Hypno5e
A Distant Dark Source Experiment

(Pelagic Records • 2021)
dimmurtal
2022. február 4.
0
Pontszám
9.5

Biztos vagyok abban, hogy többen hallottatok, olvastatok már a Hypno5e nevű, rendkívül egyedi zenét játszó zenekarról. Amennyiben azonban az előző mondatban megfogalmazott állítás nem igaz rád, úgy kérlek, mindenképpen olvasd el a cikket, és hallgasd meg az albumot, mert hidd el, nem mindennapi zenei utazáson vehetsz részt a dalok hallgatása közben.

A zenekar 2003-ban alakult meg Franciaországban, Montpellier városában. Stílusát tekintve a banda az avantgárd/progresszív metal zene mellett tette le a nagy esküt. Egy demo kiadványt és egy EP-t követően egészen 2007-ig kellett várni az első, teljes értékű nagylemez megjelenésének időpontjáig. Ekkor került kiadásra a Des Deux L’une Est L’Autre című album, melyet még négy, zseniális kiadvány követett egészen 2021-ig, amikor is elérkezünk a tavalyi évhez, melyben napvilágot látott az aktuális lemezismertetőm tárgyát képező kiadvány. A Hypno5e az A Distant Dark Source Experience képében hozza közel az avantgárd/ progresszív metal egyedi stílusának kísérteties hangjait, amely a tavalyi év elején rögzített streaming koncert, és amely a legutóbbi, 2019-es stúdió albumuk teljes előadásából áll. A világjárványos idők száraz, elszikesedett talajából kikelve, az A Distance Dark Source című lemezük ily módon történő prezentálása a zenekart a legerősebb és legprofibb formájában mutatja be – egy olyan zsigeri tisztelgést hozva létre a mindannyiunkban rejlő sötétség előtt, amely még az eredeti stúdiófelvételnél is megragadóbb.

Az emberi természet erőszakosságát dallamon túli zúgássá alakítva, az elhangzott szavak lágy passzusai és a tiszta ujjal pengetett gitárok olyan halálosan gyönyörű egyveleget alkotnak, amelyből a Hypno5e újra építi az emberi lélek zugaiban lakozó sötétség előtti térdre borulást. Azok számára, akik látták az élő közvetítést, ez egy hihetetlen emlék, azok számára pedig, akik lemaradtak róla sürgősen pótolják, hiszen a felvétel egy igazán hiteles tanúságtétel a zenekar zsigeri művészetéről. A koncert a franciaországi Paloma város koncerttermében került rögzítésre, és bátran kijelenthetjük, hogy a látvány jelentős mértékben domborítja ki a dalok és a komplett album koncepciója mögött rejtőző mondanivalót.

Az Emmanuel Jessua (ének, gitár), Jonathan Maurois (gitár), Gredin (vokál, basszusgitár), és Théo Begue (dobok) alkotta Hypno5e a cinematic, filmszerű hatásokat kovácsolta össze igazán epikus terjedelmű kompozícióival, amelyek gyakran nem csak a tíz, hanem a húsz perces határt is meghaladják, és a kortárs metal elemeit latin folkkal, illetve soundtrack-szerű hangzásvilággal ötvözi. Az Alba – Les Ombres Errantes (2018) című akusztikus album után a dél-francia kvartett most egy rá jellemző, tipikus Hypno5e kiadvánnyal tér vissza.

A 2019-es A Distant (Dark) Source folytatja azoknak a démonoknak és elveszett emlékeknek az üldözését, amelyeket a zenekar a már említett Des Deux L’Une Est L’Autre című debütáló albumuk óta üldöz – ez a lemez egy belső utazás a múlt szellemeinek földjére. Ennek a távoli sötét forrásnak (distant dark source) az eredete a Tauca, egy Bolíviában található régi paleolitikus tó, ahol Emmanuel Jessua énekes és gitáros gyermekkorát töltötte, és ahol továbbra is inspirációt talál zenei törekvéseihez.

A Tauca-tó több mint 15 000 évvel ezelőtt tűnt el, és olyan száraz földet és sós tavakat hagyott maga után, mint az Uyuni sósivatag vagy a Coipasa-tó az Andok hegységben, 4500 méteres magasságban. Az album egy olyan éjszaka zenei képzelete ebben a sivatagban, amelynek során a tó régi partjainál visszatérnek azoknak az embereknek az árnyai, akik eltűnése előtt ezen a területen éltek. Egy férfi visszatér a tóhoz, hogy megkeresse a nő árnyékát, akit szeretett. Az album ennek a mulandó visszatérésnek a történetét meséli el, mely történet egyetlen éjszaka alatt játszódik le.

A Hypno5e hangzása erőteljes, zsigeri és azonnali. Vannak pillanatok, amelyek a Between the Buried and Me kiterjedt technikai kidolgozottságára emlékeztetnek, de ott van a Cynic óvatos melankóliája és a Gojira puszta ereje is. Ám az ilyen, és ehhez hasonló összehasonlítások ellenére meg kell jegyeznem, hogy a banda organikus hangzása kétségtelenül az ő sajátja. Őszintén javaslom, hogy te is vegyél részt ezen a csodálatos utazáson! Talán, mire a végére érsz, egy kissé másképp fogod látni a világot, de mindenképpen gazdagabb leszel egy olyan muzikális, művészi élménnyel, melyet ez a bő egy órás produktum nyújt majd számodra. Kellemes időtöltést, kellemes zenehallgatást!

Hexvessel Hexvessel
április 24.