Hangpróba #425

2020. augusztus 1.

Nem egyszerű mutatvány, amely a tátongó űr elkerülése végett kénytelen a black/death metál zsáner között egyensúlyozni. - Az egész produkcióról az jut eszembe, mint amikor valaki még kisgyermekként megtalálja a nagymami turmixgépét, s kiviszi a kertbe sarat készíteni, no abban benne van minden: föld, homok, víz, giliszta, kavics, macskaszar... No, itt pont valami hasonló játszódik le. Szóval aki szerette, illetve szereti a Morbid Angel-t és az Emperor-t turmixolva, s egyszerűen szereti az albumokat másfélszeres sebességgel lejátszani, annak jó választás a németek új albuma.
Nincs itt semmi baj, csak épp' a megvalósításon sikerült elhasalni. - Kár, hogy az élvezetes részeket fogpiszkálóval kell összeszedegetni, mert a koncepció nem rossz, van egyfajta sejtelmes bája. - Ha a következő albumra összeszedik magukat, akár még haverok is lehetünk. - Óvatosan, mert bár nem antizene, de a gyengébb idegrendszerrel és szervezettel bírók esetében egyfajta nem kívánatos inger léphet fel.
Jól esett a mester által közölt nótákat hallgatni, s nem mellékesen az ékes anyanyelven előadott dalok sokkal őszintébb hangvételűek. - Én csak szuperlatívuszokban tudnék erről az Ep-ről bármit is mondani, a többi rátok van bízva. Engem megvett kilóra. - Igazi fúziós black metal. :)
No, én most vesztettem el a Sabaton szüzességemet. - Szóval most fokozatosan elkezdem szépen bepótolni a korábbi albumaikat. - Mit is mondhatnék? Aki nyitott egy jóféle svéd power metal albumra, az ne fogja vissza magát, s hallgassa meg az előző albumaikat is. - Fesztiválra szerintem ideális választás. Nem különben egyes tanárok történelem óráit is feldobhatja, csak tudni kell előadni... :)
Semmi több, mint egy átlagos blackened death metal horda finnhonból.
Az első dal után meghallgatása után ez erőteljes lejtmenet. - A Crepa még mutat valami grind utánérzést, de leginkább is ez nem mást, mint egy black metal-ba oltott sludge förmedvény. Igen, ezzel nem hogy egyszerűbb nem lett, hanem sokkal komplikáltabbá vált az O befogadására tett kísérlet. S erre az Era még rátesz egy lapáttal, kevesen vagyunk aki egy ilyen drone/grind/black metalban szétsavazott nótát sokáig hagynának a lejátszási listájukban.
Huh, a Heart of Darkness című eposzt akár Dani Filth-ék is írhatták volna. :D No, de félre a répával. Ez csak egy szokásos thrash album az új világból. Nem rossz, csak épp' nem is felkavaró. Stílusgyakorlatnak tökéletes, amihez egy pöpec kis hangzás is társul. - Más zenekar a fél lábát odaadná érte. - Ettől függetlenül egy ezeréves Exodus, Kreator, Overkill még mind a mai napig köröket ráver. Ez van. :)
Érdekes, amióta pontozok mindig próbálok objektívnek maradni, s függetleníteni magam a sok évtizedes dogmáimtól. Így esett ez most is a finn srácok esetében. Nem a legnépszerűbb stílust választották ahhoz, hogy gondolataikat tolmácsolják egy egyetemes nyelven, a zenén keresztül. De igen is tetszik, hogy a funeral elemek mellett számos ős Sabbath komponens jelenik meg olyan tálalásban, hogy az akár a mezei hallgató számára is élvezetes maradjon. Ráadásul az anyanyelven előadott dalok csak jót tesznek az albumnak.
Ha már említettétek a párhuzamokat, akkor ne csak a külhoni előadókat említsük meg, hanem hazai oldalról a Solar Scream-et is. - Persze ez csak amolyan személyes benyomás. - No, de a lényegre, aki szereti a sok szintivel, ipari hatásokkal, női énekkel támogatott mai progger zenét (nem, nem Dream Theather féle maszturbációról van szó) az ne is keressen tovább. - Személy szerint én mondjuk a hörgést hanyagolnám, de nem vagyunk egyformák. - Igen, van egyfajta svéd szinti metal íze is, meg amolyan gót, ipari, "szpész" hatásaik is, de ez engem sohasem zavart. :)
Tipikusan az a BM, amit nem nekem írtak...
Hangulatos háttérzene, de én nem szeretem túlzottan az efféle hangulatot...
Valahogy sosem fogott meg. Itt sem rossz, de nekem speciel a feldolgozások jönnek be az EP-ről...
Igazából ez az első Sabaton lemez, amit meghallgatok. Bombasztikus power metal, amit alapján érthető a sikerük. Számomra viszont nem mond sokat, így nem is tudok lelkesedni. Talán élőben meg tudnának győzni.
Ettől sem fogom jobban szeretni a death metalt.
Vannak jó pillanatai, de viszonylag kevés. Ráadásul szerintem indokolatlanul hosszú.
Klasszikus, szikár thrash, egy-két jobb pillanattal. Azon túl, hogy az energia benne van, nekem hiányoznak az igazán invenciózus megoldások. Koncerten biztos működik, de itt nekem a Defiance of Fate volt kiemelkedő, és nem csak a hossza miatt.
Ez eléggé unalmas volt. Főleg ilyen forró nyáron.
A Mytra dolgai mindig is színvonalasak voltak. A legújabb lemezen ezt még magasabb szintre vitték.
Kétszer lement, nem olyan szörnyű, de elég is volt ebből ennyi.
24:00-nál kikapcsoltam. Drágább az időm annál, hogy ilyesmire pazaroljam. Ennyi idő alatt egyetlen értékelhető pillanat nem volt.
Négy szám meg egy semmitmondó feldolgozás?! A Stridig még tetszett, de utána lejtmenet.
Azon kevés heavy/power metál bandák közé tartozik melyeket még néha hallgatok és figyelemmel kísérem az új lemezeket. Kevés ilyen zenekar akad aki önként magára zárja a skatulyát majd eldobja a kulcsot. Nálam működik, talán mert egyéniségük van. A jól megszokott sablonokat addig rendezgetik, míg végül egy megbízható színvonalú szórakoztató produktum keletkezik. Az angol kiejtés még mindig megmosolyogtat.
Próbáltam odafigyelni, ideig óráig sikerült is, de nem tud tartósan lekötni. Ez a fajta vokalizálás tovább rontotta a helyzetet.
A végét talán kicsit túltolták, de a többi zseniális. Kiváltképp a Nebbia. Megnézném őket élőben is!
Nekem tetszik.Főleg a 6-7 perces számaik.Meg a hangzás. Meg a dob. Meg a Notre Dame gitárszólja. Nem ismertem őket, kellemes csalódást okoztak.
Szeretem a funeral doomot talán ezért szigorúbb is vagyok. Ez a lemez semmilyen érzést nem váltott ki belőlem. Viszont baromira untam.
Néhol kicsit erőtlen a hörgés. Vannak erős pillanatok, de a végére untam.
Mindig meg tudtok lepni:) Pár napja készítettem róla hírt és gond nélkül végighallgattam. Frankón száraz, itt-ott egész jó ötletekkel operáló death/black metal keverék ez, még ha nem is a legfrissebb. Nincs ezzel semmi baj.
A huszadik perc környékén elkezdődött valami, de abból is csak blöff lett, hogy ne kapcsoljam ki. A promós képet tetszenek, úgyhogy adok nekik egy ajándék pontot.
Három korrekt dal, két számomra semmilyen feldolgozás. Ez ilyen nesze semmi, fogd meg jól. De legalább a Stridig videójából megtudtam, hogy másnak sem kedvence a téli favágás.
Próbálok zeneileg értékelni. A túltolt, második-harmadik számra unalmassá váló kórusok maguk alá temetik a teljesen háttérbe vonuló zenét, aminek legnagyobb pozitívuma a rövidsége. Fogós riffeket milliószor ismételt skálázásokon túl nem kapunk, a gitárszólók pedig szinte semmilyen kreatívitást nem rejtenek magukban. Azért fel-felvillant a remény hallgatás közben és sikerült kitermelniük pár slágeresebb tételt még számomra is. Ilyen a negyedikként érkező The Attack Of The Dead Men, ahol visszafogottabban tolják a "ki az univerzum ki..szot istencsászára" kórust. A Fields Of Verdunban jobban működik a klasszikus heavy metal vonal, ez segít neki egy kicsit.
Teljesen átlagos, itt-ott azért tetszetős death metal. De újra elővenni én sem fogom...
A stílusával semmi gondom, viszont a tételek szép lassan unalmassá, egyformává válnak.
Idén még nem futottam bele igazán erős thrash lemezbe. Azt hiszem neki kell állnom keresni...
Az egyik legjobb doom metal anyag, amit az elmúlt hónapokban hallottam. Egyszerű, hipnotikus erejű finomság, ráadásul az énekben több misztikum rejlik, mint a kör összes fekete fém próbálkozásában együttvéve.
Kritikaírásnál próbálok objektív lenni, HP-nál pedig kiélni minden személyes perverziómat. Ezért van az, hogy a hazai Mytra hiába készített stílusában remek lemezt, mert ez nem az én stílusom. Biztosan tudjátok, miről hablatyolok: hallgatom, oké, jó, ügyes, de már szívesebben tolnék valami mást... Nekem sok az egyébként okosan játszott techno, sok az egyébként minőségi női ének... A Logos tehát egy erős hazai lemez, de nem nekem.
Egészen zseniálisan forrasztják egybe az ősi Morbid Angel nem e világi dühét a kaotikus, szilánkokat szóró black/death forgószéllel. Az égszakadással egyenlő erő és hangulat nagyon komoly harmóniákat, tekervényes melódiákat rejt. Igazi death/black örvény a kiemelkedő fajtából. Nekem zenélnek.
Tudom én, hogy az ilyen rituálékat, belső hangokat kieresztő atmoszferikus(nak mondott) hangulatpára a hipnózis-szerű elmélyedéssel jön igazán elő, amire én bizonyos mértékben vevő is vagyok, de itt valóban az a helyzet, hogy üresen kong az anyag. Elég összehasonlítani Jari Pitkänen & Shum projekt Jég című anyagával, amely ezzel szemben brillírozik a hangulat megfestésében. Ez szinte csak a készítőinek jelenthet valamit.
Nagyszerű dallal indul az EP, és az Ihsahn-védjeggyel ellátott black metalos él még a következő két saját szerzeményben is magas nívót képvisel. Nagyon kedvelem Ihsahnt, a zenéhez való hozzáállása és különböző ösvényeken való őszinte bolyongása szimpatikus. A Lenny Kravitz és a Maiden dal feldolgozása csupán érdekesség, engem különösebben nem hat meg, de elfogadom.
A Sabaton nálam dobogós lenne a világ legidegesítőbb metal zenekarai versenyen. Az igazi pontszámom: nulla.
Nálam kimondottan betaláltak ezek a death metal fémszerkezetén belül megszólaló dallamok és harapós témák. Erős lemez a maga műfaján belül.
Több ebben a post-sludge-drone-stb. stílusban mozgó zenekart láttam már előzenekarként, és volt, hogy élőben sokkal inkább meggyőzött egy-egy ilyen produkció, mint lemezen. Az O, a bandanévvel együtt, beleillik abba a szúrós, ingoványos stílusba, ami a zenét egy sokkal nehezebben emészthető formában, mintegy fonákára kifordítva tálalják. Megvan a maga helye ennek is, de az O esetében nem hallom az ötleteket, ez ilyen egyszerű. Az imitt-amott elszórt foszlányok és némiképp a hangulat igyekszik menteni valamit az ingerszegény albumból, de ez még mindig gyenge...
Ahogy az előző körben a Havok, úgy a Warbringer anyagában sem látom, melyek lennének azok az ötletek, amelyek miatt érdemes lenne meghallgatni a lemezt másodjára is. Szürke, átlagos, az ingerküszöböt el nem érő metal anyag. Nem több!
Többször is lement, bár a nyár valóban nem a megfelelő környezet egy ilyen lemeznek. Mindenesetre, egy potenciálisan jó funeral doom anyag kedvéért az ilyen apróságoktól el lehet vonatkoztatni. A banda szikáran és a nagykönyvben megírtak szerint játssza a funeral doomot, amibe semmi egyéb nem férhet bele. Alapjaiban egyszerű témákat kongatnak kellő odaadással és ráérzéssel. A türelmesebbek szeme előtt egy idő után kirajzolódnak a dalok, amelyek véleményem szerint kellemesek, de nem kiugróak. Doom hívek azért próbálkozzanak vele!
Jobb, ha nem mondok semmit. Intézzük el azzal, hogy nem vagyok célközönség, de nagyon nem, és ennyi elég is!
Ez már a 90-es években is tucat lett volna nemhogy most. Én nem is értem a zenekar tagjait, nekik nem tűnik fel, hogy a zenéjük már egy lejárt lemez???
Azt hiszem ez az anyag volt az egyik legrosszabb """zene""" amit valaha hallottam, ezzel kínozni lehet annyira rosssssssz! Pontozótársam zajszennyezés megjegyzése inkább ide illik szerintem, mert ez tényleg az. Ez annyira antizene, hogy aki ki akar "gyógyulni" a metal zenékből az hallgassa ezt. Akinek ez tetszik az kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. :)
Az első számot illetően egy kicsit szkeptikus voltam (mondjuk a klippel együtt jobban működött), de a második és a címadó telemark már eloszlatta esetleges kétségeimet. A feldolgozások is jól sikerültek. Ihsahn az Arktis lemezzel magasra tette a mércét, talán túl magasra is, de ez a lemez is derekasan helytállt.
A power metal nem igazán a kedvenc stílusom, ezért nem én vagyok a célközönsége e lemeznek sem. Azonban meghallgatva azt érzem, hogy ez egy korrekt kis lemez lett. Engem mondjuk nem érdekel, hogy milyen sokan szeretik, meg hogy mekkora arénákat töltenek meg, mert számomra ez teljesen lényegtelen, nem ez a minőség mércéje. Objektíve szemlélve a dolgot egy kellemes szórakoztató zenéről beszélhetünk, nem akar más lenni ami, nem is játssza meg magát. E lemez színesíti a hangpróba mostanában elég komor palettáját, úgyhogy köszönet az ajánlónak! Ja és a teljesítményt, mint mindig értékelni kell!!!
Hát egy finn bandától többet vártam, DE ez legalább már ZENE és nem zaj, ami nagy különbség! A stílus kedvelői jól el lesznek vele, de vannak ennél sokkal jobb finn durva metalt nyomó zenekarok. Nálam megütötte a mércét még ha alulról is, de megvan, gratula.
Egy újabb szösszenet a diliházból...
A csapat eldönthetné, hogy akkor most thrash metált vagy death metált akar játszani, mert az nem túl elegáns, hogy kb. a lemez felénél death metálba hajló számokat hallok borzasztó kivitelezésben. A vokál pedig pocsék, így megy a nem tetszett dobozba.
Elismerem a minőséget, meg a teljesítményt, de a stílus annyira taszít, hogy ennyi a maximum, amit adni tudok.
A Mytra dolgai mindig színvonalasak VOLTAK, de itt a voltak-on van a hangsúly! Az első lemezüket is meghallgattam, ami valóban egyedi, kreatív és progresszív, arra egy 9 pontot adnék. Aztán történt valami és elkészítették a német Crematory legújabb lemezét. Annak a Crematory-nak, amelyik sosem tudott a másod, vagy inkább harmadvonalból kitörni. Nem igazán értem ezt a zenei hátraarcot, hiszen egy olyan zenekar zenéjét vették alapul, ami teljesen sikertelen volt mindig is. Az új lemez kapcsán egyediségről maximum hazánkra szorítkozva beszélhetünk, a progresszivitás pedig teljesen eltűnt, az hogy a számokban kb. 3-4 akkordot nyomnak végig, akárcsak a Crematory-ban az miféle progresszivitás? Szerintem ez zsákutca, véleményem szerint a zenekarnak vissza kéne térnie az első lemezen hallható dolgokhoz és azon a vonalon továbbfejődni.
Ez nem volt annyira vészes, nem zavart a végighallgatása. Néhány számban voltak értékelhető momentumok is, annak ellenére, hogy indokolatlanul hosszú némelyik. A záró "interlude" viszont rettentően idegesítő. A hangzás elmegy, a borítót és dalszövegeket nem tudom értékelni (utóbbit az ilyen stílusú zenéknél nem is feltétlen kell). Nálam a közepes szintet épphogy nem érte el.
Na, pont az ilyesmiről beszéltem...ennek a "zenének nem igazán nevezhető" valaminek mégis mi értelme és értéke van? Az, hogy valaki a saját szórakoztatására otthon elzenélget, ilyeneket csinál, egy dolog lenne, de ez...Valamint, itt még hozzátenném, hogy számomra egy banda nem csak a lemezkiadást jelenti, hanem a (rendszeres) koncertezést is, mert szeretem élőben is megnézni őket, adott esetben találkozni a bandatagokkal (akár meet&greet-en), beszélgetni, fotózkodni, ja, és vinni a lemezeiket dedikáltatni. Lehet, hogy ez valakinek gyerekes, de nincs annál nagyobb élmény, amikor a bandatagok megköszönik, hogy megvetted a lemezüket és boldogan írják neked alá, ott, ahol te szeretnéd, még akár neked is címezve... De ez a sehova nem tartó valami...ez nem is csodálom, hogy alig, vagy sosem fog koncertezni (és most ne mondja nekem senki, hogy mert az ilyen stílusú zenében nem az a lényeg, meg hogy ezek a zenészek nem azért csinálják...hát, ha sosem akarnak kilépni a negyed-ötödvonalból, mert ez az, akkor hát legyen...bár, ilyen/ennyire "underground szeméttel"--hogy a kolléga szóhasználatával éljek-- nem is nagyon lehet..)
Kevésbé mondanám az én általam rendszeresen hallgatott stílusnak, de Ihsahnnak még mindig ez áll sokkal jobban, mint a következő EP-ről hallott, pop-dal. Itt a három saját dala jó (nekem talán az első jött be a legjobban), amit elvárok egy Emperor után. A két feldolgozás sem lett rossz, annak ellenére, hogy semmilyen szempontból nem illik hozzá, de elég jól formálta a saját stílusára őket (nyilván nagy/akár meghatározó kedvencei lehetnek). Egyébként, az eredeti Lenny Kravitz-szám elég gyenge, az Ihsahn-verzió valamelyest erőteljesebb lett.
Az egyik olyan "újabb vonalas" heavy/power banda, akiket szinte a kezdetektől követek, az első itthoni bulijukon is ott voltam már (2007. február 4., ahol még a Grave Digger és Therion előzenekaraként játszottak kb. 30 percet, és már akkor is lehengerelték azt a néhány nézőt, akik megnézték őket). És az azóta eltelt több, mint 13 évben szépen láttam, hogy hogyan is lesznek egy 30 perces előzenekarból többek között a Wacken fesztivál egyik főbandája (hogyan mennek szépen egyre feljebb a ranglétrán), akik tavaly Wackenben mindkét nagyszínpadon egyszerre adtak nagykoncertet (emlékszem, hogy már 2009-2010 környékén--és azóta is-- azt jósolták nekik, hogy néhány év alatt el fognak majd szépen tűnni a süllyesztőben..és ez azóta is rengeteg embernek szúrja a szemét) Egyébként, a Sabatonnak két fő(bb) erénye/előnye: a koncertteljesítményük, amely egész egyszerűen elsöprő erejű, valamint a dalszövegeik és a dalok középpontjában álló történelmi események, személyek (és igen, itt most eléggé nagy szerepe van a dalszövegeknek is). Aki kicsit is érdeklődik a történelem iránt, az olyan eseményeket, személyeket ismerhet meg az ő dalaikból, amikről/akikről nem feltétlen tanult az iskolákban (mint ahogy például én is). Ez már az ötödik konceptlemeze a bandának, amely, mint ahogy a címe is jelzi, az Első Világháború köré íródott (ennek megfelelően a komor hangulatot remekül átadja a lemez). A dalok, most is (mint korábban is) jók, hangszerelésük érezhetően sokkalta erőteljesebb (mint ahogy a hangzás is, az előző 2-3 lemezhez képest), és szintén érezhetően fejlődtek az elmúlt évekhez képest (az, hogy valaki nem ismeri például Tommy Johansson vagy Chris Rörland nevét, az még nem jelenti azt, hogy semmilyen szólók lennének ezen a lemezen, elég csak például a Seven Pillars of Wisdom vagy a Great War gitárjátékát meghallgatni). Jó néhány abszolút nem tipikus-Sabaton dal is van a lemezen (The Future of Warfare, The Attack of the Dead Men--ami az egyik legjobb és legfélelmetesebb csatát mutatja be--, The End of the War to End All Wars, valamint a záró interlude, az In Flanders Fields is, ami egyébként egy tábornok által írt 1915-ben keletkezett vers zseniális megzenésítése és lezárása az albumnak), mint ahogy eddig mindegyiken. Az 82nd All the Way bombasztikus refrénje egyszerűen brutális és a The Red Baron Hammond-orgona szólója sem piskóta. Valamint, ebből a történelmi szempontból pedig pont azért nem lesz hiteltelen a produkció, mert már évek óta történészek, publicisták segítségével, bevonásával írják a dalszövegeiket (a 2012-es Carolus Rex lemezt például Bengt Liljegren karolin-kutatóval írták, aki több könyvet is kiadott a Svéd Birodalom, valamint II. Gusztáv Adolf és XII. Károly svéd királyok felemelkedésével és bukásával kapcsolatban, amiről a lemez szól), azóta pedig tavaly elindult a csapat saját történelmi youtube-csatornája, ahol egy-egy epizódban a dalok történelmi hátterét vesézik ki több történésszel, publicistával közreműködve (például Indy Neidell). Az sem véletlen, hogy a bandának a saját történelmi csatorna mellett már van saját fesztiválja (Sabaton Open Air), saját hajója (Sabaton Cruise), valamint saját rádióállomása is (Sabaton On Air), amit online lehetett hallgatni, most már lehet, hogy ez utóbbi nem aktív. Ezekhez és az amúgy is energiabomba koncertekhez már csak hab a tortán a színpadkép, a tankkal, bombákkal, homokzsákokkal, tűzijátékkal, stb (állat volt látni az Apocalypticával közösen előadott jó néhány dalt a koncerteken). Ja, és szintén ki kell emelni Sallai Pétert, aki megint csak zseniális borítót és bookletet tervezett a lemezhez, mint már oly sokat, 2012 óta folyamatosan, le a kalappal előtte! Az albummal (és sajnos a bandával) kapcsolatban is egyetlen negatívumot tudok felhozni, hogy még mindig nem írtak magyar történelemhez kapcsolódó számot, pedig lenne miből válogatni (és röhej, hogy most sem, egy első világháborús konceptlemezen nem lehetett az Osztrák-Magyar Monarchiához kapcsolódóan LEGALÁBB egy számot írni..). Teljes mértékben megértem, ha ez valakinek túl szirupos, akár még túl nyálas is, de azért ilyeneket ne írjunk már, hogy "kőbunkó, primitív söpredék zene, meg műanyag szemét, agyhalott zene, stb., stb.", mert egyszerűen nem igaz. Ennek a zenének a dalszövegeiben és a dalok háttértörténetében jóval több mondanivaló van, mint rengeteg bandánál, és nem titkolt szándéka a bandának a történelem iránt érdeklődők megismertetése ezekkel az eseményekkel (nyilván, aki leszarja a történelmet, annak ez nem sokat jelent, de még azok is fikázzák Joakimékat--aztán amikor személyesen kérdeztem meg ilyen embereket, úgy isten igazából meg sem tudták rendesen indokolni, hogy miért szarozzák őket...). És még mielőtt bárki is azt gondolná, hogy na, itt van egy divatmajom, aki csak ezt a szutykot hallgatja és idejött éltetni, hát, baromira nem, mert rengeteg mindent meghallgatok (egy bizonyos jó ízlés határáig/határain belül), és próbálok mindent objektíve értékelni (zenében, filmekben és könyvekben is), kevesebb szubjektivitást belevíve, de olykor vannak dolgok, amiket egyszerűen le kell írni egy adott bandával kapcsolatban, főleg, ha mások abszolúte nem ismerik őket.
Egy teljesen középszerű album ebben a stílusban, ami egyszer meghallgatható. Az énekes hangja engem nem egyszer emlékeztetett LG Petrovra, csak hát az Entombed az egy más kategória ehhez képest. Az utolsó, 14 perces "eposz" túlságosan hosszú, a hangzás borzalmas.
Erre szintén azt tudom mondani, hogy nem nekem szól, nagyon nem, habár hallgatok black/death zenéket is, de nem ennyire harmad-negyed-ötödvonalas bandákat. Az "ének" egy idő után borzalmasan idegesítővé válik, pedig hasonlóban is hallottam már jót. A hangzás elviselhető, kevésbé gagyi, mint másoknál, így legalább van, amire pontot tudok adni + talán még a borítóra. Hiába próbálom szinte teljesen objektíve nézni a dolgokat, nem igazán tudok másra pontot adni, az utolsó szám az valami elképesztően borzalmas, ami alapból -3 pontot eredményezett. Ez a bandanév meg...nagyon "eredeti"...
Az elején jól indult, de aztán a negyedik számtól kezdődően elkezdett egyre jobban idegesíteni az ének. A zenével és a hangzással, minőséggel különösebb bajom nincs, de ezt egy Kreator vagy Overkill jóval magasabb szinten műveli.
Én sok mindent meghallgatok, de ezt kínszenvedésnek éltem meg. Egyszerűen, az első másodperctől az utolsóig ugyanaz szól, sehova nem tart, én személy szerint semmilyen zenei értéket nem találtam benne, ja, és rendkívül unalmas is. Nem is értem, hogy mit lehet ebben élvezni, meg mi ebben a hű, de nagy zenei egyediség és zenei érték (ideértve a dalszöveget is). Élő koncerten ezt pedig szintén kínkeserves lehet végigszenvedni (józanon legalábbis)...
Én nem is értem, hogy mi történt itt az első és a második lemez kiadása között. Meghallgattam az elsőt, sőt, a Sagittarius instrumentális EP-t/demót is, aztán pedig ezt az új lemezt. Teljesen más irányvonal, az első lemez és az EP valóban egy egész jó, zeneileg változatos anyag, hangzásilag is teljesen rendben van. De ez a mostani lemez...valóban, szinte teljes egészében egy Crematory-kópia, jóval több elektronikus effekttel, ami pedig simán az Amaranthe-ra hajaz (nem is értem, mi ebben a második lemezben az olyan hű, de egyedi meg minőségi..). A hörgésnél is egy az egyben Felix Stasst hallom vissza, ez az agyoneffektezett női hang pedig minden, csak nem jó (és sajnos ebből van több a dalokban). Ja igen, ha már a "műanyag"-nál tartunk...hát, őszintén szólva, ez sem valami hű, de kemény hangzásvilág, a dob főleg nem. Mind Hocza Róbert gitáros/énekesnek, mind pedig Tóth Tamás dobosnak jobb lett volna, ha megy tovább az NG's Candlelight banda, mert az Unholy Tommy Gun számban önmagában több egyediség/érdekesség és izgalom van, mint ezen az egész lemezen.
Szenvedve hallgattam végig. Amolyan semmilyen.
Minek az ilyen?
True.-) Ezek a hatalmas kórusok azért elég szórakoztatóak, illetve futóedzés közben emelik az adrenalin szintet. Azért a legjobb számuk még mindig a "Carolus Rex" svéd verzióján levő Feuer Frei szám, ami Rammstein.-)
Belehallgatva az előző anyagaikba is, ez nem olyan rossz, de nincs benne "átütő erő".
Rövid távon azt gondolod, hogy ez fog szólni amikor vége lesz a világnak. Hosszabb távon már nem hiszed.
Becsületes munka (5 pont), nagyot dob rajta a hangzás (10 pont.)
Nem vagyok oda a funeral doom-ért, de ez nem rossz, bár a C64-es szintetizátort hanyagoltam volna.
Teljesen egyedi vegyülete a '80-as években divatos szinti zenéknek (Vangelis, Kitaro, J. M. Jarre), a göteborgi melodikus death metalnak és talán? Devin Townsend-nek. Mindez kifejezetten magas színvonalon, Kazincbarcikáról.
Nekem tetszett. Hallgassátok meg a Funebrum - Nocturnal Misanthropy lemezét hasonlóan jó mellesleg nagy kedvencem. Jutubon ott van. Azt hiszem.
Soha nem tudtam elképzelni true arcnak Ihsahnt. Az Emperor is zenei katyvasz volt nekem. Előre elnézést a rajongóktól ez is csak egy vélemény. Ez is egy jól megtervezett semmi. Aki nem ismeri a "80-as évek metal zenéit annak mondhat valamit. Nekem biztos nem.
Genre:Power Metal. Nemegyszer kellett gatyát cserélni. A továbbiakban farrrkas véleményén vagyok. Tökéletesen és hiánytalanul megfogalmazta azt az érzést amit magam se tudtam volna szebben. Köszönöm.
Szerintem ez egy ötlethiányban szenvedő lemez. A stílust szeretem, nyomják ezerrel, de nem igazán szeretném megvenni. Akarnak dallamosak is lenni de az is olyan semmilyen. Szerintem szilveszter után nem is fogok emlékezni rá,hogy meghallgattam ezt a lemezt. Nemhogy maradandó lenne.
Az első lemez analógabb mélyebb hangzása közelebb áll hozzám. Ez se rossz. De nem hiszem, hogy hallgatni fogom hosszútávon. Akárcsak a többi thrash lemezt. A '80-as éveket nem lehet überelni ebben a stílusban max. közelkerülni hozzá. Itt is ez történik.
Ha az első 5 Black Sabbath ilyen ötlettelen riffekkel nyomult volna ma a feledés homályába vesznének. Maga a zene ha bárhol belehallgatok nem rossz, de egyvégtében nagyon unalmas. Hiába na Tomi Nyominak születni kell. Amúgy hihetetlen,hogy a '70-es évek óta (kb 40 éve) senki nem talált fel egy kibaszott jó fülbemászó mégis fogós doom riffet. Jó volt egy kettő. De egy egész lemezen?
Csak én hallok Crematoryt? Persze ez nem baj annak aki szereti az előbb említett zenekart. Engem nem zavart sőt. Hasonlóan melodikus doom death. Meglepne ha nem ismernék a Crematoryt. Mondjuk a ritka kivételek egyike mikor meghallgatok ennyire "modern" hangzású zenét. De a Crematory (már megint) Oblivion lemeze is tetszett. Itt nem nem tudok elvonatkoztatni tőle, de ez nem hátrány, úgyhogy előre csak így tovább.
Zajszennyezés. Szétesett dalok, a rosszul érkező tempóváltások megtörik az unalmas számokat. Vagy talán pont ezektől különleges?
Biztosat nem tudok mondani, de szerintem nagyon megihlette őket a Tankcsapda - Hangyafoci bevállalóssága, frissessége, ötletessége. Én viszont sajnos már azt a tracket is továbbléptettem, majd mp3 korszakban egyszerűen töröltem.
Az első lemezük amit egyáltalán meghallgattam és rögtön háromszor. Bevallom őszintén, lehetséges, hogy ez az utolsó is. Tisztességes power metal, csak itt a frontárkokban elhullottak a sárkányok. Epikus meg minden, értem én, csak nem szeretem. A világ legtechnikásabb dobosai (és úgy általában zenészei) gondolom nem ebből a közegből érkeznek. Érdekesség, hogy pl. a "A Ghost in the Trenches" dalban 2:32-kor érkező melódiát szinte biztosan hallottam az esküvőmön, csak akkor Kocsis Janikától mulatós kategóriában.
Nah, ez rendesen jól esett a Khthonik és Snogg után. Jó kis old school cucc, erős és jól alkalmazott tempóváltásokkal. Ugye, hogy lehet ezt disznóvisítás nélkül is művelni? Hallgatás közben azért sok más zenekar is eszembe jutott, mint pl. Behemoth, vagy akár a nagyon korai Sepu is. A death metal felfrissítését valami ilyesmi módon tudnám elképzelni.
Hallgatás közben rendesen elfogott a nosztalgia egy kb. 15 évvel ezelőtti Wigwamos Crematory koncert kapcsán. Kb. 30-an ha voltunk, annak a fele debreceni és környékbeli, akikkel amúgy is találkoztunk minden hétvégén. Jó társaság, jó zene, szinte családias hangulat, a zenekar megosztotta velünk a whiskey-t és lejöttek a kis számú nézőközönség közé egy jó kis beszélgetésre, iszogatásra. Ez a nosztalgia jelentett +1 pontot most, a műufó hang pl. az In Vain-ben meg -1 pötty. Így lett 6.
További opciók: Szabályzat A pontozáshoz, ajánláshoz be kell jelentkezned
Szűrők: mind csak állandó hp tag csak olvasói
2020. augusztus 1.
69Nostromo79 9000Sanyi banya07 boymester farrrkas Husky King Diamond O_berzevic tompormorgo Ashur ∑:
1. Husky
Ihsahn
Telemark
10 7 5 7 8 9 8   3   7.7
2. CarolusRex
Warbringer
Weapons of Tomorrow
7 7.5 8 6.5 6 5 5 7 8   6.4
3. King Diamond
Sabaton
The Great War
8 7 8 4 1 7.5 9 6 1 6 6.4
4. FemforgacsHP
Lantern
Dimensions
6.5 6 6 7 8.5 6 4 6 7 8 6.3
5. farrrkas
Khthoniik Cerviiks
Æequiizoiikum
7 6 5 8 9 2.5 4 4   1 5.9
6. boymester
Hiljaisuus Vajoaa
Tyhjyyden näkyjä
8.5 6 4 9 7 5 2 7 7.5   5.9
7. 9000Sanyi
Mytra
Logos
9 9 7 5 2 3 4 8 8 6 5.6
8. banya07
O
ANTROPOCENE
5 6 9 7 6 1 2 5     5.1
9. Armand
Snøgg
Ritual of the Sun
6 6.5 1 2 4 1 1 2 8 1 3.1
∑:
7.4 6.8 5.9 6.2 5.7 4.4 4.3 5.6 6.1 4.4 5.8

Vélemény, hozzászólás?

Hangpróba #425 – 2020. augusztus 1.: 37 komment

  • Husky Husky szerint:

    Ha már magyar metál együttes, akkor nálam továbbra is a Needless-től a Heresy című lemez. Külföldi neves bandák lemezeire ver köröket.

  • farrrkas farrrkas szerint:

    King Diamond: Módosítottam a hozzászólásomon, mert nem akarok mások ízlésével tiszteletlen lenni. Azt hiszem, igazad van, ilyen formában talán mégsem kellene leírnom a véleményem. Bocsánat!

    • tompormorgo tompormorgo szerint:

      Dehogynem kéne. Ami a szíveden a szádon. Azt gondolod mégse írod? Ne legyél megalkuvó. Szarul érzed majd magad tőle.

    • tompormorgo tompormorgo szerint:

      Farrrkas véleményére hivatkoztam a Sabaton-nál. Ott meg nincs semmi. Akkor most meghátrál a véleményszabadság?Fojtsuk magunkba,hogy másoknak (senkiknek) megfeleljünk. Itt megy kicsibe, kint meg nagyba.

    • King Diamond King Diamond szerint:

      Kedves farrrkas!
      Méltányolom a belátásodat.

    • boymester boymester szerint:

      tompormorgo: ez is szólásszabadság. Ha valaki úgy gondolja, hogy előzékeny lesz és nem tapos a másik érzékenyebb pontjába. Saját döntés. Ettől függetlenül farrrkas pontszáma tükröz mindent és a rövid szövege is illik a tiédhez. Nem szükséges miatta ideeregetni:)

    • Husky Husky szerint:

      Csak azt szeretném megkérdezni, hogy Tamponmorgo veretes hozzászólásait még sokáig kell olvasgatni? Mert minden nap elküld mindenkit a k. anyjába meg zsidózik, buzizik és csak annyi történik hogy a bejegyzéseit törlik, még egy a nevére szóló nyilvános figyelmeztetésben sem részesül! Engem a semmiért itt legutóbb majdnem keresztre feszítettek meg máglyán elégettek.

  • boymester boymester szerint:

    King Diamond: teljesen rendben van a véleményed a Sabatont illetően. Meg tudod indokolni az érdeklődésedet, ezért ez biztosan nem divatmajomság. Én sajnos zeneileg nagyon nem hallok benne olyat, ami az én “érzékelőimet” megmozgatja, de ez egyéntől függő. Kell ide ilyen lemez és nézőpont is, mert a változatosság mindig jól jön!

    • King Diamond King Diamond szerint:

      Kedves boymester!
      Semmi gond, hogy nálad nem talált be a Sabaton zenéje, így van, ízlések és pofonok. Egy olyan kérdésem lenne, hogy mit lehet tenni, hogy látszódjon az egész véleményem, mert elég sokat írtam, de akárhogy kicsinyítem a böngészőt, vagy rá akarnék kattintani a pontszámra, nem látszódik, csak a vége?

    • boymester boymester szerint:

      Van erre egy tökéletes megoldás: bővíts a hozzászólásodon és készíts belőle kritikát! 🙂
      Egyébként a túl hosszú kommenteknél sajnos ez gyakori probléma. Másik lehetőség a rövidítés, de az előzőt jobban szeretem.

    • King Diamond King Diamond szerint:

      Akkor ezek szerint senki sem tudja/tudta elolvasni teljesen az ennyire hosszú véleményeket egy-egy albumhoz? Ti, mint Szerkesztők/Adminok/Moderátorok sem?

    • srppk srppk szerint:

      Meg lehetne növelni a hasáb szélességét, és így kevesebb sor lenne. PC-n nem lenne gond, mert van hely a monitoron, a mobilt meg el kellene fordítani, hogy olvasható legyen, szerintem megoldható.

  • 69Nostromo79 69Nostromo79 szerint:

    A Mytra hivatkozáshoz,: “Ez a tartalom jelenleg nem érhető el.”

  • boymester boymester szerint:

    A továbbiakban legyetek szívesek a személyeskedést és a politikát félre tenni. Ez egy ZENEI portál. Köszönöm.
    Ajánlom figyelmetekbe az alábbi ÖRÖK ÉRVÉNYŰ olvasmányt (értelmezzétek és tegyétek magatokévá az eszméket): FÓRUM SZABÁLYZAT.

  • Ashur Ashur szerint:

    Elnézést, ha többször is visszatérek a metal szcéna szerintem szükséges és időszerű megújulására, megújítására. Véleményem szerint ez nagyon időszerű, az utóbbi 10-15 év a kifáradt metal és rock zenéről, a pop térnyeréséről szól. Most, a társadalmi düh és friss ellenállás idején lenne helye a “komoly” zenének! Csak így madárnézetből és részletekbe nem belemenve…

    • Szpeter Szpeter szerint:

      Mit értesz a metal szcéna “megújítása” alatt?

    • Armand Armand szerint:

      „Most, a társadalmi düh és friss ellenállás idején lenne helye a “komoly” zenének!” Ezt már megcsinálta elég keményen és erősen, szókimondóan a thrash hullám a ’80-as, ’90-es években. A mostani társadalmi düh más… inkább lázítás a háttérből. De én nem politizálok, nem értek hozzá és a részletekbe nem megyünk bele.

    • Husky Husky szerint:

      “a társadalmi düh és friss ellenállás idején” Lemaradtam valamiről? Ez mikor volt/van/lesz? Mert én semmi ilyet nem tapasztaltam/tapasztalok. Nem rosszból!

    • Armand Armand szerint:

      Husky! Mert te nem is ezen a bolygón élsz 🙂

    • Nagaarum Nagaarum szerint:

      Szpeter (még a régi nevén) mondott egyszer valaki hozzászólására olyant itt, hogy totális bullshit. Én most érzem azt, hogy ez itt totális bullshit.
      Pont azért, mert madártávlatból tettél észrevételt, és pont mert részletekbe nem belemenve. 🙂

    • Ashur Ashur szerint:

      Az utóbbi két évtized jobbos, szélsőjobbos dominanciája után most végre érezhető valami egyensúlyra törekvés. Egy újfajta baloldali, friss marxista mozgalom kezd épülni erős természetvédelmi felhanggal. Erre gondoltam, mint egyfajta társadalmi fellángolás. A metal szcéna pedig az önismétlésbe, unalomba, sekélyességbe fullad szépen lassan.

    • srppk srppk szerint:

      Egyik mondatoddal sem értek egyet! A politikai részére nem kívánok válaszolni, mert ez nem az a fórum. A metalban pedig túlkínálat van, mondjuk egy 90-es évekhez képest, így jóval több az átlagos vagy férc mű, de emelett sok újdonság és érdekesség is felüti a fejét, csak nehezebb rátalálni. Ezt hívatott a hangpróba is orvosolni. Sajnálom, ha te nehezen találsz fogadra valót.

    • Armand Armand szerint:

      Marxista mozgalom… vagyis, hogy nincs magántulajdon, minden a népé, mindenki azt csinál amint akar, liberalizmus, nincsenek szabályok… stb? Ez már volt egyszer, úgy hívták, hogy kommunista diktatúra, majd demokratikus népköztársaság, szívtunk is belőle rendesen, én egy ígyen korban nőttem fel. Köszi, nem kérném még egyszer. Azért azon már elgondolkodtam, hogy egy olyan ember, és most félre ne érts, nem rólad beszélek kedves Ashur. Hanem csak általánosságban egy olyan emberről, aki ezeket a jól hangzó „szabad minden liberál elveket” élteti, tartja fontosnak. Ha egy ilyen emberhez mennek be és vinnék el mindenét, törnék be az üzlete kirakatát, tennék tönkre az addigi munkája, amiben benne van mindene, mondom újra az eddigi ÉLETE, az akkor is ezt mondaná, ha szó szerint a küszöbére sz.arnának és reggel abba lépne bele. Vajon akkor is vidáman fütyörészve menne az utcára, mert az új világszemléletben mindent lehet??? De lehet, valóban én vagyok őskori felfogású.

      De mint te is tudod, szerencsére minden ember más és más. És a politikai vonalat itt lezárjuk! Ez egy Metal ’zine, nem politikai fórum. Arra vannak más helyek.

      Amit a metal szcénáról írtál azzal eléggé egyetértek. De ez is olyan, mint a dívat… csak ismétli önmagát. Sok az eszkimó, kevés a fóka.

    • Husky Husky szerint:

      Ashur – Nem értek egyet azzal amit leírsz! A metál szcénával nincs semmi baj, sőt olyan fejlődésnek vagyok szem és fültanúja ami engemet megelégedéssel tölt el. Az előző években is, az ideiben is simán találtam 3-4 olyan lemezt, ami minden igényemet kielégítette.
      A politikának meg mi köze van a metál szcéna alakulásában? Csak nem gondolod, hogy a politika miatt nincs számodra elfogadható zene a metál stíluson belül? Írod, hogy: ” most végre érezhető valami egyensúlyra törekvés. Egy újfajta baloldali, friss marxista mozgalom kezd épülni erős természetvédelmi felhanggal”. Áruld már el nekem, hogy ilyet te hol látsz? Ilyet én még mikroszkóppal sem látok sehol, pedig elég képben vagyok a világ dolgait illetően. Nem rosszból!

    • Nagaarum Nagaarum szerint:

      Na ja… Politika nekem sem fér bele a zenei társalgásba. Az ezzel kapcsolatos véleményemet tükrözze az, hogy nagy kedvencem a Rage Against The Machine és a Burzum is.
      Ennek egyetlen magyarázata az, hogy amikor zenét hallgatok, csak és kizárólag a hangokra és az ütemekre figyelek, még a szöveg sem érdekel, maximum az olyan szövegíróknál, mint Müller Péter, Menyhárt Jenő, feLugossy László vagy az angol szcénában Steve Wilson vagy Roger Waters (bassza meg, ő baloldali, na mekkora politikus lettem most)…
      Ha meg valaki a zenénk keresztül szeretne puccsot csinálni, az szerintem is keressen más fórumot.
      Amúgy miért van az, hogy ha egy balosnak mondom azt, hogy nem vagyok balos, az megrántja a vállát, ha viszont egy jobbosnak, hogy nem vagyok jobbos, akkor egy köcsög libsi lettem.
      FIGYELEM: NEM ÉRDEKEL SEMMILYEN POLITIKAI TÖMÖRÜLÉS!!!

    • tompormorgo tompormorgo szerint:

      “Az utóbbi két évtized jobbos, szélsőjobbos dominanciája”
      Na ezt a kijelentést a gatyám bánta, mert összerittyentettem magam. A zenei rész meg hablaty.

  • nascence nascence szerint:

    A Mytra-hoz linkek, ha nem akartok nCore-ozni:
    https://songwhip.com/mytra/logos

  • nascence nascence szerint:

    A Mytra-hoz linkek, ha lnem akartok nCore-ozni.
    https://songwhip.com/mytra/logos

  • 69Nostromo79 69Nostromo79 szerint:

    Mi ez az EP-zés Ihsahn részéről, itt az első, a második, utána majd szeptemberben is egy harmadik?

    • oldboy oldboy szerint:

      Én csak két EP-ről tudok. A mostani körben szereplő Telemark a tradicionálisabb, black metal közeli vonalon mozog, szeptember 11-én pedig jönni fog a Pharos, ami ennek az ellentettje lesz. Tehát dallamos és kísérletező. Röviden: Ihsahn a járt és Ihsahn a járatlan úton. Persze ezt egy nagylemez égisze alatt is megtehette volna, de ő most az EP formátumot látta működőképesebbnek…

    • 69Nostromo79 69Nostromo79 szerint:

      Köszi oldboy, így már világos. 🙂 – Volt egy kis képzavar, de már elmúlt. – Azért az A-Ha feldolgozásra kíváncsi vagyok. 🙂

augusztus 19.,
augusztus 21.,