a világot, ám van egy olyan érzésem, hogy ez nem is volt cél. Zenélnek maguknak és "mindenkinek aki szereti." Kellemesek a dallamok, néha meg-megtörik az ív, de semmi bántó, csak dalok szép sorban. Megítélésén sokat ront majd itt a női ének, mert itt a forgácson ez zömmel 2 pont levonás. Pedig kifejezetten kellemes orgánum az én fülemnek. Nem vagyok most feltétlenül ilyen hangulatban, no meg sok remek kiadvány tolong most a hangfalak mögött megszólalási kényszerrel, de lehet, hogy még hallgatom.
Ha elektronika, akkor Broken Note elmebaj, vagy valami sub bass rettenet. Esetleg valami finom textúra szövögetés szép hangmintákkal. Bocs, de ez az a fajta dark ami nekem újrahasznosított '80-as évek igazi ötletek, vagy mélyebb zenei koncepció nélkül.
Ez nekem ettől a csapattól most csak ennyi. Összefolyik és képtelen folyamatosan fenntartani az érdeklődésem. A régieket szívesebben, ez önmaguk kópiája most nekem.
Lényegében hangnemváltások nélküli hangjegytorlódás igazán megjegyezhető momentumokat mellőzve. Zsibbasztóan hatottak a szinti régimódi témái, és hát sajnos nem volt elegendő oldani a többi hangszer túláradó, arcba mászó erőszakosságát. Kellemetlenül feszengtem.
2020-ban egy ilyen tartalmú és minőségű kiadványt ki gondolt komolyan a résztvevők közül? Nem tudtam eldönteni, hogy az ének, az ötlettelen dobok, esetleg a nyúzott hangzású gitár a legfájóbb pontja-e a lemeznek. Nagy a versengés az elsőségért, mert a felsorolt antikvalitásokban mind erős ez a dolgozat. A süket hangmérnököt meg külön is melegen keblemre szorítom.
Ez a háttérzene, amire nem kell figyelni, elég ha pár jobb részre esetleg fél füllel odabiccent egyet az ember. Nem véletlen éltem ezzel a képzavarral, mert a lemez is ilyen. Zavaros kissé.
Rémesen egysíkú, kiszámítható, unalmas, ötlettelen, jelen esetben indokolatlanul tompa, amivel a kreativitás tökéletes hiányát igyekeznek palástolni. Mindhiába, mert annyira egyértelmű a kamu zenélés. Zajongás ez csupán.
Szokásos reakciókat váltott ki belőlem: rengeteg nagyszerű ötlet, pár jól elkapott hangulat, de most sem akar összeállni. A hangzás néhány elemet támogat, másokat gyakorlatilag tompává, unalmassá tesz, aminek a hossz sem igazán kedvez. Nekem is hiányzik a magyar, ami azért dobott volna még pár pontot. Nem a hangulatot, a minőséget mondanám hullámzónak.
Lásd: kritika.
Nem tudom megunni. Most nagyon megfogott magának a csapat.
Veszettül unalmas már az első dal végére is. Szerencséjére itt van a Sin DNA, ahhoz képest muszáj pár pontot rádobnom. Tényleg az utolsó számban mutatkozik meg némi hangulat.
Hatalmas pacsi az ajánlónak! Tágítja a HP-t és változatosságot hoz az életünkbe! Az én nyílásaim azonban ennél jóval szűkösebbek... Tipikus példája annak, amikor már az első hangok után tudom, nem leszünk barátok...
A zenét izgalmas vagy erős helyett pusztán kényelmesnek mondanám, viszont ha már hangulat, akkor ahhoz valamivel változatosabb vokál kellene. Ugyanaz a károgás megy elejétől a végéig és ez a maszatolással kombinálva dögunalom, ráadásul feleslegesen hosszú. Durva, de kifejezetten az akusztikus, instrumentális részek jöttek csak be igazán.
Bevallom nekem nincsenek előzetes ismereteim a bandáról, viszont nem mondanám rossznak ezt az anyagot. Kicsit steril, kicsit túl van "tekerve", de szórakoztató lemez lett. Amolyan rutinos zenészek megbízható iparosmunkája.
Sajátos perverzió, de szeretem hallgatni olyan zenekarok ritka demóit, első felvételeit, akik aztán eltűntek a süllyesztőben. Főleg a 90-es évek death/doom vonalára igaz ez, ahol sok személyes kedvencet tartok számon (Dissonance, Majesty, Azazel, Desideratum, Wintershadows, Demolish, amik így hirtelenjében eszembe jutnak). Nem azért, mert hihetetlen dolgot produkáltak, csupán underground mivoltuk és lelkesedésük miatt. Ezeket a kazettás kiadványokat juttatja eszembe a Promised Grief, ami azért nem túl nagy teljesítmény ennyi idő után, ráadásul ebben a közegben sem az a fajta, amit újra elővennék valami miatt.
Na, itt is van minden, csak kézzel fogható nincs. A gitártémák néhol nagyon jók, ezek mentik és húzzák végig a lemezt a hallgatón.
Van egy kellemes sötét hangulata a daloknak, de ez nagyon tucat. Ha a dalok közti szünet és szinti átvezetők nincsenek, akkor gyakorlatilag ugyanazt hallhatjuk végig.
Röviden jellemezve kellemes, de nem túl izgalmas. A lemezen hallható zene kellemesen elcsordogált az éterben. A pontszámomból azért látszik, hogy azért ez már említésre méltó kategória.
Azt hittem végre adhatok egy karót, de csak nem. Jelen esetben nem a stílussal van gondom, hanem a lemezzel, mert azt bizony elrontották. Valaki már írta, hogy rosszak az arányok, és milyen igaza van!
Nekem nincs bajom a post metal dolgokkal, de ez egy rossz lemez. Az arányok nem lettek jól belőve, vagy csak a stílus határait akarták feszegetni. Hát nem ők fogják a post metalt megújítani az biztos.
Valóban egy erős visszatérés. A lemezből lejött a számomra, hogy érzik a stílus csínját-bínját. De mégis hiányérzetem van, nincs meg benne az a plusz ami a 9 vagy akár a 10 pontos kategóriába emelné. Ennek oka szerintem az, hogy jól bejáratott panelekből építkezik, azaz biztonsági játékot játszanak. Na mindegy majd legközelebb lehet merészebbek lesznek. /Remélem ezen írásom már megfelel az oldal színvonalának/
2020-ban egy ilyen lemezzel kijönni tiszta szégyen! Csak közel 30 évet maradtak le az időben, mivel ezt a lemezt már megcsinálta ráadásul fényévekkel jobban a Paradise Lost - Shades of God című lemezén.
A zene nem rossz, jó az irány! Ami probléma van az az első lemezes mivoltból eredeztethető. Ha nem adják fel a következő lemez jobb lesz és aztán még jobb...
Kedvenc műfajaim vegyülnek itt, ízlésesen és profin tálalva. A borító nem tetszik, bár nem tudom, pontosan mi van rajta. Ezt a kenyérsütés dolgot hallom innen-onnan, de nem teljesen értem. Ti most komolyan sütögettétek otthon a kenyeret? Már aki eddig is, az oké, de igazából minden nap volt friss kenyér a spárban...
Technikailag 100 pontos, a hangulata kicsit idegen nekem.
Hangulat kell hozzá, de kellően beteg cucc. Munka közben nagyon ment...
Teljesen semleges.
A borító által sugalmazott komor sci-fi hangulatot egyáltalán nem sikerült közvetíteni. A témák alapján sima diszkózene, torzított énekkel.
Alapvetően szeretem, de unalmas volt sok helyen...
Whoa, ez eddig a legjobb albumuk. A korai lemezek jók voltak. 2000 környékén egy csomó jó metal banda meghülyült és elkezdett elektronikus metált erőltetni (Theatre of tragedy, Covenant, P Lost, csak hogy párat említsek). Szerencsére a 2010-es évekre sokuknak visszajött az agya, meg az ízlése.
Imádom a stílust. ezért ennyi. De inkább beraktam a Shades of Godot.
Nem sok maradt meg, elcsordogált a háttérben,
Én elfogult vagyok Elfforral, minden lemezét kajálom. Amúgy én heti szinten hallgatok Summoningot és kb annyiban hasonlítanak, hogy ebben is van szinti. És a nem metal albumai sem Mortiis kópiák, hanem Dungeon Synth lemezek, melyek műfaja megegyezik a Mortiis albumok egy részével.
Nem akarok képmutató lenni Naga-val szemben. Egyedül a Superstitious Remedy-t ézem igazán kidolgozottnak, az 10 pontos. Félelmetesen jó a dinamikája és főleg a végen hallható kántálós, orditós rész. A többi szám inkább olyan, mintha valakinek a gerincen táncolva szeretnénk új dallamokat kifacsarni, mindezt a morbid kisérletezés jegyében. Naga tiszta éneke kifejezetten borzasztó, mintha részegen vonyitotta volna fel. Több ének Bettytől nem ártott volna. Az angol nyelv szerintem is felesleges. Kifejezetten erősek voltak a korábbi albumokon a szövegek, igy végkepp nem tudok azonosulni vele. A hangzás sem tetszik, zsong az egész, egybeolvad minden, akárcsak egy másnapos reggel emlékképei.
Ez meg mi ez?
Sanyi azt irja, hogy ez női énekes csapat. Se a bandáról készült fotó, se a himnős énekes hangja alapján nem tudok erről értelmesen nyilatkozni. Ez az eszmefuttatás is jól mutatja, hogy nem túl sok maradat meg a zenéből, ezért aztán inkább ilyen lényegtelen dolgokon agyalok. Nem tudják jól eladni a melankóliát, fájdalmas akar lenni, csak az előadás közben mégsem sikerül belehalni a müvészetbe. Igy a pszichedelianak sok hely már nem marad, annak szerepét inkább csak a tucat popzenei áthallások veszik át.
Tipikus industrial tuc-tuc. Képtelenek megtalálni a jó arányokat, de még a célt sem. Azzal még bajom sem lenne, hogy a metálhoz nem sok köze van, de legalább ne a tucat elektro témák felöl közelitenék meg a zenét. Itt csupán a magamutogatás és a gótikus kispicsák vonagló, pókhálóba csavart valaga lebeghetett a szerzők szeme előtt, mintsem a zeneiség vagy bármilyen érvényes gondolat "bármiről" is. Egyedül a Your Candle Burning témája tetszett, abban volt lélek.
Nem értem és nem érzem. Eddig még soha nem jött velem szembe ez a banda, igy most abszolút előitéletmentes vagyok. Korrekt iparos munka, de valójában sehova nem tart a zene, nincs ive. Egyhelyben toporzékoló témák egymásra halomzva. Már vagy 100-szor hallottuk ugyanezet csupán 2000-ig bezárólag. Több esélyt nem adok neki...
Valóban a régi Tiamat vonalat viszi tovább, pont ezért tetszik. Zeneileg kifejezetten erős témákat hoznak. Az ének részben sem a hamisság zavar. Inkább azzal van bajom, hogy az elbeszélő-orditozós részek egy olyan furcsa hangtartományban mozognak, mintha valaki a WC-ről kiabálna ki elkeseredetten egy új guriga reményében.
Ez pontosan annyira király, erőteljes és rágos, akárcsak egy lapos bicikli belső. A tiszta éneklős részek nagyon kinosak, a hörges teljesen felesleges. Ennyi erővel egy tejfölös pohárba is kiabalhattak volna. Ilyenkor mindig azt érzem, hogy az egykori borotvált tökü kaliforniai "punkok" elirigyelték a régivágású hardcore zenészek kreditjeit. Ahogy a családi szállóige tartja nálunk: attól, hogy a karalabé napszemüveg visel, még nem lesz menő.
Ez még mindig a Summoning-ból táplálkozik. Sajnos átvette tőlük az újhullámos mentalitást. Legalább annyira átbaszás ez e zene, akárcsak a legutóbbi albuma a Summoningnak.
Itt zene nem sok van, csak az ultra gagyi gitarhangok. A károgás pedig csak ront az egészen, semennyire sem akar a zene része lenne. Itt nem egyszeru ötlettelenségről van szó, egy elore megtervezett kópiát követ, és még azt is rosszul.
Sokszor nekifutottam, nagyon nehezen állt össze. De megérte érlelnem, a hangulata kiváló! Egy igazi zord szörnyeteg van a mélyben, ami nem szégyell a felszínre törni, akár a vírus, elpusztítva a fenti szépséget, vagy inkább a gyarló emberiséget? (A Liquid Tomorrow a kedvencem, az húzta fel a pontszámot is, tökéletesen építkezik, a témák zseniálisak és hát ugye a többek által is említett magyar nyelv - az elején...)
A 2014-es debüt nálam nagyon betalált, a mai napig rendszeresen hallgatom. A Rzeczom ezt a vonalat viszi tovább, továbbra is a legmagasabb szinten, izgalmas megoldásokkal.
Sikerült lemaradnom a Waste Of Space Orchestra formáció tavalyi lemezéről, amit a napokban pótoltam, így viszont már annyira nem lepett meg az elektronika ilyen mértékű használata. És mennyire zseniálisan áll nekik! Nem kérdéses a pontszám, egy kiválóan felépített, odafigyelést igénylő, nem művészieskedő elborult zene ez továbbra is.
Háttérzenének jó lehet, de számomra nem nyújtott kiemelkedőt.
A szövegek és fantáziátlan torzított vokál miatt lehetett a célközönség a metalos tábor, bár én industrialnak sem nevezném, ez egy effektekkel telepakolt tucat tucc-tucc. Nem a gitárok hiánya zavar, hanem hogy nincs rám semmilyen hatással. Najó, a Six Nights-on egy-egy pillanatra elmosolyodtam, ennyit a kiváltott érzelmekről.
Korábbi munkásságukat kedvelem, ez most annyira nem fogott meg.
Erős visszatérés, még ismerkedünk...
Ezekkel az 5-6 pontos lemezekkel van mindig a legnagyobb küzdelem, nyilván ami nagyon rossz, azt az ember hamar eldönti, mosolyog egyet rajta, vagy bosszankodva kukázza, ha meg kiváló, az egyértelműen örömet okoz. Az 5-6-osoknál meg nagyítóval kell kutakodni, boncolgatni, keresni a jó témákat (ami nyilván akad) és értetlen szemöldökráncolás is gyakori. Ezek miatt pihentettem hosszabb időre a Hangpróbát többek között, de hát ez a szépsége is egyben, csak legyen hozzá idő és türelem. A Promised Grief-hez nem volt, vártam a végét, de addig bepötyögtem ide a kis hülyeségeimet.
Nem igazán maradandó ez sem.
Ismerősen csengett a neve, pár lemeze már szerepelt a Hp-n. Annyi változás történt, hogy a Summoning/Mortiis kópiából Elffor úr váltott a 90-es évek hangulatát idéző sötét atmoszférikus BM-ra. Hát ez sem túl eredeti, egyszer el lehet vele gonoszkodni, soha rosszabbat...
Volt ami határozottan tetszett, volt ami határozottan nem. Gábor egyedi hozzáállása a zenéhez teljes mértékben átjött (ismét), azonban azt ő is tudja pontosan, hogy ennek a látásmódnak nem minden aspektusa kompatibilis velem.
Az Odraza az egyik banda abból az újvonalas polák black brancsból, amit valamelyik körben már említettem. Amennyire sajnáltam, hogy a zseniális debüt után a Biesy idén teljesen megborult, annyira örültem neki, hogy a szintén zseniális debüt után az Odraza tovább emelte a lécet. Nem tudok belekötni. Hibátlan minden pillanata.
Ahogy a Värähtelijä-án is megvolt a katarzis pont, úgy a friss lemez is rendelkezik egy szerkezeti, hangulati ívvel, viszont most a csúcsponthoz vezető, majd levezető út is remekebbre sikerült a 4 évvel ezelőtti elődhöz képest. Maximális egyéniség, maximális egyediség, maximális pontszám!
Itt-ott még a Ghost is beugrott egy-egy pillanatra. Az utolsó dal valóban messze kiemelkedik a lemezből, de úgy az egész kellemesen hallgattatja magát. Fog még pörögni!
Mindig jót mosolygok a kommenteken amikor idekeveredik egy - egy teljesen stílushelyes, minden tekintetben erős EBM lemez. Volt egy időszak amikor sokat hallgattam EBM-et. Elsősorban Suicide Commando és Hocico pörgött. Nyilván a zavart az keltheti, hogy azért pár metal / industrial banda erősen kokettál az EBM stílusjegyekkel is (Khadaver, Blutengel, Combichrist, Preemptive Strike). De a SIN DNA nem egy EBM/metal lemez, nem is az akar lenni, ez egy vegytiszta EBM album... Mint olyan rendben van, az én vevőkém most annyira nem nyitott erre a stílusra.
Az első szám mint ha egy belassított, leszedált Gojira lenne, itt még nagyon nagy volt a bizodalmam. Aztán nem tartott ki sokáig a lelkesedés. A vokál kimondottan gyenge pontja. Stílushelyes, de számomra fárasztó. Az a típus, amikkel pont lányomat szoktam "terrorizálni", hogy megfázott a bácsi és még nagyon fél is, azért ad ki ilyen hangokat.
Az 1999-es The Symmetry of I... lemezük egészen különleges színt hozott a palettára a black és a hard techno keverésével. Nagyon egyedi volt ez akkoriban és imádtam is minden pillanatát. Örültem, hogy visszatérnek, de voltak kétségeim egészen az első kiszivárogtatott dalig. Itt a harmadik 10-esem ebben a körben és ezek nem csak úgy elszórt max pontok ám! Ezek nálam kiérdemelt csúcsteljesítmények, magas újrahallgatási faktorral és élvezeti értékkel!
Nem kellett hozzá egészen két perc, hogy velőig hatoló bizonyossággal ki tudjam jelenteni, ez nekem nem kell.
Bakker... a tiszta ének miatt nem megy át a rostán nálam. Pedig bőséggel vannak itt masszív 9 pontos témák is. Marad a 7-es átlag.
Egy lyukas garast nem adtam volna ezért a lemezért előzetesen, mivel volt szerencsém egy korábbi lemezükhöz már. Aztán első lendületből kétszer is lement. Nekem szépen összeállt a hangzás, a stílus, a kor és úgy a teljes miliő amiről ez a lemez szólni akar. Bonusz volt, hogy egy csomó zenei hangulatra, dallamra simán fel tudtam ugrani. Mik vannak!
Tökéletesen vissza adta számomra a lemezt azt az érzelmi világot amit a karantén alatt éreztem. Olykor zaklatott, olykor megnyugtatóan monoton. Nem tudom mire talált rá Naga az utolsó három lemezén de nagyon elkaptam, noha az előző kettő később ért be erre a szinre, ez most azonnal hatott.
Jah, hát szerintem a polák black legjobbjai ők az Entropiaval karöltve. Egy szinttel feljebb tolták az előző lemezt, a borító most nem lett olyan hatásos mint az előző de azt megbocsájtom.
Mióta kijött szinte napi szinten hallgatom. Már a tavalyi Waste lemez is hibátlan volt szerintem és látszik is rajtuk az együttműködés hatása a Buddha-val. Jól felépített sallang mentes hangulat és dalok, egyedi mesterien megkomponált dalok, mindenféle sznbizmus és ripacskodás nélkül.
Érzem én, hogy nagyon szenvedni akarnak, de valahogy még sem tudják adni. Zeneileg nem is lenne rossz, noha a végére eléggé elfárad és már csak az erőlködés marad, minden tekintetben.
Nem értek a stílushoz, nem zavart egyáltalán, sőt néha kellemes is volt, de végére eléggé eluntam.
Az előző lemezeiket szeretem, de ez most valahogy mellé ment. Végig úgy éreztem, hogy sehova nem tart az egész, és végül ott hagytak egy sötét alagútban, minden fény nélkül.
Eddig sosem hallgattam őket, bár láttam, hogy a season of mist nagyon szét promózta őket. Enyhe Emperor érzések és szerencsére a giccset messzire kerülő szimfonikus megoldások, egyáltalán nem rossz, de nekem azért ennél több kell, hogy egy számomra nem jelentős stílusban többször is meghallgassak valamit.
Jah, hát ablak pucoláshoz elment.
Ahogy a többiek is írták, sok vizet nem zavar. Néha elkaptak egy pillanatot de sajnos nem sikerült belőle semmi említésre méltót kihozni, háttérzenének tökéletes.
Rideg, profi, kompromisszumot nem tűrő határozott anyag. Egyéniséggel felruházott, tüskés lengyel sötétség ez, amely több dimenzióval rendelkezik. Nem célja, hogy közel engedjen magához, szinte ürességet kelt az emberben, ezért én távolabbról figyelem, viszont minden elismerésem.
Sok idő kellett míg megbarátkoztam ezzel a zenekarral, ám idén már vártam a Mystic Fesztivált, hogy hallhassam élőben is ezt a különleges zenét. Sajnos nem került rá sor. Az idei albummal már jóval óvatosabb voltam, mint az előzővel és hagytam, hadd érjen a fejemben. Erőseknek, bátraknak, edzetteknek szól.
Igazán kellemes hallgatnivaló, én szeretem az ilyesmit. Főleg az utóbbi években jöttem rá arra, hogy úton (busz, vonat ablakán kibámulva) mennyire hatásos és lelket simogató tud lenni az ilyen darkos muzsika. Az utolsó dal valóban nagyon ott van, de a Be Your Sins is egészen remek darab.
A rekedtes károgás vokálstílus kötött házasságot a sötét tónusú diszkózenével, amelyet leginkább az önkívületi állapot és a féléberség között hallhat az ember valami bulin hajnali 4 és 5 között, amikor már mindenki mozdulatlan, lejárt a szándékosan berakott lemez, és a YouTube ezt adta be folytatásnak. Borzalmas.
A hangulatot szerintem hatásosan árasztja magából a lemez. A vokál nem az erőssége a lemeznek, más vokállal ez kimondottan kiemelkedő anyag lenne. Mindenesetre a zenei alap átütő hangulatban hömpölyög.
Ez alighanem olyan anyag, amit nagyon sokat kell hallgatni, hogy el tudja az ember dönteni, mennyit ér neki (magamból indulok ki). Én is egyértelműen hallom az Emperor hatását, a szimfonikus jelleg azonban itt jobban kidomborodik, néhol pedig még az elektronika is fel-felüti a fejét. Az olyan intenzív csapások, mint a One of Light, One of Soil egészen zseniálisak, mondhatni elképesztőek. Az egész lemezt MÉG nem érzem. Több időre van szükségem, ezért majd év végére kiderül. A pontszámom a jó reménység jegyében bizonytalankodik.
Nem túl egyedi darab. Az pedig enyhe kifejezés, hogy hasonlít a My Dying Bride-ra (akiket egyébként nagyon szeretek), ennek ellenére, vagy pont ezért én egészen jó szívvel hallgattam. Nem tartom rendkívülinek, de amire a fejüket adták, azt jól csinálják, különösen néhány jól eltalált áporodott téma és dallam jelzi, hogy van keresnivalójuk a mezőnyben.
Az extrém vokállal előadott zenék trendinek nevezhetők a metal zenén belül, ám fölöttébb érdekes, hogy sokuk semmilyen agresszivitást, fenyegető erőt nem tartalmaz. Az Atarka sem nevezhető extrémnek (ma már), csupán az énekes üvöltözik, de teljesen ártalmatlan az egész. Ahol meg dallamos, ott pedig bezavar az acsarkodás. Ez a trend elmehet mellettem egész nyugodtan, nem oszt, nem szoroz.
Háttérzenénél nálam ez nem mászott magasabb létrafokra. Annak viszont megteszi. Néha oda-odafigyel az ember, de általában csak egy alaphangulatot ad a szobának, amiben szól.
Priest dobolását a Voidhanger lemezeken hallottam először, majd a (lengyel) Massemord "azon a bizonyos" lemezén... Akkor le is döbbentem, hogy mennyire sokrétű, hiszen az egyik lemezen darál, mint a géppuska, a másikon meg lazul, mint egy LSDs tripper. Majd jött ez a banda, ahol még penget is. Nagyon tetszik, hogy változatos, nem csak egy blast - dara. Peti, véleményem szerint a teáskanna lemez és a mostani borítóján lévő nő más súlycsoport. :-)
Hosszú út vezetett idáig a Kosmonumenttől. Azóta lemezről - lemezre egyre jobbak. Tipikus vízválasztó zene ez, ami a türelmes és türelmetlen, az introvertált és harsogó, a merengő és a felgyorsult gondolkodású ember közé ver falat.
Ugyan már srácok, ez teljesen rendben van. XD
Nem mondhatnám, hogy olyan szinten meghatott, mint az első kettő, de a lehúzó hangulat megvan. Eddig is minimál zenéjük volt, ez a mostani már talán egy kicsit túlzás is.
Hasonlít a Nocrulra, de nincs olyan jó. Póver és atmoszféra van.
Már a Värähtelijä sem volt egy könnyen emészthető, egyszerű falat, de a Mestarin kynsi-vel sikeres rátromfoltak. Nagyon-nagyon fura és megfoghatatlan lemez, de közben részegítően delejes is, van egy visszataszító bája, aminek nehéz ellenállni. Kevés lemeznél volt az manapság, hogy nap közben többször eszembe jutott, de jó lenne is nyugodtan, békében kiülni a kertbe egy pofa sörrel és végighallgatni teljes átszellemülésben, jelen album esetén viszont visszatérő késztetést éreztem, hogy így tegyek.
Néha jól esik elektronikus vizekre evezni, mikor már kezdek telítődni a metallal. Zenei kóstolgatásom első bandái között volt a Wumpscut, Funker Vogt, Combichrist, Psyclon Nine, úgyhogy üdítő volt újra az EBM zsánerből felfedezni egy frissebb lemezt. A "vokál" a leggyengébb pontja a lemeznek, de minden más aspektusból én ezt most nagyon élem. EBM/indust./aggrotech vonalon szívesen veszek bármilyen ajánlást (HP-n kívül is akár), ha vakakinek lenne valami csemege a tarsolyában. :)
Köszi a véleményeket! ?
Naga, Te most gyakorlatilag arconfingasz engem???
Most éppen téged! ?
A farkasüvöltésemtől Naga ijedtében telefingja a Farrrkas-erdőt éppen 🙂
Most meg a Májkit pörkölöm épp. ?
Jobb későn, mint soha… Mindig megláttam ezt a hozzászólás, mocorgott hátul az agyam, hogy mit is jelent… Ma is elgondolkoztam, a válaszok csak még jobban összezavartak. DE MEGVAN!!
Csak szólok, hogy jövőhéten nem egy ilyen kommersz szart fogok ajánlani mint az Oranssi, úgyhogy lehet készülni 😀
Mindig is tudtuk, hogy az ilyen semmit mondo, kommersz szarokra buksz. Eroen, szedjel mar vegre magadra egy kis underground mentalitast 😀
https://www.youtube.com/playlist?list=PL9C31858B744E8E83
Majd nem lesz nevetés vasárnap muhahaha 😀
Általában az ilyen „kommersz szaros” kommentek után jönnek a valódi szarok és a kínszenvedés, meg az olyan HP-k, ahol 10 lemezből jó, ha kettő ér valamit.
Hát azt embere válogatja, hogy kinek mi ér valamit ?♀️
Mond, hogy valami grind. 🙂
Amúgy az ?
Naga bunkónak csórónak tűnök, ami vagyok is.Lelophatom a lemezed valahol?
Nem tűnsz annak! Nyugodtan töltsétek le a lemezt, itt van pár ingyenes letöltőkód:
jpgz-vt9x
ffuu-62kq
lwwv-khzz
qpp8-6jy6
gff2-yk2k
ywdw-u949
tjqq-j9jt
t9rf-yt9b
ttlx-bn6x
vkpk-kb2r
6y62-6hxl
u2yd-kvae
lmke-6k33
Ide kell bemásolni:
https://ngcprod.bandcamp.com/yum
Ha nem működik, próbáld a következővel (mivel már valaki más elhasználta).
Ez nagyon rendes tőled! Én teszek egy kísérletet egy nagyobb formátummal, hátha sokat elcsalt az mp3. Köszi!
Az mp3-at személy szerint nem éreztem sohasem akkora csalásnak. Inkább azt tartom fontosnak, hogy néha fülessel vagy rendes nagy hangfalon is érdemes meghallgatni. Elég sokszor nagy a különbség…
Ha már láttad a külön fórumot (Így szól nagyot), akkor észrevehetted, hogy mostanában elég sok módon próbálok zenét hallgatni… Lehetőségem lett egy egész jó kis rendszer megalapozására és most már tudom, hogy van különbség. Ettől függetlenül az mp3 a leggyakoribb, mert azt bárhol tudom hallgatni. Új célok közt van egy veszteségmentes hordozható lejátszó is, de eléggé eszement összegekért lehet beszerezni egy valóban jót (akár DSD lejátszásig terjedően). Addig persze bőven jó az mp3-is, de egy komolyabb lemeznél bizony sok minden elveszik. Persze a hangzás nem ment meg semmit teljesen, csupán jobbá teheti azt, ami amúgy is jó.
Köszönöm a választ és a letöltő kódokat.
Előjött megint az, hogy aki kőbunkó tajparaszt, az van felháborodva! Aki nem rak hozzá semmit, csak rombol, mérgez és kártékony, az ha rászólnak még ki is kéri magának! Majd még jogai is lesznek…..
Maradok az inaktivitás mezején, pá!
Életem legjobb demo felvétele. Na ha ilyen lenne a mai zenei élet akkor leborulnék.
Már érdemes volt ajánlani a Promised Grief-et. Boymester odaírt egy csomó jó együttest amit nem ismertem. A Dissonance – Sleepless Dead demoja eszméletlen jó. Majesty – The Natural Architect sima beszarás. Na ha ilyenek lennének a „mai” zenék szórnám a jó pontokat. Az ilyen zenei világ áll hozzám közel. Boymester mit szólsz a semmiből megjelent Tristitia lemezéhez? A hangzás ilyen gyér vagy csak én hallom rosszul? Na meg a Cirith Ungol visszatérése se semmi.
Szeretem az ilyen demókat, de ettől még demóként is kezelem őket. Bűnös élvezetek. Viszont ha meg kell dörrenteni valamit, akkor az szóljon tisztességesen. Leginkább az jön be, ha minden hangszer szóhoz jut: sokszor egyet értenek, néha más véleményen vannak… Tristitia valóban pocsék, továbbra is egy hihetetlen módon kihagyott ziccer az egész. Cirith Ungoltól csak pár új dalt hallgattam meg, mert mostanában másra vagyik hangolva, de ha eljön az idelye, megkapja az esélyt.
Biztos csak nálam veri le a biztosítékot ez a mérhetetlen szellemi igénytelenség, de hát a bűbánatos mindenségit neki, hát nem igaz, hogy nem lehet egy lemezről tisztességgel leírni, hogy mit miért gondolunk?
Nem csak Nálad.
En ezzel mar egy ideje igy vagyok…Nem az adott ponttal van a bajom, hanem a mogottes tartalommal, gondolattal, ami igazabol nem is letezik. Ezert mar 3-4 szer szoltam is itt, de mindeki fosott ra, ahogy szokott :D.
Már majdnem beírtam, hogy Husky takaroggy, csak elszámoltam 10-ig. Nincs bajom a pontokkal, meg a fórumtárssal sem, csak azzal amit az utóbbi időben a lemezek kommentelése címen művel!
Ha nem lennék szentül meggyőződve róla, hogy ez a személy pontosan ugyanaz, mint aki korábban egy körben mindenre 1 pontot adott és a saját ajánlására meg 10-et, valamint egyszer valami olyasmit írt egy lemez kapcsán, hogy „akadémiai szint”, akkor csak azt mondanám, hogy az aktuális agygörcsöt okozó ember az oldalon. Ám ha valakit minduntalan kitiltanak, majd sokadjára már eléri, hogy csak annyira legyen idegesítő, hogy emberek távol maradjanak az oldaltól, ám ő vígan maradhat, az nem tudom, hogy esetében mire is jó pontosan?
Blackzone, pontosan ugyanez az erzesem van, hogy Jasmin reinkarnalodott ujra. Csak azt nem ertem, hogy az egojanak miert kell, hogy pontozzon, ha amugy sem ir velemenyt. Valamiert latvanyosan megfogyaztkoztak a regi arcok a HP-n, amiota elszaporodtak az ilyen hozzallassal megaldott pontozok. Vajon jobb, hogy megmarad a velemeny nelkuli suttyosag, kozben pedig az ertelmes kommentek eltunnek?
Van a vélemények kinyilvánításának a szabadsága, meg van a feleslegesen és bárdolatlanul az éterbe sunyi laposat fingás. Jelen esetben az utóbbiról beszélhetünk. Felfoghatatlan számomra, hogy miért jó ez valakinek direktbe. Bár nyilván az ostobáknak cseppet sem fáj, hogy azok amik, ellenben a környezetüknek annál inkább.
Persze anno valakitől megkaptam, hogy nem kötelező ide járni és kommentelgetni meg pontozni. Hát nyilván nem véletlen, hogy jó ideje csak szemlélődök csendesen.
Én nem tudom hogy mit hordasz itt össze, de kezdem unni a személyeskedésedet! A szerkesztőktől meg elvárható lenne hogy a személyeskedő kommenteket korlátozzák!!! Mi jön még? kurva anyázás? És ha nem tetszenek a pontjaim és hisztirohamaid vannak akkor igen, szemlélődjél csöndesen!
Husky, azert vedd eszre magad, hogy itt egy jol osszeszokott kozsseg van, es miota Te beleptel, azota ledegradaltad azt a HP-val egyutt. Ne Te hisztizz mar a szerkesztokert! Mast nem ertel el, csak hogy felbasztad megannyi jofej, a ‘forgacs kozosseg osregi tagjanak az agyat. Nezzetek vissza a HP-t jopar korre visszamenoleg, aztan akkor levonhatjatok a nagy kovetkeztetest. Vajon miert volt olyan keves resztvevo az utobbi fel-egy evben?
Kedves Szerkesztoseg, orulnek, ha allast foglalnatok vegre es nem az lenne a nagy megoldas, hogy letiltsatok ujra es ujra a komment falat. A szonyeg ala sopros nem old meg semmit. Nem azt kerjuk Husky-tol, hogy huzzon el a francba, hanem azt, hogy a kimondatlan minosegi normakat betartva velemenyezzen. Ne csak odaokadja az „ez szar”, „ez fos” megallapitasait. Nem erre lett kitalva a HP, nem ezert jarunk ide.
Orulnek, hogy ha az oldal regota aktiv tagjait nem vesztegetnetek el nehany ertetlen alak miatt, aki oromet leli abban, hogy a szoba kozepere szarik sokadik felszolitas ellenere is.
Nascence ki vagy te itt? Valami önjelölt cenzor? akinek mielőtt pontoznék ki kell kérnem a jóváhagyását?, sőt ha akarok ha nem, írnom kell egy kisregényt is, amit szintén meg kell küldenem előzetes elbírálás céljából. Mégegyszer kérdezem, ki vagy te itt??? Tudtommal ugyanolyan pontozó, mint én, mégis úgy előadod itt magad mintha minimum te lennél a tulajdonos. Vegyél vissza a hatalmas egódból és fejezd be a személyeskedést!
Sajnos a többségnek van igaza. A semmilyen hozzászólások: ez szar pl. rendkívül igénytelenek és az oldal színvonalát rombolják, tehát ezek komolyan feleslegesek. Ha egy új olvasó, látogató ezt látja először, gyorsan meglesz a véleménye a színvonalról. Ez pedig azok munkáját, feláldozott szabadidejét teszi tönkre, akik igényes hírekkel, cikkekkel és hozzászólásokkal éltetik az oldalt hosszú évek óta (lásd: szerkesztők). Lehet pontozni komment nélkül, vagy értelmes, valamilyen gondolatot hordozó kommenttel. Aki annyit tud hozzáfűzni valamihez, hogy „jó”, vagy „szar”, arra papírrepülő üzemeltetését sem bíznám, nemhogy egy zenei tartalom értékelését. Javasolni fogom egy minimum meghatározását a pontozáshoz tartozó kommenteket illetően. Husky, a pontjaiddal semmi gondunk, viszont fordíthatnál rájuk annyi időt, mint az itteni fröcsögésre. Ha nem érted, mi a probléma, akkor a rendszerhiba nem feltétlenül a többi emberben van…
Többség? Három ember hisztizik, ezt akárhogy is számolom kisebbség, méghozzá egy igen szűk kisebbség, de biztos az a gond megint hogy nézem és nem hallgatom… 😀
Nem tudom… szerintem még a kettő is több az egynél, de lehet ezt a részt kihagytam a suliban. Viszont itt már négyen szót emeltek eddig. Megvárjunk mindenkit? Vagy szavazzunk? Vagy pedig feldolgozod az információkat. Én tisztesen kérlek, hogy tarts egy színvonalat. A forgácsért és a közösségért, ahova tartozni szeretnél. Ha nem szeretnél, az is megoldható. Részemről a téma lezárva és várom az érdemi változást. Ha nem lesz, akkor is lesz…
Nekem nem gond ha ott ahol nem érzek ingerenciát a hosszabb hozzászólásra, mert a lemez számomra értéktelen, vagy nem tetszik ott elhagyom az olyan kirívóan színvonalcsökkentő szavakat mint az „Elmegy” „Tucat” „Nem tetszik”, meg egy-két esetben a „szar” bár mintha ilyen szavakat nemcsak én használtam/használok, de mindegy most én vagyok kipécézve. És ott ahol késztetést érzek oda írok, bár ez eddig is így volt, meg jelen esetben is így van pl. a finn banda lemezénél, aminél éreztem hogy kell hozzáfűznöm néhány gondolatot, mert említésre méltó. Remélem ez így megfelel az oldal színvonalának!
Sajátos módon fejezed ki, hogy megértetted a dolgot, de bízunk benne. Nincs itt semmi pécézés, én csak megkértelek. Az, hogy valami „nem tetszik”, az a pontszámon is látható, felesleges koptatni hozzá a billentyűt érdemleges gondolat nélkül. Ha van, írd le, ha nincs, akkor beszél a pontszám.
Abban az esetben ha egy bizonyos Husky magára vette a kommentjeimet, arról nem én tehetek. Nem nevesítettem, tehát nem lehet személyeskedésnek venni, hiszen egyetemes a felvetésem. Teljesen mindegy, hogy Jasmin, vagy XYQW az adott pontozó nickje. Ha igénytelen, teljességgel felesleges és az oldal általános színvonalát a béka segge alá toló, akkor annak nem biztos, hogy itt van a helye. Az ilyesmit papírba szokták törölni és lehúzni, nem egy közösség elé dobni.
Az Oranssi Pazuzu – Oikeamielisten sali tételének vezérdallamáról kinek jutott még rajtam kívül az eszébe a Requiem egy álomért?
Weide: Ez érdekes elegye a post punk-nak és a villanyzenének, egy próbát megér.
Ahogy várható volt az Odraza és az Oranssi Pazuzu tarol. Köszönöm az ajánlást! 😉
Teljesen függetlenül a saját szaromtól mondom azt, hogy ez egy jó körnek látszik.
Azért remélem az Odraza albumborítón látható fej nem a debüt testéhez tartozik. 😀
Lyaly….ezen most felrohogtem 😀
Na ez egy jó indítás volt 😀
Túl optimista vagy. Várj csak egy kicsit, és nemsokára megérkeznek, akik majd nevetve belekakilnak a ventillátorba. (Ki tudja, lehet, én leszek az egyik :D)
Meg is lepődnék ha az oranssi nem kezdene mélyrepülésbe ?
Pont ma érkezett meg hozzám ez a csoda. 😛
A CD is szép, de mopsz <3
Kettő is van. De a zenét nem értik… Asszem ezt a lemezt is csak fejessel hallgathatom ezentúl… 😀
http://andoceans.bandcamp.com/
Már érzem is a háborgás előszeleit! 😀
Lélekben felkészültem mindenre. 😀