Hrafngrímr
Hólmganga

(Zenekar • 2022)
Necron
2022. szeptember 10.
0
Pontszám
9

Természetesen a tradicionális hangszereken megszólaló, az ősi skandináv hit és hagyomány világot fókuszba helyező nordic folk nem a Wardruna-val kezdődött. Viszont tagadhatatlan tény, hogy ez a stílus Einar Selvik zenéjének köszönhetően került a töretlen népszerűség fókuszába. Amire roppant mód rá erősített a Vikingek sorozat népszerűsége (ebben a sorozatban nem csak Wardruna dalai tűnnek fel, hanem maga a művész is szerepel). Ennek nyomán eső utáni gombaként kezdtek el feltűnni a Wardruna munkásságát követő formációk, projektek. Ezek között voltak sikeresebb alkotások, amik a saját útjukat jelölték ki és komoly formációvá váltak. Viszont bőven akadnak, akik a közben pop kultúrává alakult „viking világ” minden egyediséget nélkülöző sablongyárosaivá alakultak.  A hallgató egy idő után már úgy érezhette, hogy tényleg sok az ilyen tematikájú zenékből. Egyszerűen megtelt velük az ember és hiányoznak az üdítő egyediségek. Noha a Hrafngrímr zenekar nem is úttörő, de mindenképpen egy egyedibb hangvételű zenei projekt. Így a banda most megjelenő Hólmganga címet viselő első kislemeze egy kellemes, és friss utazásra invitál a tagadhatatlanul varázslatos skandináv ősvilágba.

Az óskandináv nyelvben a Hrafngrímr azt jelenti, hogy „aki hollómaszkot visel”.  Mattjö Haussy (ex-Skáld) (szöveg, ének, zene, ütős hangszerek, hárfa) által a 2020-as évek elején alapított „neo nordic” művészeti kollektíva a skandináv mitológia modern értelmezését képviseli. A zenéjük célja, hogy összekapcsolja mai világunkat a hagyományos és modern hangszerek használatával az ősi világgal. A dalszövegek az óskandináv költeményekből, vagy fordításokat felhasználva Mattjö Haussy általíródtak (sajátos, kenning-nek nevezett formában, ami szorosan kapcsolódik az óskandináv- Izlandi és óangol költészethez). Hrafngrímr zenével, dallal és tánccal invitálja a közönséget egy misztikus utazásra az ókori Skandinávia univerzumába.

A kiadvány összesen négy nótát tartalmaz. A Skáld zenei hatása egyből érezhető (a formációban az ütős hangszerekért felelős Nicolas Derolin a Skáld-ban is zenél). Egy modernebb zenei megközelítéssel tálalja a dalokat a hallgatóság elé. Annak ellenére, hogy jellemzően tradicionális hangszereken szólalnak meg, a dallamvezetés és a számok szerkezete egy modernebb zenei értelmezéssel bír. Néhol egész slágeres és dallamos megoldásokat hallhatunk, mint például a Hólmganga címet viselő dalban. Eközben a szerzemények mégis megtartják a folk karakterüket, viszont ezzel a modernebb megszólalással talán egyfajta frissesség került beléjük. Nem utolsó sorban, sokakat talán még közelebb is hozza a műfajhoz. A markáns férfi énekhangok mellett női ének is feltűnik lemezen. A feminin energiákat képviselve Christine Roche (The Black Lyon Theory, Westing*house, Both) (ének, kalimba) és Galya (billentyűk) művésznők a kiadványon és élő produkcióban is egyaránt részt vesznek.

Rúnir a kiállásaival, a kórusaival a Skáld dalainak hangulatát idézi. Szinte rockos modern megoldással kezelik a pengetős hangszereket, melyet az ütemes dobok tesznek hangsúlyossá. Vinatta felvonultatja a zenei sokrétegűséget, amit a zenekar képvisel. Számos hangszer dolgozik egyszerre, de nem egymás ellenében, hanem nagyon is az egység jegyében. Voron (hárfa, hangmérnök, húros hangszerek stb..) nagyszerű munkát végzett a dalok rögzítése kapcsán. Szépen tagoltan szólalnak meg a különböző gangszerek. Kiegyensúlyozott a hangkép, talán már egy kicsit túl steril is. Számomra már egy picit már digitális hangzása is lett az ütős hangszereknek (mondjuk ebben is a Skáld-ra emlékeztetett). Christine Roche énekhangja nagyon jól passzol a szerzeményhez. Annak ellenére, hogy mindegyik dalban szerepel, szívesen vettem volna, ha nagyobb teret engednek a hölgy hangjának. A harciasabb tónusok sem maradhatnak el. Így az Óvinr-ban a morcosabb rigmusok bűvöletében búcsúztathatjuk az albumot.

A nem egyszerűen kimondható és megjegyezhető Hrafngrímr első kislemeze elismert helyen végzett. A hangzás, a számok felépítése a stílus berkeiben értelmezve összességében nem hagynak semmiféle hiányérzetet maguk után. Az számok változatosak, egyediségre törekednek. Elmondható, hogy nem a már jól bejáratott, sötét északi égbolt borongós fellegeit idéző atmoszférát jelenítik meg a dalok. Sokkal inkább egy szellősebb, dinamikusabb, és kiemelném, modernebb zenei összhatást tudhatnak magukénak. A borítóra és a logo-ra még ráfért volna egy kis finomhangolás. Nekem olyan egyszerű benyomást keltett, ami nemigazán tükrözi a zenét. Tévedés ne essék, a külcsín nem igénytelen munka, de én nem ezt választottam volna a kiadvány köntösének. Amit nem értettem, de bizonyára a bandának biztos van erre válasza, hogy az eddig megjelent tucatnyi single miért nem került fel erre a kiadványra? A Hólmganga Ep mindenképpen egy jó alkotás, hogy sikerül-e a bandának az érában egy olyan pozíciót kivívni, ami nem engedi őket belesüllyedni a feledés ingoványában, nem tudom. Talán ehhez kellene egy erős támogató kiadó (ahogy a Skáld, vagy a Heilung, Vévaki-nak is sikerült), amire ennek a produktumnak a fényében látok esélyt. Addig is támogassuk elismerésünkkel a bandát, mint hallgatók. A Hólmganga beszerezhető a banda Bandcamp oldalán jóminőségű digitális, és még fizikai formátumban is.