Hangpróba #486 - 2022. december 31.

Ezt a bandanevet ismerem! De csak azért, mert a gitáros, Jim Müller játszik az előző ajánlatomban a LoD-ban is Anna Brunner mellett. Sajnos az itt hallható zene viszont abszolút nem nekem szól. Még az is lehet, hogy kiemelkedik a stílusában, de én azt már nem tudom megmondani.
Na majd most megmutatom, hogy milyen széles zenei látóköröm van, és azért is sok pontot adok erre! Csak vicceltem!
Mostanában egyre jobban élvezem ezeket a női énekes nu/modern/post stb. metal albumokat! Lena Scissorhands nagyon dögösen néz ki és mindkét fajta éneke szuper. Külön köszönöm a Napalm Records-nek a rengeteg jó lemezt idén. Igyekszem jövőre is elhozni nektek a legjobbakat a hangpróbára!
Stílusában egy igen jó lemez; más kérdés, hogy én nem hallom benne azt a pluszt, amit egyes kollégák.
Egy death/grind rajongó bőrébe bújva is maximum átlagosnak érzem, "saját" füllel hallgatva meg még idegesítő is ez a monoton ordibálás.
Eléggé lefárasztott már a végére el kell ismerjem, és ezt főként az ének(es) számlájára írom.
Számomra nem túl izgalmas vagy érdekes amit játszanak, viszont minőségi és szerethető muzsika. Egyébként is fontos, hogy tudjuk értékelni a jót, a mostani HP-n (is) hallható förmedvények tekintetében.
Egy fokkal jobb lemez született most, hogy inkább a black metalra fókuszált Eöl "mester". Na jó, mondjuk inkább úgy, hogy kevésbé rossz.
Nagyon hangulatos zene, sok ilyet kérnék még az ajánlótól a jövőben!
Nálam a metal zene nem erről szól, mint ami itt hallható.
Rockforgács. :D - Akkor inkább a régi Scorpions lemezek. :)
Hűha. Nem semmi egy mocsok ez, egészen pontosan doomviolence. - Az tuti, hogy akik a "stílus" mögött kukucskálnak valami elfajzott hülyegyerek mosollyal, mind klinikai eset. - Vártam az igazi egzakt pw megoldásokat, de inkább az alapot sludge/doom mocsárban áztatva oldotta meg a duó, s inkább a nóták hosszúságát idézi a már keresett stílus. (Az albumot még a mákosbejgli majszolása előtt "húzzátok" be, mert tuti - idegállapottól függően persze - a falhoz vágva végzi.) Mindamellett érdekes zenei próbálkozás, mert az extrém torzítás rendesen gondoskodik arról, hogy sokkal jobban megnehezítse az album feldolgozását, mint azt gondolnátok. Kezdőknek nem igazán ajánlanám. :) Az In Porcos Laqueo már-már zenei. :)
A Jinjer klasszisokkal jobb, de hát kinek a pap, kinek a papné, nekem inkább Sultz Gizi. Csajok itt a recept, hogyan kell az USA-ban modellből frontasszonnyá zülleni. :)
Epic Folk Metal a jobbik fajtából.
Polák grind a hozzáillő püspöklila kegyetlen igazsággal. Łukasz Pach hangja már-már fenomenális, kis odafigyeléssel érthetővé válik. Ezekből a nótákból én még elhallgattam volna egy csokorra valót. :) Tudom, személyes perverzió. - A Polish Black Metal Makes Me Sleepy örökzöld talán Adam Darski-ra utal?! Még nem fejtettem meg. - Ha szereted az egyszerű, de grooveokra épülő megoldásokat, akkor ennek tökéletes tolmácsa a zenekar. :)
A zenekar leginkább egy félreszabott Dez Fafara-s DevilDriver-re hasonlít, némi Dew-Scented ízzel. Bólogattam kari után, be is ált a nyakam. :)
Jó kis finn MPM, s pont. Évek óta hozzák a már ismert szintet, most sincs ez másképp', ráadásul a hangzásuk egyből maguk alá gyűri a hallgatót, de ezt már jól ismerjük tőlük, ravasz rókák ezen a területen. - Azért az évek óta tartó szériának köszönhetően némi megújhodást, vérfrissítést most már várok tőlük. Takaros iparosmunka, semmi több.
A téli "szünetben" újra olvasom (sokadjára) Frank Herbert klasszikusát. Igazi telitalálat volt, hogy a család zajait, zörejeit kizárni két idegen stílust választottam. A könyv képi megjelenítésének ez különös módja lehet, de higgyétek el, tökéletes. Negatívumként a tompa hangzást említeném, ami a szerző által megálmodott világból kevesebbet ereszt át sajátos szűrőjén keresztül. Bízom benne, hogy a sokadik eposzban ezek a hibák orvosolva lesznek. :) - Jó hangulatomban ért el az album, csak ajánlani tudom minden dökkálfar-nak. :)
Nos, ha Maija Tiljander hangját kivonjuk az egyenletből, akkor ez a zenekar semmi több, mint Oskari Räsänen egyszemélyes projectje. :) Lehet szeretni, utálni, s egykedvűen bámulni mert megértem mindenki érverését. Én sokszor a hetvenes években gyökerező prog/folk/doom alapban kerestem a magyarázatot, de túlgondoltam, mert sokszor egy Ritchie Blackmore és párja által játszott örökzöldre próbáltam ráhúzni a produkciót. Feleslegesen. Az egész semmi más, mint Räsänen bácsi önző alkotni vágyó énének manifesztuma. - Majd máskor, ha zenészek is lesznek benne. :)
Igazi hangszennyezés a javából prog-tech death szinten. Igazából aki a modern, változatos hatásokat keresi az itt jó helyen keresgél. Disszonáns hangfutamok tárháza, s természetesen a központi téma sem semmi: Yu-Gi-Oh!. - (Legalább együtt tudtuk végighallgatni a témákat a fiúkkal, bár az Ő érdeklődésük hamarabb alábbhagyott.) Kivitelezésében tökéletes, habár a sokszor inkább djent gitártémák nem hiszem, hogy a death metalon-on szocializálódott énemet hosszan felborzolja. - A szintis, narrátoros zúzás tetszett, olyan volt mint anno a Bal-Sagoth-ban, de ott a koncepció ugyebár teljesen más. :) - Ilyen az amikor a zenebohócok összetalálkoznak, s csinálnak egy albumot. Nem kell komolyan venni, de érzed, hogy hiányzik, ha nem hallgatod végig. :) - Ajánlott a nagy tűrőképesség, én a srácok miatt előnyben vagyok. :D /Profi témák vannak rajta, amiket más környezetben is szívesen elhallgatnék.
Nem rossz de kicsit unalmas.
Egész jó, pedig féltem tőle a gagyi borító miatt.
Sajnos már 5 perc is idegesítő ebből nekem.
Vanília fagyi. Sajnos nem tudok mást mondani rá. Kiszámítható glam ízű cucc, ami mérhetetlenül untatott.
A powerviolence és a doom házasítása egy nagyon furcsa, eklektikus és nem utolsó sorban irgalmatlanul sötét kombinációt eredményez. A banda doomviolence néven emlegeti sajátos stílusát és noha a gyakori bejátszások néha megakasztják a lendületet, de nekem nagyon imponál ez az elvont hangulat. Nem tudom ki volt az az elmebeteg állat, aki ezt idecitálta, de nincs ki a négy kereke.
Olyan aranyosan próbál kemény lenni, de ilyen műanyagból senki se tudna igazán horzsoló, betonkemény szörnyet varázsolni. 13 éves lázadó tinilányként, vagy hasonló korban lévő kanos fiúként még lehet, hogy bekajálnám, bár zenei életutamat ismerve nem hiszem...
Minőségi pogány/folk metal lemez, ami néha túlnyújtja a dalokat. Nem mondanám, hogy ez teljesen az én stílusom lenne, de összességében nem bántam meg, hogy végighallgattam.
A polákoknak mindig is volt érzékük a goregrindhoz, elég csak a Dead Infecion klasszikusait megemlítenem. A Hostia se hoz szégyent az ősök fejére. Gusztustalan ugyanakkor kellően kimunkált és meggyőző produktum.
33 éves francia deathrash bandáról van szó, akik valahogy sose fogtak meg igazán. Nagyon tüchtig a hangzása ennek a lemeznek, és a zene is egy kicsit egydimenziósra sikerült. Rossznak így se mondanám, elvan magának, de nem érzek túl nagy késztetést az újrahallgatásra.
Nem ismeretlen a név, még akkor sem, ha ez nem hazai pálya számomra. Értékelem, hogy ének terén hanyagolják a castrato stílust, zeneileg számomra érdektelen. Maradok a semleges pályán.
Szeretem az Elffor kiadványait, a ds cuccok különösen szuperek. A szellős, atmoszférikus black metal terén is megtalálom velük a számításom, ám ezeknél néha lankad a figyelmem.
Poros, nyers, őszinte múltidézés. Nincs csillogás, képmutatás, csak szívből jövő, élvezetes zene, amit nagyon kellemes hallgatni. A könnyedebb műfajokat illetően bőven ez a proto irányvonal az, ami a legközelebb áll hozzám.
Állandó stimulus éri a hallgatót, a progresszív, technikás death metal itt ott felidézte bennem az egyik kedvenc ilyen jellegű egy albumos bandámat a Lycanthea Aflamet. Azért annyira nem egyedik, mint a cseh ősök, ez talán leginkább a djent és deathcore hatásoknak köszönhető. A Yu-Gi-Oh témakör meg felültetett a nosztalgiavonatra, mind a mai napig megvannak a kártyák :D
Vigyázat Napalm Records-os kiadvány!!! :XD De hogy szinte minden számhoz van klip, milyen rossz is ez a Napalm Records, ami ennyi klip elkészítéséhez ad zsét, fúj, csúnya, rossz Napalm. :XD Tetszett a lemez! Nem tudok belekötni semmibe, minden a helyén, kiváló hangzással, jó klipekkel. Ezt a stílust csak így érdemes.
Akartam neki jobb pontot adni, de annyira vissssssszzzzzataszító, hogy nem bírtam. Ez nálam a hulladék kategória, remélem fizikai formátumban nem jött ki, mert csak feleslegesen szennyezné a környezetet. Hiába ők az élő példa arra, hogy kezeletlen pszichiátriai betegek is csinálhatnak "zenét"! Éljen a liberalizmus!
Hát ez nem tetszett. A zene sem egy nagy szám, az énekesnő ordítása meg az őrületbe kergetett. Hatalmas jóindulattal ennyi az annyi…
Mindenképpen figyelemre méltó és jó lemez, de a hangzás nem lett annyira kiváló. A bandcamp mellett hallgattam spotify-on is, de ott sem jobb sajnos. Betudható első lemezes mivoltának, de az olyan dolgokra, mint hogy a vokál alig hallatszik, meg a dübörgő gitár is túl dübörög, a dobból emiatt nem sok hallatszik a jövőben oda kell figyelni, különben mennek a süllyesztőbe.
Nem akarom lehúzni, mert objektíven nézve hallom, hogy van benne teljesítmény, de magamtól nem hallgatnám meg újra, nem kedvelem ezt a stílust.
Hú, ez a csapat még Ádám és Éva korából való és még mindig itt vannak. :) Hát azok a szólófutamok a számokban bitang jók! Hallatszik az elképesztő profizmus. A veterán csapat jött, játszott és meggyőzött! Elismerésem!
Már az első hangoknál éreztem, hogy ez egy jobb lemez lesz. Annyira nem követem a csapat munkásságát, de azt hallottam, hogy a stílusukban nagyon jók. Most lecsekkolva ezt a lemezt azt kell mondjam, hogy valóban kiemelkedő zenét nyomnak. Elismerésem! Természetesen maximális pont. Köszönet az ajánlónak!
Nem készült el elég gyorsan. :) Demóhangzás, dobgép/dobprogram szörnyű tompa beállítással. Olyannak tűnik mint aki két hónapja zenél black metal stílusban, van némi tudása a szintetizátorok terén (be tudja kapcsolni, tudja nyomkodni a hosszú alakú gombokat [billentyűket]). Megmosolyogtatóan amatőr. Annyi jó black metal együttes van a világban, erre pazarolni az időt...
Mintha egy időgéppel visszamentem volna a 60-as 70-es évekbe. Ami pozitívum az a zene kellemes jellege, pl. háttérzenének ideális, ami negatívum az az énekesnő nem túl képzett (vagy legalábbis annak tűnő) hangja, meg annyi ”Á”-zás volt, hogy ennyi nincs egy fogorvosi rendelőben egy hónap alatt. A vokál amatőr (vagy annak tűnő) jellege miatt marad az átlagos 6 pontos fiókban, de legalább átment a vizsgán.
Zene a diliházból, ahogy én szeretem. :) Kell hozzá némi technical death metal felé való nyitottság. Én nem éreztem borzasztónak a lemezt. És első lemez, amit figyelembe szoktam venni a pontozásnál.
Laza, kikapcsolódásra tökéletes zene.
Belassulós zajmassza.
A Butcher Babies énekesnőjével készített klip/szám különösen tetszett.
Pofás folk metal album az Ensiferum, Wintersun vonalát követve.
Az elmúlt kb 15 év legjobb Strato albuma.
Csak a szokásos.
Engem elszórakoztatott, egyáltalán nem idegesített.
A nevüket ismertem, de nem emlékszem, hogy hallottam e már őket. "Öreguras" muzsikát vártam, de meglepetésemre egész elviselhető modernebb slágerhalmazt rejt a lemez. Mivel nem nekem szól, így magamtól többet elő nem veszem, de ebben a mezőnyben ez még jónak is számít.
Ritkán adok egyest, de hát mindjárt itt a Karácsony és a banda melynek tovább tart kiolvasni a nevüket, mint a "dalaikat" meghallgatni, most ennyit kap a fa alá. Amúgy is szúrós lemez, mint a tűlevél, de az olyan pillanatra kellemes prüncögésre, mint ami pl. a Without Reasonban található, még nem érdemel többet.
Amikor kb. tíz évvel ezelőtt néha még nézegettem youtube videokat, akkor találkoztam először a bandával. Igaz, elsősorban akkor sem a zene keltette fel a figyelmemet, hanem a moldáv énekesnő. Némelyik számuk tetszett is, de ez a mostani lemez nekem egyszerűen semmilyen. Közepes és szürke.
Számomra a kör egyetlen kiemelkedő lemeze. Remek hangulat, minden a helyén van, arányosan. A borító, ahogyan a zenéhez illő. Jók a folkestral verziók is. Ráadásul, ha minden igaz, akkor ez egy első lemez, mert csak egy EP-t találtam ezen kívül a diszkográfiájukban. És lehet csak én hallottam túl vagy bele, de néhol olyasmi billentyű témák bukkantak fel, mint a korai Covenantnál. Szóval összességben több, mint ígéretes és jó ezzel zárni ezt a trágya évet.
Annak ellenére, hogy a grindcore és én nem a legjobb barátok vagyunk, ez hallgatható volt. Pláne a másik rövid tételekkel operáló HP "csoda" után. Igaz, a kettő szerencsére nem is nagyon hasonlít egymásra. A Polish Black Metal Makes Me Sleepy cím meg aranyos :)
Amit tudnak, azt jól csinálják. Ráadásul elég régóta már. De ez sem a magamtól előszedem cucc.
Réges-régen, egy messzi-messzi borsodi településen sokat hallgattam a korábbi anyagaikat. Azóta viszont távol kerültem tőlük. Nem nyújtja ugyan azt, mint akkor. Közepesnél kicsit erősebb, de ebben biztosan benne vannak az emlékek is.
Végre megérkezett a várva várt évi sokadik Elffor lemez. Az úriember a fejébe vette, hogy azzal marad igazi underground zenész, ha nem ad el egy lemezből sokat. Inkább sokból ad el keveset. Viccet félretéve, ez dögunalom volt. Még háttérzenének is az. A gyökerek közül kikukucskáló spanyol boszorkány-troll is azon merenghet, hogy vajon miért kellett több időt fordítani a zenekari logó elkészítésére, mint magára a lemezre.
Sajnos nekem nagyon nem jött be a hölgy hangja, a zene meg elég unalmasra sikeredett. Az elején azt hittem, hogy valami különlegességet kapunk, de nem.
Nem, ez nekem nagyon nem. Idegesítő, szaggatott, széttördelt zene. Néhol bosszantóan zavaró vokál. Számokat is inkább csak negatív irányban tudnék kiemelni. Talán a Pot ov Greed dühített a legjobban.
A német Kissin' Dynamite az egyik legjobb "feltörekvő" hard rock/glam rock/metal, heavy metal, aréna/stadionrock banda az elmúlt 20 évben. 2008-as első, Steel of Swabia lemezük óta követem őket (amikor még piszok fiatalok voltak - most is még csak 30 évesek), remek dalokat tudnak írni, jó vendégekkel kooperálnak (mint például Jennifer Haben vagy Anna Brunner, aki így van, az előző körös League of Distortion banda énekesnője is). Kicsit soknak érzem a 3 lassú dalt. Az pedig szintén dicséretes, hogy Hannes Braun énekes a lemezek keverésében, masterelésében és producerelésében is részt vesz.
Azért valahol az is teljesítmény, hogy egy csak majd' 25 perces lemez meghallgatása egy örökkévalóságnak tűnjön. Nem igazán tudom értékelni a hallottakat.
A nevükkel már sokat találkoztam (főleg az utóbbi egy-két évben), de a zenéjüket nem ismertem eddig - pedig ez már az ötödik lemezük. Hát, nem tudom, a hölgy tiszta hangja, éneklése szép, a hörgős részek már kevésbé. A zene nem rossz, a tempósabb részek tetszettek, de úgy egészében csak egyetlen dalt tudnék kiemelni, érdekes, hogy ez pont épp a nagyon szép, utolsó előtti Nine, Ten. Ez keltette fel legjobban a figyelmemet, érdeklődésemet. A csinos énekesnő kinézete miatt biztos sokan mennek a koncertjeikre, az pedig, hogy moldávok, mindenképp további érdekesség.
Mindenképp az év egyik legjobb epikus folk metal lemeze, mint ahogy azt több év végi listán is láttam már. Remek, szinte hibátlan bemutatkozás ez a holland bandától, minden a helyén van, a zenei részek, az ének - én nem hallottam egyiket sem túlságosan előtérbe helyezve vagy háttérbe szorítva a másikhoz képest. Nagyon szépek a folkos részek (az "extra" hangszeresek - harmonika, fuvola, cselló, hegedű - kellő mértékben feldobják a számokat), az instrumentális, már-már filmzeneszerű dalok/verziók pedig szintén pluszban hozzáadnak az élményhez. A borító is gyönyörű. Az én év végi listámra is eléggé esélyes.
Szerencsére hamar vége lett. A zenei részével nem is nagyon van bajom, az énekkel már sokkal inkább.
Alapvetően jó lemez, de kicsit hosszúak a számok, igaz, szinte mindben találtam remek dalrészeket - természetesen elsődlegesen azokat, amik pörgősebbek, menetelősek.
A Stratovarius is a megkerülhetetlen bandák közé tartozik a power/heavy metal bandák tekintetében. Ez a 16. sorlemezük, a legutóbbi, Eternal 2015-ben jött ki. Vannak itt remek dalok, mint például a címadó, Demand, Broken, We Are Not Alone, World on Fire, Breakaway. Az utolsó, több mint 11 perces Voice of Thundert viszont indokolatlannak érzem, túlságosan hosszú, unalmassá válik - illetve nem mindig jellemző ez a túlságosan hosszú szám tőlük a lemezre. Timo Kotipelto hangja továbbra is remek, a többi zenész is vérprofi. A legtöbbeknek a legismertebb, legjobb számaik közül egyértelműen a Hunting High and Low vagy a Black Diamond ugorhat be, de nekem ezek mellett az egyik kedvenc dalom tőlük a Will My Soul Ever Rest in Peace? - nagyon szép ballada.
Ide egyszerűen nem igazán tudok most sem mást írni, mint az eddigi lemezeikhez, és valószínű, hogy ez így is fog maradni. A hangzás borzasztó (nem érdekel, hogy direkt ilyen tompa), élvezhetetlenné teszi az egészet. Az első két dalban az a virnyogás, mint ének, szintén borzalmas - megtalálta Eöl barátunk a "társát", a Metal Archives-t böngészve ennek a Déhá-nak annyi bandája és kiadványa van, hogy Eöl felkötheti a gatyát. :)
A tag-ek alapján nem ilyen unalmas, semmitmondó zenére számítottam, készültem, hanem egy kellemes, itt-ott jó dallamokkal operáló (már-már slágeres) számokra, amiből szinte semmi sem valósult meg, csak a dögunalom. Az énekesnő hangja egysíkú, a gitár pedig nem egyszer fülsüketítően vinnyog. A Ghost első lemezén bármelyik szám önmagában megeszi ezt a lemezt reggelire - igaz, ott van egy Tobias Forge, aki tud is remek dalokat írni. De említhetném akár a Cirith Ungol-t is, akik elsőként vannak feltüntetve a Metallumon a "Similar Artists"-nál. Voltak ide ennél sokkalta élvezetesebb lemezek is beajánlva már a stílusban (pl. az Eternal Champion).
Fú, de idegesítő volt ez zeneileg...szinte az idegeimen táncolt. Az ilyen billentyűjátékot nem bírom huzamosabb távon elviselni, a dobgép, meg úgy az egész lemez műanyag hangzása rendkívül gagyi. A Yu-Gi-Oh!-val meg nem nagyon játszottam érdemben sosem, így még ezen koncepció sem ad hozzá a produktumhoz számomra.
Hazai underground kedvencek nem a Napalmhoz szerződtek? De. És akkor megvetjük a Napalmot. Tipikus. Dinamit és Napalm jó párosítás.
Ész nélküli zajongás. Hogy mi a jó benne? Na ez egy jó kérdés.
Nagyon középszerű pont mint az előző lemez.
Végre valami olyan amit metálosok hallgatnak és nem kell hozzá használati útmutató.
Szegény ember Dimmu Borgirja. Tesco gazdaságos black metál.
Jó is lehetett volna ha az énekesnő jó lett volna.
Szórakoztató zene, bár nem nagyon hallgatok ilyesmit.
A többiek, akik hasonló pontszámot adtak, már mindent elmondtak.
Maradok semleges.
Annyira nem vagyok folkos, de amit a lemezen hallani az teljesen korrekt.
Egy lengyel zenekartól ennél többet várok el. A borító is... hagyjuk, igénytelen és szürke.
Még ennyi idő után is tudnak meglepetést okozni.
Bár nem vagyok nagy poweres, ez a lemez mégis nagyon megfogott.
Olyanok, mint valami havonta megjelenő magazin. Kész vicc ez az egész. Nem tudom őket komolyan venni. Az a szerencséje (2 pont), hogy van ennél rosszabb lemez is beajánlva.
Jaj, adok neki magasabb pontot, mert inkább ez, mint valami agyonrágott havi rendszereséggel megjelenő Elffor, vagy zenét nyomokban sem tartalmazó RARAAO. :D
Itt legalább zenélnek, a hangszerek jól kivehetők, kicsit nehezebb anyag.
Mondjuk úgy, hogy nem zavart, de magamtól nem raktam volna be.
Olyan, mint egy grindcore lemez, csak egyperces bombák helyett egyperces lassulások vannak. Tetszik a koncepció, érdekességnek jó is, de zeneileg elég unalmas. Nyilván itt a hangulat játszhatná inkább a főszerepet, de nem nagyon van neki...
Egyértelműen jobb, mint a legutóbbi csajos-napalmos lemez, de odafigyelve már egy dal után untam...
Lám, itt egy full jó ízléssel összerakott folk metál album!! Nincs benne indokolatlan bloodhound gang, bohóckodás meg 100* ismételt gagyi pop refrén! És a Napalm még csak le sem nyúl érte?? Vagy talán ők nem akarják? Elsőre 8 volt, de miután a zene segített túllépni a német nyelv iránti kellemetlen érzéseimen, 9 lett. Ja és a Folkestral dalváltozatok külön dicséretet érdemelnek. UPDATE: nem is német, holland, csak én hallottam németnek. Meg közben rájöttem, hogy nem szőrözök, ez annyira monumentális és jó, hogy 10.
Jópofa türhő zene.
no return...
Zeneileg, hangzásban nagyon erős, de hangulatában nem fog meg nagyon. Ez mondjuk igaz a korábbi lemezeikre is.
Új Elffort a fa alá!! Bár a cd valszeg csak 2 ünnep közt fog megérkezni hozzám :) Idén ez már a 3. amúgy, de az előző 2 DS anyag volt, ez az idei első BM lemezük.
Imádom a borítót (10 pont), meg a nagyon weird műfajkeveredést, de összességében azért nem lesz visszatérő vendég.
Legközelebb felkérhetnének egy grafikust a borítóhoz, meg egy értelmes lógó sem ártana, mert ez már a vizuális környezetszennyezés kategória. A zene elég semmilyen, de egy fokkal jobb, mint amit a külcsín sejtetett.

Vélemény, hozzászólás?

Hangpróba #486 – 2022. december 31. (9 komment)

  • Morcos Morcos szerint:

    Ez a „doomviolence” album nagyon kemény, ilyet aztán nem találni minden bokorban. (Tényleg nincs gitárosuk??)

    • Avatar Crissz93 szerint:

      Olvastam pár interjújukat és tényleg nincs gitár. Basszus, dob és torok.

    • ZolixiusRex ZolixiusRex szerint:

      Finom kis anyag, az már biztos. – Az egyéni hangzáshoz meg egyéni megoldások, s szemlélet tartozik. Itt most megvan minden kötőanyag, s alap, hogy ez kiteljesedjen. 🙂

  • ZolixiusRex ZolixiusRex szerint:

    No, nem tudom, hogy ki volt az ajánló – majd a kör végére úgy is kiderül – de elérte, hogy teljes kétségben hagyjon afelől, hogy ezt az albumot kedveljem vagy utáljam most. 😀

    • ZolixiusRex ZolixiusRex szerint:

      Ja, a Swinevoid-ról van szó. 😀 – Ooopsz! 🙂

  • mike666 mike666 szerint:

    Husky, a metálos Elffor lemezeken már teljes banda játszik:
    Eöl: Synths, vocals
    Jabo: Guitars
    Kaos Absoluto: Bass
    Fran: Drums

    szóval nem gép a dob.

  • mike666 mike666 szerint:

    Köszönet a Szivilizs ajánlójának. Nem tudtam, hogy van új!!

    • King King szerint:

      Mike: A Vanaheim holland banda, a dalszövegek is holland nyelven vannak. Nagyon érdekes egyébként.

    • mike666 mike666 szerint:

      óó. mondjuk a szövegeket nem néztem meg, csak hallás alapján olyan németes volt. Mindegy, lényeg, hogy királyak.

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.