Hangpróba #454

2021. október 9.

Komplex, jóleső progresszió, aminek a számomra kicsit "nyálasabb" énekére sem tudok rosszat mondani, mivel Eugene hangszíne, dallamai gyakran megidézték számomra az Unsilence zseniális dalnokát, James Killmurray-t. Ráadásul ha a teljes dalok nem is, de mindegyikben akadtak olyan pillanatok, amiért érdemes volt meghallgatni. Köszönet az ajánlónak.
Nem találkoztam még velük és rögtön meg is lestem az enciklopédián, minek "vallják" magukat. Itt melodikus death metal szerepel, ami kicsit lelombozott, mert manapság kicsit túl sok akad belőlük errefelé, de a zene kifejezetten meglepett. Nyers, dögös és jóval több death metalt tartalmaz, mintsem északi melódiákat. Groove és húzós téma is akad szép számban. Semmi extrát nem nyújt a lemez, de amit vállal, azt nagyon odateszi. Kifejezetten jó bólogatni való.
Érdekes, hogy az Acheron nyers és durva, addig itt túl van polírozva, ki van herélve minden a hangszeres teljesítmény oltárán. Az egyik innen hetes, a másik onnan. Az égvilágon semmilyen érzelmi reakciót nem képes kiváltani, a speedrohamoktól szenvedő dobosnak szívesen lekötöztem volna legalább az egyik kezét, de a teljesítményt nem tudom elvitatni. Amikor befigyel egy kis jazz, az különösen sokat dob rajt.
Szerintem le a kalappal a csapat előtt. Egy egész hosszú karriert tudhatnak már magukénak az ezredfordulóban is unalmasnak számító zenéjükkel és egyetlen kiemelkedő lemezt sem tudtak letenni az asztalra. Persze nem rosszak, a háttérben szépen elmegy minden dal.
Délelőtt lenyomtam ilyen falubansétálós, borongós kísérőnek és kellemesnek hatott. De számomra ennyi ez a stílus. Kellemes, de nem kifejezetten érdekel.
Igényes hazai produkció, de csak azért, mert itthoni tényleg nem pontozom fel. Nekem ez a valamivel az átlag feletti hallgatni való, viszont azt nemzetközi szinten is hozzák. A hangzás támogatja a zenét és amit képvisel, ez tetszik.
Lásd: kritika. Nem szeretem a doomban a női vokált, vagy csak kiegészítésként, de ez tényleg kellemes.
Tisztára olyan, mintha valaki egy hét alatt vette volna fel:) Hangulat van, különösebben viszont nem fogott meg.
Oké, zenélni tudnak, de jobban járunk, ha a projektre betonszarkofág kerül, mint a csernobili romokra, majd igyekszünk elfelejteni. Elnézve néhány küldöldi reakciót és értékelést ez már nem stílus kérdése:) Néhány műfajorientált csatornán is alulról súrolja a közepest...
Hát a tiszta ének annyira nem tetszik, ami azért eléggé lehúzza a pontszámom sajnos, pedig zeneileg nem tudok belekötni.
Próbáltam szeretni, de nem ment, nagyon tucat, a breakdownok pedig idegesítőek.
Az 1 évvel ezelőtti EP tetszett, ezt a lemezt is vártam, de ez most nagyon lefárasztott. Ahogy haladt a lemez, egyre kevésbé tetszett. Lehet máskor jobban tetszene, de ez most ennyi. Profi zenészek, csak emlékezetes számokat nem sikerült erre az albumra írni.
Volt 1-2 riff ami tetszett, de összességében nagyon középszerűnek találtam.
Ez sem az én stílusom, de hangulatos, nem túl hosszú és emiatt még bőven élvezhető.
Végre minőségi magyar lemez ebben a stílusban is, korábban nem nagyon találtam hasonlót. Szombaton koncert a Yukban az Archaic és a Divided társaságában, ha érdekel valakit. Szerk: a koncert annyira jó volt, hogy azóta folyamatosan ezt hallgatom, úgyhogy a 10-et is simán megadom.
Hangulatos lemez, akárki is ajánlotta, még sok ilyet! Az egyetlen negatívum ami felmerült bennem, hogy kevés volt a riff, nagyon énekcentrikus a lemez. De ez legyen a legnagyobb baj, még így is nagyon tetszett.
Nem vettem annyira komolyan ezt a lemezt, részben az egy hetes dolog, és a névválasztás miatt, aztán mégis tetszett és ami furcsa, hogy főleg az ambient részek.
Ez még Powerwolf tributenak is gyenge lenne. A szöveg is hasonlóan "ötletes", itt is állandó elem a hallelujah és az amen percenkénti elpuffogtatása, ami már a Powerwolfnál is nevetséges. A borító és a bandanév is borzalmasan gagyi. Egyébként abban sem vagyok biztos, hogy mennyire jó ötlet egy olyan bandát teljes mértékben másolni, amely a rajongói szerint is elég ötlettelen és önismétlő már.
Egy rendkívül egyedi, csodálatos, alternatív elemeket is felvonultató progresszív metal album Romániából. Meglepődtem, váratlanul ért. Egy igazán kiforrott és magával ragadó alkotás! Köszönöm az ajánlónak!
Nekem nagyon tetszett. Az első hangtól az utolsóig teljesen rendben van. Koncerten is nagyon szívesen megnézném őket!
Nem is tudom, miért veszítettem el a bandával a kapcsolatot, hiszen annak idején a 2007-es debüt albumukat (Divinity In War) oda-vissza hallgattam, mert nagyon tetszett. Itt az ideje átrágni magam a komplett diszkográfián, mert ez bizony a kedvemre való, jófajta tech-death muzsika. Ugyan picit túl van matekozva, de még épp az elviselhetőség határán! Remek kikapcsolódás az album hallgatása, a magas pont részemről teljes mértékben indokolt!
Nos, az az igazság, hogy nekem ezzel a lemezzel az ég világon semmi bajom sincs. Annak idején 1998-ban volt alkalmam látni Dez Fafara-t a Coal Chamber élén a Kisstadionban, az ennél sokkal gyengébb volt. Nagy ritkán szoktam hallgatni a lemezeiket, van miből válogatni, hisz ez már a kilencedik album. Semmi kiemelkedő, de koncerten nagyon szakít! Átlagos melo-death, frankó hangzással.
Leginkább olyan ez a zene, mintha összekevernénk a Depeche Mode-ot a The Cure zenéjével, hozzá oroszul elnyögdécselt szövegekkel. Ráadásul az egész egy amatőr zenekar benyomását kelti, akik most prüntyögnek először a garázsban. Néhány dallam egészen jó volt, csakis ezért kap többet egy pontnál. Na meg ez a borító... Ahh, túl sok időt vesztegettem rá.
Igényes, intelligens alkotás, magyar zenészek tollából. Nagyon kellemes doom/death zene gótikus hatásokkal.
Nagyon művészi alkotás, igényli a figyelmet. Nekem azok a részek tetszettek igazán, ahol torzított gitárokkal operálnak. Többen kiemelték a harmadik dalt, mint a lemez legjobbját. Nálam az album záró tétele viszi a pálmát!
Érdekesek, és változatosak a hangulati elemek. Igencsak érzékletes hangorgia az 'Ökrös szekér' című szerzemény - csukott szemmel el lehet képzelni, amint a kocsi kereke az éjszakai holdfénnyel beragyogott rónaság rögös, poros útján csikorogva forog. Szóval nekem a dalok által közvetített hangulat nagyon bejön - az a zene tetszik igazán, amely képes belőlem különleges érzéseket kiváltani. Gratulálok, Nagaarum! Hiányzol a HP-s társaságból! :)
Akár bűn, akár nem, én szeretem a Powerwolf zenéjét (még pólóm is van)! Az Apostolica Olaszország Powerwolf kópiája. Nem rossz a lemez, de ennél sokkal több egyedi megoldás kellene az alkotói folyamat során, mert az említett zenekar árnyékából sohasem fognak kilépni - bár lehet, hogy nem is akarnak. Első lemeznek ez sem olyan rossz, de ezeket a témákat, a dalszerkezeteket, a kórusokat, a refréneket már valóban ezerszer hallhattuk - ennél sokkal jobb formában.
A szovjet pop lemezen hallható cirill nyöszörgés után itt a mérsékeltebb hangszínű ének nemhogy nem zavart, hanem még tetszett is, ezzel is színesítette a lemez összhangzásvilágát. Izgalmas zenét rejt az album, ami simán felveszi a versenyt bármelyik északi és nyugati kollégájával is.
Kicsit darabos, de jó az irány. Jó kis death metal lemez, amin lehetett volna még csiszolni, meg a borító is lehetne valami csalogatóbb.
Jó kiállású death metal lemez, ahol minden a helyén van. Vannak jó dallamok, technikai megoldások, a vokál is számomra kedves. A borító is nagyon tetszetős. Jár a magas pontszám.
Eléggé érződik még a nu-metal, főleg a vokál terén, amely stílust kifejezetten rühellek. Ez a nu-metalos ordibálós vokál baromira taszított. A zenében sem található sok említésre méltó, néhány jobb részlet és ennyi. Meg az énekes túl sokat pofázik, így a taszító sakál ordibálás anyonvágja a zenét. Ígyhát nem tetszett, bár zenei téren van némi érdeme.
Mi ez? Hol punk ez? Attól, hogy van benne gitár meg dob még nem lesz punk! Ez popzene! Nekem a Depeche Mode és a White Lies ugrott be, bár azok sokkal nívósabb zenét csinálnak ettől. Most mit mondjak? Elprüntyögött, nem sok vizet zavart, de nem gondoltam volna, hogy ilyen lemezt kell majd hallgatnom a hp-n, egy POPlemezt! :D
Nagy jóindulattal ennyi az annyi! Erősen túlzónak érzem a 10 és 9,5 pontokat! Számomra ez is a kellemes, de nem túl izgalmas kategória. És akkor még nem beszéltem a saját ízvilágú zene hiányáról! Mert hallok én itt Moonspell-szerű, Paradise Lost-szerű (Brother) számokat. De hol marad az egyediség, egyéniség? Ez utóbbi (fontos) hiányosság miatt most nem vontam le pontot, de a jövőben javaslom a tribute zenekarok árnyékából való kilépést és egy önálló hangzásvilág kialakítását. Ha a kövi lemez is ilyen lesz, mint ez, akkor könyörtelen leszek, ami annyit jelent, hogy 2-3 pont!
Az első meghallgatások és benyomás után a harmadik szám mentette meg a lemezt a számomra átlagost jelentő 6 ponttól! A harmadik szám tényleg nagyon jó és tetszett. De akkor még úgy voltam vele, hogy egy szuper szám önmagában kevés az üdvözüléshez, bár emiatt kapott +1 pontot. Úgy gondoltam, hogy összességében véve ez a lemez kellemes, de nem túl izgalmas és az énekes hölgy hangjának még van hova fejlődni, sok helyen úgy éreztem, hogy túlvállalta magát. Update: De aztán változott a véleményem! Vannak lemezek, amelyekhez idő kell, ez is ilyen. Az számomra mindig pozitívum ha egy zenekar akárcsak egy száma is elő-elő jön a nap folyamán. Itt is ez történt a 3. számmal. Az is lehet, hogy a hangulatom változott meg úgy, hogy most jobban tetszik, hiszen a doom lemezek erősen hangulatfüggők! Na mindegy most a lemez nálam beérett és működik és jobb annál, mint azt előzőleg gondoltam.
Ebben a stílusban eddig a hp-n csak valami maszatolást hallottam hangzás terén. De ez a lemez jól szól! Én szeretem, ha minden hangszert és a vokált jól hallani. Mind a gyors black metal számok, mind az ambient-es részek jól ki vannak dolgozva. A gitártémák különösen tetszettek! A ’The Rock’ című szerzemény pazar.
Pedig az egyik szám címe The Doom! :) Érdekességnek jó volt.
cuki és szépen szól, de jellegtelen
a gitár tone förtelmes, de egész menő album
a vile egy jó szó rá
a tematika nevetséges, az egész album fantáziátlan, az egyetlen jó dolog benne a pergő
orosz panel posztpunk
Aranyos próbálkozás trad doom metalra, de valahogy nem érzem azt a szívfacsarást, érzelmet, vagy stenket amit elvárok
eskü az egyik legjobban megszólaló black metal anyag amit hallottam jó ideje, a dungeon synth részek csodálatosak, és szerintem szükséges egy jó zenei albumhoz hogy ne lehessen csak 1 zenei műfajjal leírni
jézusom ez a leggagyibb giccsparti amit egész héten hallottam
Az intronál aggódtam, hogy nagyon hosszú lesz ez így, ilyen nyavalygással. De aztán szerencsére a további számokban csak részben van benne ez és végülis elment egynek, én pont a végére kezdtem el unni.
Meglepett, valamivel jobban tetszik, mint az Inferi. Meghallgattam egymás után vagy háromszor, a harmadik, Reborn as Kings számot meg még többször. Jó volt.
Eddig ez tetszik a legjobban a pontozottak közül. A borító valóban nagyon tetszetős, a zene pedig jó megszólalású, bitang hangzású technikás/melodikus death metal.
Csak névről ismertem a bandát eddig, a Coal Chambert sem ismerem. Ez is elment egynek, nem rossz, a lemez második felében számomra több volt a jó szám, pl.: Witches, Dealing with Demons (ez kifejezetten tetszett) vagy a You Give Me a Reason to Drink. A stílus nem mindennapos hallgatnivaló nálam, de egyáltalán nem rossz.
Na, hát az ilyen zenéért sem feltétlen a Fémforgácsra kell jönnöm, ha hallgatni akarok. Ennek sok köze nincs a "hagyományos" punkhoz, sokkalta inkább valamiféle alternatív/elektronikus szintipop (ami nem kevésbé giccsparti, mint egy epikus power metal lemez...), amire aztán ráaggatták ezt a post-punk jelzőt, mert csak (jól hangzik). Az meg ugye láthatóan senkit nem érdekel, hogy ez gyakorlatilag a Depeche Mode zenéjének az "összelopkodása", ha már másik lemeznél is felmerült ez...és igen, fel lehet vetni a kérdést, hogy mennyire is illik ez ide a HP-ra. Arányaiban nézve maga a zene elmegy, az orosz ének, vagy minek is nevezzem szintén, csak éppen ugyanolyan, mint bármelyik, már mások által is említett banda zenéje. Ezek után legközelebb simán jöhet az új Pet Shop Boys lemez is (ha még nem futott ki az egy éves időkorlátból), az is van ennyire "jó" a maga műfajában...
Nem rossz, az utolsó két dal kimondottan tetszett, az, hogy magyarok pedig szintén pozitívum, de huzamosabb ideig, önszántamból nem hallgatnám.
Nem rossz, az első néhány szám egész jó, aztán a második felét meg már borzasztóan untam. Amikor átment az egész egyre inkább világfájdalomba. Az énekesnő hangja, orgánuma sem rossz, de számomra hosszú távon egysíkú/egyhangú, ami aztán a lemezre is rányomja a bélyegét.
Ez nálam nem üti meg még a közepes szintet sem. Abban igazat adok, hogy a hangzás nem a "szokásos" hulladék, attól valamivel jobb, az elszállós részek meg olyanok, amilyenek. A lemez borongós, melankolikus hangulatára adok néhány pontot.
Akartam lemezkritikát is írni, de sajnos mostanság nincs sok időm. Ahogy egyre többet hallgatom, egyre kevésbé emlékeztet a Powerwolfra és egyre több mindent fedezek fel benne. Zeneileg, hangszerelésileg és hangzásvilágban nem lehet belekötni, akármennyire is akarják ezt itt többen is így beállítani (Ezekiel énekesnek pont olyan jó hangja van, ami kell ebbe a bandába, én például nem is hasonlítanám Attila Dornhoz, mert teljesen másképp énekel hozzá képest). Az olyan dalok, mint a Thanatos, a klipes No More Place in Hell, a The Sword of Sorrow, a The Dusk is Coming vagy akár a záró Redemption mind nagyon jók). Az, hogy mennyire "giccs" meg mennyire "gejl", ezt ennyi erővel a Hell-re is el lehetne mondani, aztán 2011-ben meg 2013-ban kiadtak két (szinte mindenki szerint) hibátlan lemezt hasonló stílusban (jó, ők NWOBHM, de hasonlóan epikus, teátrális zene és előadásmód jellemzi őket is, és nagyon kéne már egy harmadik Hell album). Abba megint nem mennék jobban bele, hogy szerintem van egy érdekes koncepció, amit ők is használnak (mint például a Warkings-nál vagy a Ghostnál is, az pedig csak még érdekesebbé/misztikusabbá teszi számomra az egészet, hogy abszolút nincs sehol fent, hogy kik lehetnek a bandát alkotó zenészek). Az megint csak nem igazán állja meg a helyét, hogy ez csak a közepes szintet súrolná alulról külföldi oldalakon...én is utánanéztem már jó néhány külföldi lemezkritikának (magyar oldalon még nem láttam kritikát róla, de volt itt angol, német, olasz, spanyol, görög, ukrán, orosz, holland, stb.), és 6/10 volt a legkevesebb, amit adtak rá. De mindegy is. Debütalbumnak ez a műfajban és az érdekes koncepcióval szinte tökéletes.
Elég jól összerakott progresszív lemez.
Egy rút kiskacsa is mire képes. A zene változatos és jó volt hallgatni.
Egész jó egyensúlyt találtak a technikás és a dallamos részek között.
Nem váltott ki belőlem sokmindent a hallgatása.
Ez még viccnek is rossz.
Akárcsak korábban például az Inquisition esetében úgy itt is több egyediséget várok el.
A női ének jó volt. Több olyan szám kellett volna mint a harmadik.
Nekem nagyon bejött ez a lemez! Nagyon ötletes és jó számok sorakoznak a lemezen profi módon előadva. Nyilván a stílust kedvelőknek tetszik ez.
Itt viszont teljesen egyetértek Sheollal.
Kellemes Könnyed (melo)death metal, kifejezetten ajámlott halgatnivaló, 12 egy tucat , de nem unalmas.
Kicsit átbaszva érzem magam, bent volt ebben minden zenei megoldás és újdonság amit szerettünk vagy nem ,de legalábbis hallgattunk 1999-2006ig.Tehát ez egy kicsit inkább volt múltidézés mint egy új beszabehu lemez.
Ez egy igazi semmitmondó lemez volt.
Mint egy lasított kicsit mélyre hangolt Fuck of System lemez, vagy valami nagyon korai fields of the nefilim, ebben mondjuk nnics semmi punk, ez inkább alt-rock szinti-wave vagymi? :) Jah, DE imádtam!!!
Nekem itt beugrott Moonspell, Tiamat, Type O, ezeket mind szeretem. A hangzás kicsit lehetett volna koszosabb vagy kásásabb, túl tiszta volt számomra.Nemzetközi szintet simán hozza.Viszont mindent egybe vetve sem gondolom kimagasló produkciónak.
Nah, amiért Sheolnak ez 10 pont nekem azért 5. A funeral doomot szeretem, a női énekhang meg untat, hacsak nem karakteres.Semmi rosszat nem tudok és nem is akarok mondani, egyszerűen iszonyat messze áll tőlem ez az album.
A név választás borzalmas, még akkor is ha csak a szleng miatt pejoratív a szó. A zene olyan Nagás tehát elvan sznoboskodva, ahelyett hogy végre csinált volna egy fasza black metalt, megint tele pakolta felesleges elemekkel. Vannak rajta 9 pontos pillanatok, de 1 pontos is akad bőven, hangulatában meg mintha nemtudta volna eldönteni hogy most mit is szeretne.
Bárhol indíttod el a lemezt bele húzol vagy skippelsz nincs különbség, mintha egy G hosszú szám lenne az egész, borzasztó volt.Amúgy is egy összelopott, másolt lemez.
A nyálasabb vokál az annyira tényleg nem jött be nekem sem.
Nagyon underground, már a borító is taszít hogy egyáltalán meghallgassam, de ha mégis elindítja az ember a lemezt, akkor egész jó kis death metált kap.
Az Inferi eddig sem a rossz lemezeiről volt híres, de ez a mostani nagyon ott van. A gyönyörű borító nagyon jól reprezentálja a zenei tartalmat, ami éppoly részletgazdag és kimunkált, mint a zene.
Nem kiemelkedő produkció, de azért jól szól a cucc.
Ez popzene nekem is és a popzene szar. Lehet ezt becsomagolni ilyen-olyan dobozba, de ez nekem akkor is popzene marad. Hát hallom a fülemmel hogy ez pop! Nem az írásnak kell hinni, hanem a tapasztalásnak. Az Apostolica tag-ek közt ott van hogy death metál, akkor az death metál mert oda van írva? Belehallgattam a lemezbe és köze sincs a death metálhoz, de CarolusRex majd megcáfol hogy az death metál hiszen oda van írva! :)
paradise lost@draconian times.hu A szememmel meg látok! Hova tűnt boymester pontozása? Erre nyolc pontot adott! :)
Kellemes doom metál, nekem háttérzeneként működött.
Nagaarum lemezével kapcsolatban Mardukkal értek egyet! Dimmurtal! Nem akarok megsérteni senkit sem, de nekem Nagaarum nem hiányzik a HP-ról! Nem hiányzik az önkényeskedése, az hogy törölte a beajánlásomat, azaz nemcsak kimaradt, hanem mivel nem tetszettem neki törölte azt. Nemtudom te mit szólnál hozzá hogyha beajánlasz egy lemezt az nem kimarad hanem eltűnik mintha nem is ajánlottál volna! A válasz a részéről kb. annyi volt hogy csak. Emlékszem, kész háborút folytatott itt a számára nem kedvelt lemezek, stílusok ellen, azok közül nem is került be egy lemez sem! Meg amit az évek óta rendszeresen pontozó Husky-val művelt rossz volt nézni. Dimmurtal nem tudom mit szólnál hozzá ha veled csinálnák ugyanezt?!? Dimmurtal, ha te ezt sírod vissza akkor nagyot csalódtam benned! Én, amióta elment azt látom, hogy ismét demokratikus lett a HP! Mindenki ajánlása bekerül, függetlenül az ajánlás stílusától és az ajánló személyétől!!! A mostani ajánlások pedig nem Nagaarum kedvenc stílusát, meg a saját kiadványait testesítik meg szinte kizárólag, hanem változatos stílusú lemezek kerülnek be és emiatt izgalmasabb is a HP. Én csak a saját érzéseimet és negatív tapasztalatomat osztottam meg, amelyek visszakereshető megtörtént tényeken alapulnak! Nem volt célom Nagaarum megsértése, de amit átéltem vele kapcsolatban azt mint számomra negatív jelenséget le kellett írnom.
Meglepően profi megszólalású első lemez. A számok is elég egyedi színvilággal rendelkeznek. Hallom, hogy van benne belefektetett munka rendesen, nem a legyek hordták össze az anyagot. :)
Ez a progresszív műfaj nem az én világom.
A borító alapján mást vártam,de jóféle death metált kaptamp
Végre valami zene a nyál helyett
Ez sem váltja meg a világot.
Nyál-ka és o-rossz :) Akkor a ruszkipostpunk valójában popzene? Nem vagyok otthon a popzenei irányzatokban mivel nem hallgatok ilyesmit. Remélem ez bocsánatos bűn.
Nem rossz de telítődtem a doommal amiből mostanában elég sok van a h.próbán. Az is jó lenne ha nem ugrana be más zenekar a hallgatásakor
Elég megszokott doom metál, én nem találtam benne semmi különlegeset. Az énekesnő hangja is olyan mint a zene, átlagos.
Végre egy jó black anyag itthonról
Stílusában jó a zene.
Az elején nagyon fura volt az énekes kiejtése, jobban zavart, mint a hangszíne és az a tény, hogy Einar Solberget próbálja utánozni itt-ott, ami kb. lehetetlen küldetés. De aztán az akcentus és a magas hangok erőltetése is mérséklődött. Ezzel együtt zeneileg nem győzött meg ez a hol alternatív prog., hol djent-es húrokat pengető csapat, bár valóban szinte az összes dalban akadt valami, amire felkaptam a fejem, az utolsó két tétel pedig számomra a korong csúcspontjai. Arra mindenesetre elég volt a Grandeur, hogy meghallgassam a korábbi lemezeiket is.
Szerintem nem teljesen melodic death metal ez, hanem inkább egyfajta crossover muzsika a '90-es évek, 2000-es évek elejének stílusában. Tehát a death mellett akad itt thrash, groove, meg még egyéb műfaj. A vokál lehetne változatosabb, a hangzás kicsit fura, de összességében nem rossz anyag!
Érzelmileg csupán az a kevés leállós rész tudott megérinteni, de aki a technikás death metal híve, az habzsolni fogja ezt az albumot!
Nem vagyok trve arc, szóval be merem vallani, hogy én anno csipáztam a Coal Chambert. Az első lemezük meg is van műsoros kazin, pár hete pörgettem végig és még most is bejön. Nyilván Dez Fafara régen sem volt egy hangszálakrobata és ma sem az, de a CC idejében még képes volt fogós dallamokra. A Devildriver diszkográfiát nem ismerem ugyan, de amit eddig hallottam belőle abból az jött le számomra, hogy agresszívnak agresszív (a stílus keretein belül természetesen), de az emlékezetes dalok számomra itt hiányoznak. Azt azért gyorsan leszögezem, hogy a DD (sem zeneileg, sem vokál-ügyileg) nem nu metal! Inkább modern/groove metal némi core-os beütéssel.
Nem kenyerem a műfaj, de simán elhallgattam ezt az orosz nyelven előadott újhullámos muzsikát. Tény, hogy a Depeche Mode hatása túl erős, viszont mivel őket kimondottam kedvelem, ezért annyira nem zavart. Az orosz nyelv már kicsit jobban kizökkentett, és ezt a dalok instrumentális verziói sem tudják kompenzálni, mert zeneileg azért itt nem sok izgalom történik. A DM-nál sem, viszont nekik van egy Dave Gahan-ük, aki olyan énekdallamokra képes, ami a minimál zenei alapot is rendesen föl tudja turbózni. Azért azt elég erős kijelentésnek tartom, hogy a popzene=szar. De az illető saját véleményének tekintem. Ahhoz pedig mindenkinek joga van!
Majdnem egy éve írtam kritikát a lemezről, de akkor még "csak" 9.5 pontot adtam rá. Azóta viszont nemhogy kikopott volna a lejátszómból, de gyakorlatilag a részemmé vált. Mind zeneileg, mind ének fronton zseniális album, megkapó hangulattal!
Hangulatos anyag, a hölgy hangja és dallamai is tetszenek, a 3. dalban pedig tök frankó, ahogy egy gitártémát először enyhén blackesen, majd power metalosan tolnak el. A kevés gyors részek egyike az a rövid etap. Talán még jobban tetszene az album, ha az ének néha karcosabb, koszosabb lenne. De így is egy erős korong a németek debütje!
Mekkora poén lett volna már valamelyik dalba beletenni egy fagottszólót! :D Tudom, itt nem az eklektikusság volt a koncepció, de menő lett volna egy ilyen, a formáció nevére reflektáló zenei megoldás. Naga black metalos lemezei sosem tartoztak a kedvenceim közé, ez alól a Faggot sem kivétel.
Nem tetszik maga a zene, nem tetszik az énekes hangja/dallamai, nem tetszik az egész koncepció sem. Leginkább irritált ez a lemez. Pedig nem utasítom el elvből a műfajt, de számomra ebben semennyi power nincs, van viszont giccs és gejl dögivel.
A zene és a durva ének tetszett, a "másik' énekhang nagyon nem hiányzott.
Zeneileg jobb az átlagtól, de a szürke és monoton énekhang meg rosszabb, szóval kap egy ötöst.
Brutális, technikás meg minden, de valamiért nem fog meg jobban. Talán túl kaotikus, vagy az ének teszi, nem tudom.
Főleg ez énekes ténykedése rontotta le számomra a lemez élvezeti értékét.
Időnként hallgatok darkwave-et és gothic rockot, szóval én ezeket a stílusokat éreztem itt feltűnni. Ettől függetlenül én sem igazán értem, hogy mit keres egy ilyen zene a FÉMforgács hangpróbáján, de annyira nem gond, hallottam már ettől rosszabbat metalban is.
Nem ismertem őket eddig, de kétségtelenül hatalmas potenciál rejlik a zenekarban. Én minden dalban el tudnék képzelni egy szép női éneket a férfi mellett, mint ahogyan az hallható is a The Divine Rest-ben. Ha ez így lenne, akkor új kedvencet avatnék most.
Az egyik legkedvesebb zenei stílusom a doom metal (kivéve a végletekig belassult funeral doomot), a másik ami levesz a lábamról az a szép női ének. Itt most találkozott e két dolog, én meg nem tudom abbahagyni Maren Lemke csodálatos hangjának élvezetét. Öreg vagyok na, nekem már ezek valók. :P
Hát nekem sem a "rőzse" szó jutott eszembe először a név láttán. :D A zene sötét és nyomasztó, szóval jó. Az intenzív részek tetszettek inkább, az ambient elemek nem mindenütt.
Nem volt ez olyan rossz, mint amennyire a stílus utálói próbálják beállítani. ;)
Nem éppen az én zeném, de tartalmaz számomra is élvezhető részeket.
A sokadik ugyanolyan melodeath. Tanuláshoz háttérzajnak elment.
A borító valóban szép munka, de a zene nem mozgatott meg különösebben. Az átlagtól azért valamivel jobb.
Eddig egy albumukat sem hallgattam meg, de ha a többi is ilyen, nem sok mindenről maradtam le. Nagyon középszerű (vagy az alatti), egy olyan pillanata sincs, amire felkapnám a fejem, ráadásul a hangzása sem tetszik.
Ilyen egy tökéletes ruszki post-punk album. Biztos helye van az év végi kedvenceim között.
Rendkívül hangulatos és profi anyag, egy kis Moonspelles beütéssel. (A koncert után ez a +fél pont jár. :D Kár, hogy ennyire kevesen ismerik őket.)
Kellemes meglepetés volt számomra ez a lemez, kifejezetten jó női énekeses doom. (Azóta sokszor hallgattam, és eléggé megszerettem, nagyon tetszik az énekesnő hangja, így számomra itt inkább előny az énekcentrikusság.)
Kétlem, hogy újra elő fog kerülni, de most így éjszakára jólesett.
Kicsit szomorú, hogy már eleve egy olyan bandát próbálnak másolni, aminek az összes száma ugyanolyan unalmas és ötlettelen. Végül is sikerült. :D
Bár igaza lenne Melkornak, de sajnos a Draconian Timeshoz semmi köze nincs az anyagnak. Ellenben a Moonspellre valóban hajaz, de a profi előadásmód ellenére nagyon untam mindegyik dalt.
A hangzás telitalálat, jó a zene is. Az a baj, hogy Naga agya túl változatos ahhoz, hogy igazi stílusgyakorlatot csináljon, nem elég egydimenziós a hangulat, mint egy klasszikus raw black anyagnál. Persze lehet, hogy nem is ez volt a cél.
Lenne rajta pár jó dal, ha tejesen újrahangszerelnék és keresnének egy normális power metal énekest.
További opciók: Szabályzat A pontozáshoz, ajánláshoz be kell jelentkezned
Szűrők: mind csak állandó hp tag csak olvasói
AJÁNLÁSI, PONTOZÁSI SZABÁLYZAT
Figyelmesen olvasd el, mert a be nem tartás szankciókat vonhat maga után.
2021. október 9.
∑:
1.
Inferi
Vile Genesis
10 7 4 9.5 9 4 7.5 8.5 7 10 10 7 7 7   7.7
2.
Flame, Dear Flame
Aegis
7 8 9 7 9 6.5 5.5 7 5 7 6 8 10 9   7.4
3.
Acheron
Forwards to Ruin
9.5 7 3 8.5 8 6 8 8 7 8.5 9 7 5 6   7.2
4.
Reason
The Divine Rest
5 7 10 8 7 7 7 4 7 4.5 6 10 8 9.5 6 7.1
5.
White Walls
Grandeur
8 9 7 9 8.5 6 6 8.5 6 7 5 7 6 6.5   7.1
6.
Faggot
Moon Is A Leader
7 6 7.5 8 8 9 3.5 6 4.5 4 7.5 6 7 6.5 8 6.5
7.
Apostolica
Haeretica Ecclesia
8.5 3 1 6.5 7 1 9.5 10 2 8 8 4 6 2.5 2 5.5
8.
DevilDriver
Dealing with Demons Volume I.
7 5 4 7 5 4 6.5 5 4 6 6 6 4 5.5   5.4
9.
The End of Electronics
Voskhod
1 5 7 2 2 7.5 1.5 1 8.5 1 1 5 3 10   4
∑:
7 6.3 5.8 7.3 7.1 5.7 6.1 6.4 5.7 6.2 6.5 6.7 6.2 6.9 5.3 6.4

Vélemény, hozzászólás?

Hangpróba #454 – 2021. október 9.: 35 komment

  • King Diamond szerint:

    Jó lenne, ha befejeznénk azt a tendenciát, hogy bizonyos lemezeket utólagosan lejjebb- és/vagy feljebb pontozunk (elsődlegesen az előbbire van több példa), mert erről érintőlegesen ír a HP-szabályzat is (amit be kéne tartani). Én azokkal a lemezekkel szoktam általában kezdeni a pontozást, amiket egyből le tudok pontozni, a többieket pedig hagyom későbbre, de érdekesmód a felhasználók többségének sem jelent problémát és nem szokott átpontozgatni. A mostani Apostolica lemeznél (vagy az előző kör(ök)ben is) már nem is tudom, mennyi átpontozás volt (természetesen csak lefelé, amivel kapcsolatban például abszolút nem értem, hogy mi a funkciója annak, hogy előbb 2/2,5/3, utána pedig 1 pontot kap az illetőtől, mert oly’ mindegy, az ilyen esetekben nyugodtan be lehet neki verni egyből az 1 pontot, nem kellenek a “felesleges körök”…)

    • Sheol szerint:

      Annak idején volt egy olyan javaslatom, hogy mindenki csak a saját pontjait lássa, és csak a HP zárása után váljon elérhetővé az összes pont. 🙂

      Ezzel ki lett volna iktatva minden manipuláció, hogy egy adott lemez hol végezzen összességében, vagy akár csak egy másik albumhoz viszonyítva.

      Sajnos le lettem akkor szavazva, hogy “akkor 2 hétig milyen unalmas lenne a HP”.

      Viszont annak is meg lett volna a szépsége, hogy egyszerre láthatjuk meg az összes pontot, kommentet stb. és addig csak találgathatunk. 🙂

    • boymester szerint:

      Az efféle manipulációt én sem kultiválom. Persze lehetséges, hogy menet közben módosít az ember, mert valami beérik, vagy valamit megun, de mások pontszámaira reagálni teljesen tisztességtelen dolog és nem méltó a hangpróbához. Hogy egy gyenge (a többség számára) lemez alulról első, második vagy harmadik, az meg már tényleg tökmindegy.
      Az 1 pont indokolatlan, sajnos egyre jellemzőbb “beverését” viszont kevésbé ajánlom. Ez ugyanígy igaz a 10 pontokra is. Kevés a tökéletes lemez és HÁLA NEKTEK, az igazán egy pontos is a HP-n. Az 1 pont az nálam a hallgathatatlan kategória. Attól általában a legutolsó album is messze áll. Nagyon rég volt igazi 1 pontos lemezünk…legközelebb ezekhez viszonyítsatok:)

  • dimmurtal szerint:

    Tisztelt Melkor!
    Sajnálom, hogy ilyen emlékeid vannak Naga-ról. Nem tisztem a magyarázkodás, és úgy érzem, nincs is miért magyarázkodnom az általam leírtak miatt, most mégis megteszem.
    Naga azért hiányzik a HP-s társaságból, mert számtalan olyan lemezhez írt olyan véleményt, amely felkeltette az érdeklődésemet, ezáltal olyan zenekarokat ismerhettem meg behatóbban, amelyek azelőtt elkerülték a figyelmemet. Mindenki egy külön egyéniség, és mindenkinek megvannak az általa preferált stílusai még az underground berkein belül is. Ha az valóban megtörtént veled, amit leírtál, és valóban úgy történt, ahogy azt leírtad, az rendkívül ronda dolog, de ebben nem kívánok ítélkezni. Viszont az elvitathatatlan tény, hogy Naga egy rendkívül sokoldalú és kreatív zenész. Tetszettek az oldalon megjelent írásai. A békesség kedvéért tehát módosítom a Faggot albumához általam leírtakat: Naga, hiányzol a Fémforgács társulatából!
    Kedves Melkor, remélem, továbbra is aktív részese maradsz a HP-nak és a Fémforgács olvasótáborának! Én is nemsokára előrukkolok egy új albumismertetővel. További kellemes böngészést és zenehallgatást kívánok! 🙂 Peace!

  • Győr Sándor szerint:

    Melkor!
    Sajnálom a negatív élményeidet, de nem gondolom, hogy ezt a pontkommentnél kellett volna megosztanod, miközben a lemezről, a zenéről nem írtál egy saját gondolatot sem.
    Ellenben tele van személyeskedéssel, ami nem szép, főképp, hogy akiről szól nincs itt (Marduk kijelentése is határeset amúgy).
    Ha már mindenképp közölni akartad ezt Dimmurtallal, akkor lett volna erre más lehetőség is. Szóval kérlek, legközelebb PM-ben tedd meg, ha mindenképp közlési ingered van! Köszönöm!

  • Armand szerint:

    Ha már goth rock, post-punk… egy rövidke ajánlót olvashattok majd róla a következő Kicsi a bors EP válogatásban.
    https://rivalcults.bandcamp.com/album/rival-cults?from=embed

  • Sheol szerint:

    Nem biztos, hogy mindenki tudja hogyan lehet továbbra is megtudni a HP zárását követően, hogy ki ajánlott egy adott albumot, ezért erre egy gyors tipp.
    Felül a menüben “HANGPRÓBA” majd “STATISZTIKA”, és ott nyomtok egy Ctrl+F-et, majd beírjátok az adott album előadóját vagy címét, és meg is van. 🙂

    Valószínűleg szándékos változtatás a szerkesztők részéről, ezzel is hangsúlyozva, hogy a zene számít és nem az ajánló.

    • boymester szerint:

      Üdv!
      Nem szándékos a dolog, dolgozunk rajt. Próbálgatjuk, mit tud az alap és kisebb változásokat eszközölünk majd. Lesz, amit megpróbálunk és ha beválik marad, lesz ami csak ideiglenes. Pl. betűformák változtak most (így valamivel átláthatóbb, jobb az automatikus elválasztás stb…). Az ajánló személye vissza lesz állítva. A régi oldal is folyamatosan változott, fejlődött szerkezetileg, most itt is szeretnénk ezt folytatni, csak meg kell tanulni, ki kell tapasztalni a wordpress adta lehetőségeket. Bármi ilyesmi van, valami eltűnik, nyugodtan jelezzetek.

    • Sheol szerint:

      Oh, ok, köszi az infót!

      Nem biztos, hogy bántam volna, ha így marad, de mivel amúgy is ki lehet deríteni az ajánló személyét…
      Ha lesz időtök a fórumot is modernizálhatnátok egy kicsit, mert elég butácska jelenleg. (Most is magamnak kellett “válaszolnom” pl. hogy neked válaszoljak. 😀

      Jó munkát! \m/

    • ensomhet szerint:

      Nagyjából megoldottam, lehet kell rá nyomni egy frissítéses újratöltést (CTRL+F5 vagy annak megfelelője), hogy aktualizálódjon.

    • oldboy szerint:

      Köszi, frissítés után szépen vissza is álltak a profilképek! 🙂

    • Sheol szerint:

      Igen, Ctrl+F5 kellett neki, de működik újra a dolog, köszi!

    • boymester szerint:

      Igen, vannak ilyen érdekességek. Meg az állandó “nem vagyok robot”. Ha lesz rá megoldás, annak mi is örülünk. Nem olyan egyszerű egy apró változtatás sem, mert hozhat olyan következményeket, amivel meg nem számol az ember. Majd lassan alakul. Vagy egy éve pl. kipróbáltunk egy képszerkesztő plugint, hogy egyszerűbb legyen a cikkekknél, híreknél. Elvileg tökéletesen be lett illesztve és azóta sem látjuk a felületet:) Legalábbis én…:)

  • boymester szerint:

    Ha a stílusokban, irányzatokban el is lehet veszni néha, azért a metalban, rockban megvannak az azonnal érthető konkrétumok is… Ők például a hátsó kerítésen át interpretálják magukba a nemzeti rockot, hogy egy svédcsavarral melodeath alapokra helyezzék, majd úgy nyakon öntik experimental és avant-garde hatásokkal, hogy mire a közönség elé kerül. azok szimpla horror punknak gondolják, miközben már a szöveg is társadalmi létkérdéseket feszeget:)

  • Armand szerint:

    A vámpírizmus, a nekromantia és ördögimádat édes, áporodottan gótikus deathrock, dark rock, post-punk ízei.

  • dimmurtal szerint:

    Az aktuális kör lezárását követően meg lehet majd ezután is tudni, hogy egy adott lemezt ki ajánlott be? Kíváncsiságból visszalapoztam az előző körökre, és jelenleg ez a “funkció” nem működik! 🙂

  • jancek szerint:

    Husky, Melkor légyszi hallgassatok egy kis gothrock / darwkavet és postpunkot, meg fogjátok idővel szeretni, de ilyen nagyon alap műfajokat meg zenei vonalakat nem ismerni, utána meg egy teljesen más műfaj jellegzetességeit számonkérni rajta nagyon kínos.
    Zenekritikákat írni úgy hogy nem tudja valaki milyen műfajú pl a Joy Division vagy a Bauhaus elég szomorú

    • jancek szerint:

      már nekem kínos magyarázkodni nálam idősebb zenehallgatóknak itt, akik nincsenek tisztában egy 43 éves zenei műfaj létezésével

    • boymester szerint:

      Ahogy lejjebb írtam, sem a post-punk, sem a dark wave, sem a szinti-pop nem hülyeség erre az anyagra vonatkoztatva, mivel ezek egymás közvetlen testvérei és kb. itt meg is férnek egymás mellett. Joy Division még ok, de pl. a Bauhaus ettől már jóval messzebb áll (gitárcentrikusabb, változatosabb tempóban és kísérletezésben egyaránt). A lemez nem rock, nem metal, viszont az oldal profiljához (post cuccok, dakr wave, ambient és egyéb kísérleti jellegű kiadványok) belefér, így a fanyalgóknak sincs teljesen igazuk. Viszont jellemzően kevesen kedvelik. Nálam a meghallgatom, majd elfelejtem kategória. Ennek a vonalnak az örököse a mai indie/alter vonal is, abból meg Dunát lehet rekeszteni. Attól, hogy orosz, még nem jobb az angol vonalnál, az egymáshoz igencsak hasonlatos dalok miatt pedig jóindulattal átlagos. Punkból amúgy sem szeretem a nagy variát:) Legyen karcos és beleszarós, de minimum partizán, ne gótos, nyafogós, sznobos.

      Persze a gitártól sem lesz minden rock:)

  • ensomhet szerint:

    Orosz posztpankilag ez ment mostanában nálam többet:

    • verfereg szerint:

      Ez a zene is isteni, ráadásul úgy látom, hogy maga a csatorna is rejteget még kincseket számomra, szóval köszi az ajánlást. 😀

    • ensomhet szerint:

      Egy válogatásban bukkantam rá. Volt alatta egy komment, ami tetszett: “Russian post punk is so stunning because Russia is literally living in post punk” 🙂

    • mekong szerint:

      ebben a stílusban ők már eljátszottak mindent a 80-as években, sok új már nem lesz a nap alatt… 🙂

    • verfereg szerint:

      Erre nemrég akadtam rá, akinek bejön a post-punk, annak érdemes belehallgatnia. Szerintem tök jó ahogy keverednek benne a stílusok, remélem lesz hosszabb anyaguk is. 😀

      https://zhertvamody.bandcamp.com/releases

  • CarolusRex szerint:

    Husky: Érdemes utána olvasni egy stílusnak amit nem ismerünk, mielőtt nyilvánosan égetjük magunkat a tudatlanságunkkal.

    “Post-punk (originally called new musick) is a broad genre of rock music that emerged in the late 1970s.”

    Segítek egy kis tutoriallal is, ha legközelebb sem menne a google használata:
    https://letmegooglethat.com/?q=post-punk

    • King Diamond szerint:

      “mielőtt nyilvánosan égetjük magunkat a tudatlanságunkkal”

      Hát, ezt leírni az előző kör Helloweenhez írt jó néhány pontkomment után…kicsit erős.
      Többek között az, hogy nem sikerült jó dalokat írni nekik. Először inkább nézd meg, hogy akár a magyar oldalak, akár a külföldiek milyen kritikákat írtak róla (vagy legalább egyet, magyar oldalról tudom ajánlani a HRM-et, ahol sokkalta hozzáértőbb, szakértők írtak róla kritikát, mint itt bárki is, és az ő érveik bizony makacs dolgok).
      Kiskéről meg tényleg sok mindent le lehet írni, de hogy ne lenne már jó hangja…az egyszerűen badarságra, ostobaságra vagy csak szimplán rosszindulatra vall.
      Apropó, akármennyire is jó Deris (mert ő is rengeteget fejlődött az évek és albumok során), Kiske számomra a Helloween igazi hangja, mint ahogy például a Kamelot igazi hangja nekem Roy Khan volt vagy éppen a Rhapsody-é Fabio Lione. Karevik is nagyon jó, nem is nagyon tudnék belekötni, de számomra valami kiveszett/elveszett a Kamelotból, mióta nincs benne Khan. Nagy kár, hogy nem volt beajánlva Khan újjálalakult bandájának, a Conceptionnek a tavalyi lemeze a HP-ra, sajnos már kifutott az egy évből.

    • CarolusRex szerint:

      Neked is csináljak egy linket, csak post-punk helyett “hogyan tegyem túl magam azon, hogy más vélemény is létezik a sajátomon kívül?” legyen a szöveg? 😀
      Valószínűleg egyébként is odaírtam, hogy szerintem, vagy valami, de mondjuk amúgy is magától értetődőnek kellene lennie, arra van az egész hangpróba, hogy mindenki a saját véleményét írja le. Ne röhögtesd ki magad légy szíves.
      Olyat meg sosem mondtam, hogy nem jó énekes Kiske, csak hogy SZÁMOMRA (kiemelem már, hogy megértsd) idegesítő a disney-s hangja.
      Ne hisztizz a semmin.

    • King Diamond szerint:

      “hogyan tegyem túl magam azon, hogy más vélemény is létezik a sajátomon kívül?”

      Ezt inkább annak/azoknak csináld meg, akik ezt láthatóan az előző HP-körben sem tudták elfogadni például az Amenrahoz kapcsolódóan.
      Egyébként meg kicsit leszállhatsz a magas lóról ezzel a hisztizéses szöveggel…

    • CarolusRex szerint:

      Nyugi, megszűnik ha abbahagyod a hisztizést. 😀
      Nem ujjal kell mutogatni, mint egy óvodás, hogy jaj mások meg ezt és ezt írták az Amenrahoz vagy akármi máshoz. Ha szerinted hülyeség amit csinálnak, akkor ne kövesd már el ugyanezt a hibát az általad kedvelt lemezeknél könyörgöm.

    • Melkor szerint:

      CarolusRex! Husky szerintem már nagyívben ha érted mire gondolok! Ahogy elnézem ő már nem fog belemenni ezekbe a pitiáner hisztikbe. és tudod mit? igaza van! Úgyhogy nyugodtan szapuld őt is meg engem is meg… Nincs jelentősége! Ettől ő nem lesz hiteltelenebb és te nem leszel hitelesebb! De hidd azt, hogy te valami fene nagy zenemester vagy és hogy a te pontjaid meg szavad többet ér! Én is inkább követem Husky példáját és befogom a pofám, a kommentfalat jobb is figyelmen kívül hagyni, mert ez az állandó szurka-piszka és ovis hiszti csak elvonja az időt a zenéről. Részemről a kommentfal megszűnt létezni!

    • boymester szerint:

      Minek ide google? A 70-es évek punk áramlata sem létezhetett kísérletezőbb, kommersztől eltérni kívánóbb zenekaroktól, így jött létre az egyébként rövid életű post-punk vonal. Befordultabb, szintetizátort szélesebb körben alkalmazó csapatokra volt jellemző, akik egyaránt merítettek a punkból, jamaikai dubból, diszkóból és POPZENÉBŐL is. Az egyik leghíresebb punk zenekar összegezte a komplett jelenséget 1979-ben, a The Clash. Hallgassátok meg minden idők egyik legjobb lemezét, a London Callingot, ahol éltetik és BÚCSÚT is vesznek a tiszta punk zenétől az emlegetett hatások beemelésével. A lemez hatalmas siker lett, így az árnyékot kedvelő post-punk csapatok gyakorlatilag teljesen más irányokba indultak tovább. Lőn alternatív rock, gótikus rock és a darkwave, valamint ezek ezer féle kombinációja. Konkrétan a mai teljes indie vonal innen gyökerezik. Egy-egy csapatot az különböztet meg, hogy az arányokat a képzeletbeli csúszkán hogyan tolják el az elektronikus hangoktól a nyersebb punk örökségig, valamint meddig hajlandók kísérletezni. Csak pár dalt hallgattam meg, mert kíváncsivá tett a vita, de van itt minden, ami erre a zenei katyvaszra igaz. Akad egy kis punkos lüktetés, darkwave-gót hatás és a 80-as évek popzenéje dettó. A lemez szerintem rohadt jól szól, de nekem se lenne kedvenc, pedig a különc indie csapatok gyakran megfognak egy egy dallal. Ez a gótos vokál nekem mindig olyan tenyérbemászónak, simulékonynak tűnik. Félek tőle:)

      (íme egy kis Jamaika…)

      (egy kis diszkó, pop…)

      (és még az elektronika sem olyan nagy ellensége a punknak, ami inkább életérzés, mint kifejezetten csak gitárzene)

      Szóval van ebben minden…épp annyi punk, mint szintipop. Persze ez utóbbira gondolt husky is, nem a rádiós popzenére, csak nem fejtette ki részletesebben.

Angertea, Mudi, Nís
október 22.