Mondom a szokásos közhelyet: Nem az én zenei ízlésem szerint való. Sokat nem tudok hozzátenni, nincs értelme szapulni a lemezt, mert amúgy minőségi muzsika. Talán a "Ghost" című nóta volt a leghallgathatóbb számomra.
Mikor intenzíven megy a zenélés az igen kellemes hallgatnivaló, de a sok üresjárat, pl. a 3. szám 8 perce, nem tett jót a tetszési indexemnek.
Valami jó zenére készültem, mivel bahon 2 pontot adott neki, de sajnos kivételesen egyet kell értenem kedvenc vasutasunkkal. :) Mondhatnám, hogy hú horror hangulat, meg hú milyen egyedi stb, és ezek igazak is lennének, de én zenét azért hallgatok, hogy szórakoztasson, és ennek ez egyáltalán nem tudott eleget tenni.
A csuda vigye el ezt a hisztérikus éneket. Zeneileg hiába tökéletes, ha ez egyre jobban kezd zavarni. :(
Szinte tökéletes brutal death zúzda, földbedöngölő hangzással. Viszont kicsit szabhatták volna rövidebbre szerintem is.
Első hallgatáskor még jobban tetszett, de most már kezd zavarni a nyálassága.
Huhh, túl vagyok egy újabb kényszerhallgatott power metal csodán. \o/ A számokat egymástól megkülönböztetni nem tudtam, az albumot a hasonszőrűektől elkülöníteni szintén nem sikerült, az énekes áriázása is pont olyan zavaró, mint máskor. Az 1 óránál hosszabb játékidő miatt -1 pont.
Hát ez az ének és zene így együtt nagyon idegesítő kombináció.
Az atmospheric black metal is elég kötött stílus, szóval nagy újdonságokat itt sem hallunk, viszont nagyon jól elkészített, hangulatos muzsikát rejt a korong. A hangzás is el lett találva, azt is mondhatnám, hogy ezeknek a lemezeknek így kell szólniuk. (Sőt sok esetben necro hangzást kreálnak az ilyen zenékhez, na az már nekem sem annyira tetszik.)
Jóideje nem bírom már ezt a bandát, de most sikerült olyan mélységekbe ereszkedniük ami még engem is meglepett. Előveszem a korai lemezeiket inkább, mert ez a tutyi-mutyi rockizévalami kikészít teljesen.
Ehh, már az első hangok sem tetszenek, alapból nem vagyok oda a Hammondért, szóval amiben ennyire domináns, az nem lesz a barátom.
Tipikusan időt és türelmet igénylő zene, amit az ember hajlik inkább hagyni a fenébe. Pedig érdemes megvárni, amíg szép, szomorú mélységei megnyílnak, van itt varázslat..
Oldboy filmes ötlete nem rossz, ennek a lemeznek a hangulata és hatása is a Gonosz Halottéval ér fel esetemben. Nem túl magasra.
Bármennyire is tetszik a zene, ezzel az énekmodorral nem kell. Ebben az a szomorú, hogy pedig nincs rossz hangja. Meg az is, hogy négy másik, jól teljesítő tag teljesítményét húzza le, mert ilyenkor bizony előjön az olyan jó egy zenekar, amilyen a leggyengébb tagja elv..
Nos, ez számomra tipikusan olyan lemez, ami mindenben megfelel a stílus íratlan szabályainak, csak éppen semmiben nem különleges, hogy érdekelni tudjon. Úgyhogy a szarvas úriember már lovagol is ki az életemből, így is kissé hosszan volt benne.
A név alapján death metalra számítottam, de sebaj. Nem tudnám megmondani, miért tetszik, egyrészt néha már zavarba ejtően szirupos, másrészt zenei megoldásokból is akadt pár megmosolyogtató; de valahogy mégis.
Majdnem átcsúszott az év ebben az időszakában amúgy is leereszkedett giccs-küszöbömön, mert én nem éreztem annyira tipikus powernek, sem szétgitározottnak, voltak jó témák.. aztán az avatarommal azonos nevet viselő számnál jött a csúfos bukás.
Itt a másik süket banda, komolyan nem igaz, ők nem hallják, hogy amit az énekes művel, az borzalmas? Amúgy ugyanaz a helyzet, mint a NIG esetén, a zene jóféle; annál idegesítőbb az egész.
Ugyanazt tudnám írni, mint a többi magas pontot adó. Jó.
Pont olyan langyoskás, lapos az egész, mint az a címadó zongoradarab, mindvégig hordozva a lehetőséget magában, hogy ebből valami jó lesz, de nem. A régi Opethet sem szeretem, szóval nem csalódtam.
A hetvenes évek fűszereivel elkészített forralt bor se nem émelygős, sem nem ütős. Egy-két korty nagyon üdítő tud lenni, de néha szapora izomrángás lesz rajtam úrrá, amikor ráharapok az emészthetetlen szegfűborsra.
Leviathan +1 pont. A képlet egyszerű. Akárcsak a zene.
Egy pont azért, mert rövidebb egy óránál, egy pedig azért, mert volt benne zongora. Vagy csak belehallottam.
Nem mentem vele sokra.
Emiatt a lemez miatt többet nem eszek fasírozottat. Átéltem a lapocka összes őszinte fájdalmát ahogy akarata ellenére betömködik a hentesüzlet vérengző darálójába, majd hirtelen felindulásból szétoszlik és harminckét furat mindegyikén egyszerre távozik ppfffghhccs hangot hallatva. Szegény. Nem vigasztalja, hogy nem ez a halál, sokkal inkább a feltámadás előcsarnoka.
Hajrá hódok!!!
Ezen zenében az nem tetszett, hogy teljesen nélkülözi az egyediséget, viszont nagyszerűek a dalok. És még a hosszával is volt bajom, túl rövid!
Fura, de a 13 dalból a Maniac tetszett a legjobban. A többivel sincs gond, mert jó hallgatni, de nincs bennük meg az a többlet, amitől kiemelkedne a szimplán jók közül.
Számomra annyi ebben a lemezben az értékelhető atmoszféra, mint a "Vendéglő a világ végén" konyhájának vákuumkamrájában. De azt hiszem nem a dalok, csupán a gitárok az ének és a dob zavart.
Lásd Oldboy kritika!
Nagyon jó lazulós, progos finomság. Szinte minden tökéletes, de mégsem akar összeállni egy egységgé. De az idő mindent megold, kár, hogy nincs még egy hét ebből a körből :D
Amikor történik valami, az egy közepes szinten történik. Amikor nem történik semmi, az pedig gyenge. Nem azzal van a bajom, hogy nem történik semmi, mert sok más esetben tetszik, de itt ezek a helyzetek... szarok. Az én fülemnek legalábbis.
Nem igazán tudom értékelni, mert ébren okozott rémálmokat. Azért három pont, mert mikor az énekes nem tevékenykedik egész hangulatos tud lenni.
Több melodic, kevesebb kór, és az egész máris jól szól. Vannak erős pillanatok, de túl sok a negatívum ahhoz, hogy igazán magával ragadjon.
Ez most nem hozott annyira lázba, mint az előző két nagylemez.
Az első albumukról egy számra emlékszem, erről talán kettő rémlik, de azokra sem sokáig fogok emlékezni, szóval nekem a TMET egy egydalos zenekar marad. Amúgy nem rosszak, csak vérszegények.
Hosszú idő után az első ilyen stílusú album, amit imádok. Csak a borító miatt hallgattam bele, aztán valahogy csapdába ejtett, bár azóta már kigyógyultam.
Nem szörnyen rossz, de még a gyengébb kategória. A zene még jó is lenne, de ezzel az énekkel mehet a kukába.
Kellemes kis muzsikának találtam az elmúlt napok bejgli túladagolásai után.
Én még mindig nem tudom mit érezzek iránta. Jobban örültem volna, ha folytatják a Watershed irányvonalat.
Sosem volt számomra meggyőző a Dark Suns, bár most egy kicsit jobban tetszenek, mint mikor még a Pain of Salvation bűvkörében éltek.
Volt szerencsém mindegyik korábbi albumához a csapatnak, egyhén szólva sem lettek klasszikus mérföldkövek, de még azok fényében is azt mondom, hogy felesleges volt 10 év elteltével feltámasztani a nevet.
A Krisiun továbbra is egy viszonyításai pont kell legyen sok más bandának, még ezután az albumuk után is!
A borítón lévő sörösrekesz így karácsony idején egész szerethető látvány! Most csak a hasamra gondolok!
Sosem szerettem a Malmsteen-féle zenei világot...
A Steamhammer erőteljes promótálásának hála már év eleje óta folyamatosan beleütközöm hol itt, holott a banda lemezének borítójába, ám a cucc meghallgatása idáig váratott magára. Mostmár tudom, hogy a leginkább promózott cuccok a legátlagosabbak, azért is kell a sok többletreklám nekik!
Olyan elszólogatott, de minek és mi célból kategória.
Egyszerűen gyengék a dalok, ennyi...pedig nem állna rosszul az Opeth-nek ez a zenei világ sem! Bár akkor már inkább a Damnation-re szavazok!
Ugyan az a korszak elevenedik itt meg, amit az Opeth is firtat, csak más szemszögből. A különbség az, hogy az Opeth úgy idézi meg a nagyokat, hogy kivonja a nagyokat a képletből, ergo marad Mikael és egy kiüresedett Opeth, míg a Dark Suns megtartja az ELP, Deep Purple, Beardfish, Spock's Beard, Marillion utánérzéseket. Én a Dark Suns korszakidézését még a konkrétabb kitekintésekkel együtt is többnek érzem.
Az elején azt hittem, hogy valami különlegeset fogok kapni, aztán valahogy a varázslat helyett unalom-szőnyegbombázás jött csak.
A vokalistának kolbászt a torkába oszt menet, a többiek maradhatnak.
Elviselhetetlen ez a kappan rikácsolás. A zenét sem hallom tőle, annyira frusztrál ez az eunuch rimánkodás.
Megesz.
Minden alkalommal mérsékelt élvezettel hallgattam és a lemez végére szinte meg is győztek, de a Type'O'Negative covernél azonnal kibukott az a kis plusz, ami tudatlanul addig hiányzott...
Erősen ingadozom a 3 és a 8 pont között. Van amikor minden giccsen át tudok lépni és szórakoztat, van amikor ledobja az ékszíjat. Maradjunk a döntetlen 5 pontnál...
A tökéletes érdektelenség zenei keretek közé foglalása számomra.
Elég standard, minden izgalomtól és zenei csemegétől mentes black gyakorlat.
Nem azért ennyi a pont, mert váltottak, nem azért mert psichedelik prog. rock lett az új vonal, nem azért mert nincs hörgés és kétlábdob, hanem nemes egyszerűséggel azért, mert rém gyengék és unalmasak a számok.
Emlékeimben a Swanlike és az Existence lemezek kissé Opeth ízűnek rémlenek. Mindkettő fent sorakozik a polcon, de már jó régen hallgattam őket. Viszont most az Orange után semmi kedvem hozzájuk. ez egy unalmas, fárasztó zene.
Gonosz, mint Hókuszpók...és kb. annyira eredményes is.
Nincs ezzel különösebb baj, csak hát annyi jó muzsika van, amire az ember fordíthatja az idejét és ebbe a kategóriába nem illik bele.
Nem metál és ráadásul progresszív.
A zene hangulatos, de a ének vagy szövegelés lerombolja.
NEM
A zene jó, az ének nem.
Frankó. Egy kicsit lehetne mélyebb a gitár. Jók a témák, énekkel sincs gond. Megérdemli az első helyet.
Nagyon hangulatos frankó kis zene. Minden összepasszol.
Ez már lerágott csont. De a zene profi, és a hangzás is tetszik.
Jobb mint NIG. Nekem a döngölös részek nagyon bejönnek. És az ének sem olyan egyhangú. A Maniac miatt + fél pont, ezt eltalálták.
Gitárhangzás egy szar. Egyenesen zavarta a fülemet. Pedig a metál zenét hangosan jó hallgatni, de ezt nem bírtam sokáig.
Nekem nem volt irányadó sosem, de a régiben még történt valami (csak ki kellet várni) ami megfogott, de most semmi. - fél pont a borítóért.
Kellemes váltakozása az akusztikus pengetéseknek, a húzós black metálnak, és a doomos málházásnak ez a 4 tételből álló dalcsokor.
Középszerű modern dallamos death metál, szerencsére billentyűs nélkül. Ebben a műfajban már rég hallottam maradandó alkotást. A régi svéd éra egyre inkább a múlt homályába vész.
Kiváló, mint mindig.
Volt pár pillanat, amikor nem azt vártam, amit kaptam. Ez időnként üdítő meglepetésként hatott, viszont mikor egy téma felajzott, és vártam a feloldást, vagy egy dögös hangnemváltást, változatlan ritmikai lendülettel, és mást kaptam, jött a hideg zuhany. A hangzása tökéletes, és az ötletesség is lehengerlő, valamint a patinás stílusokban való jártasság tisztelendő. Kéne vele még próbálkoznom, de eszméletlenül bipoláris cucc. A nyolc pont az örök kérdés nálam, mert igazából a 9-esek azok, amik visszaköszönnek később... A végére felment 9-re. Vissza fog térni egészen biztosan.
Gondolkodtat. Szuggesztív, meditatív. Szeretem. Eltelt pár óra a hallgatás óta. Könyvet írok. És ez hívott vissza a kétheti feladványok közül. Plussz egy pont. Megy a Nagaarum kezdőlapra. Visszaveszem a Krisiunt kilencre, és ezzel a pestis oltára nálam megnyerte a kört.
Ezt nektek sztárproducerek! Egyhangú a torkozás, amúgy horror.
Puha és nyálkás. Hisztimetál. Unalmas... Ahogy Ravendark mondja, ez egy nagyon gyenge At The Gates koppintás. Legalábbis gyanítom, hogy arra gondolt.
Förtelmesen jó. Ami meg jó, abból a sok is jó. A death metal nagy veszélyben van, mert a core jelenséggel kiválóan házasítható, és házasítják is egy csomóan... Mindig megörvendeztet egy vérbeli trv death metal lemez.
Nálam ez nem szirupos egy cseppet sem. Valódi érzelmeket közvetít számomra. Nagyon tetszett. Melankolikus, ráérős, nyugodt zene.
Borzalmasan megterhelő a hangzás. Zeneileg jól kezdődött, aztán belaposult... És az egészre érvényes volt az én szemszögömből a két véglet. Ennyire jó verzékben utazó csapat hogy csinálhat ilyen gagyin sablonos refréneket?
Néha meglepett...
Peta meg Pistike összefoglalta.
Lásd Oldboy kritika! Imádom a hangzását.
Lásd kritika!
Ha nem is túl változatos, de szép, hangulatos zenét tartalmaz ez a "homályos" borítóba csomagolt lemez!
Egy gonosz, félelmetes atmoszféra lengi körül ezt az albumot, ezért jobban el tudnám képzelni valami borult,nyomasztó film zenéjeként, mint így, önálló lemezként.
Ha lecsípjük a végéről az "s" betűt, a többit pedig egybeírjuk, máris megkapjuk Dan Swanö bandáját, amit bírok. Ezt kevésbé. Ha Björn inkább a dallamos éneket erőltetné jobban, mint a The Very End ugyanezen HP-n szereplő lemezén, akkor a Five Scars is jobban tetszene!
Szerintem nagyon sok a 62 perc ebből az intenzív death, thrash muzsikából! Fele ennyi játékidő is elég lenne és akkor elgondolkoznék egy magasabb pontszámon...
Irsfa kollégához hasonlóan én is a Type O feldolgozás kapcsán éreztem azt, hogy néha "Emberevőfáék" az igazi mélységek helyett csupán a felszínt kapirgálják. Viszont az olyan nóták miatt, mint az Exhaled, ami magasztos nyomorával és a végén a lassan kibontakozó, hosszú gitárszólójával operál, ennél kevesebb pontot nem érdemelnek!
Olyasmi ez, mint a "Capribogyó"-féle Vasálarcos: erőteljes, de egyúttal giccses is... Rhapsody of Fire rajongóknak viszont biztosan sokat ér majd a Black As Death!
Björn ebben a bandájában szerencsére többször szólal meg a dallamos hangján és viszonylag háttérbe szorítja a Night In Gales-ben alkalmazott hisztérikus vokalizálást! És zeneileg is érezhető a különbség. Nekem szimpatikusabb a "Legvége" groove-osabb modern, néha elég erősen Pantera ízű metalja.
Ez a zsizsegő hangzás nem könnyíti meg a zene befogadását, pedig vannak itt jó megoldások, szólók, hangulatok. A Winds Forlorn dallamos ének kísérlete pedig kifejezetten üdítő! De mivel ebben a körben ez a 3. black alapú lemez, az Ov Hollowness művészete már megfeküdte a gyomromat. Más esetben, alkalommal talán egy 6-ost is adnék rá.
Lásd kritika!
Ez a narancs olyan, mintha héjastól akartam volna egyben megenni. A gyümölcse egész finom, de a borítása (ének) szörnyen lenyomja az "értékét", egyenesen a kukába...
Idővel lehet ez több is, bár nem hiszem, sőt! Nagaarum "kedvéért" nekifutottam még egyszer, de inkább pontlevonáson gondolkodtam, az ének és monotonitás miatt (azért annyira persze nem rossz a helyzet, mint a Hp többi "hangszálbetegségeinél"). Marad ennyi, mert bőven okozott kellemes perceket a kiforratlanság ellenére...
Sötét hangulatú zene, de nekem ritkán jutott eszembe róla horrorfilm. Inkább az, hogy lehetne izgalmasabb. Ettől függetlenül tetszett, a korábbi lemezeket is beszereztem (még csak belefüleltem, de ott sokkal több a horror-feeling)!
Nagyon sok zavaró tényezővel nem találkoztam, de kiemelkedő dolgokkal sem.
Megbízhatóság: 10 pont, aprítás: 10 pont, viszont a sokadik lemez után várnék valami igazán áttörőre, vagy kisebb újításokra. De valószínűleg lehetetlent várok, mert ennél hova menjenek feljebb? Na mind1, egyik kedvenc zenekarom, és a fentiek alapján inkább egy bármikor vállalható és megbízható 8-ast adok.
Sziruposság ellenére, gond nélkül elhallgattam netezgetés közben, van annyira érdekes, hogy lekösse az embert. Picit viszont hosszú egyszerre, és messze nem izgalmas annyira, hogy máskor magamtól meghallgassam.
No!
Na és ez volt a vége.
Világmegváltónak nem nevezhető, de kifejezetten hangulatos black cucc.
Ha már nem-metal és Opeth akkor a zseniális Damnation-t hallgatom, az egy kövér 10 pontos lemez. Itt a sok szellős rész is unalmas, bár önmagában még úgy ahogy jó is lenne, de mint Opeth csalódás. Pedig hagytam időm a befogadásához.
A zene többnyire igen jó, de a fejhangú ének hihetetlenül tud irritálni, erősen lecsökkentve a produkció élvezeti értékét. A dalok szinvonalát sem érzem nagyon egyenletesnek. Messze járnak ők a Pain of Salvation szinvonalától, különösen ének tekintetében.
Hangulatos de ugyanakkor elég egyhangú is
Alkothattak volna valami változatosabb, hatásosabb, szélesebb eszköztárral dolgozó vokalizálást is erre a lemezre, mert így nem jön át teljes egészében a hangulat. Kicsit kihagyott ziccernek érzem, amellett, hogy megvan azért a hatása.
A hisztérikus szinezetű ének néhol kissé zavaró, ezt leszámítva jó cucc.
Kicsit talán túl hosszú, de amúgy tökéletes tagló.
Tényleg kissé szirupos, főleg az énekes hangja miatt, aki ennek ellenére nem énekel rosszul. Amúgy vannak kifejezetten élvezetes részek.
Baromi hosszan előadott nagy semmi. :-) Nekem az ilyenek már rég nem mondanak semmit.
Totál érdektelen és még -1 pont az Immigrant Song feldolgozásért.
Valóban nincs semmi újdonság, de ezekben nem is azt keresi a hallgató, hanem a hangulatot, és az maradéktalanul megvan.
Mint zene eléggé tetszik, mint Opeth viszont egyáltalán nem. Igazából én is úgy vagyok, hogy nehezen tudom eldönteni mit is érezzek iránta.
Mi volt ez??? Narancs???Most akkor helyre rakom magam és jöjjön az Agent Orange!
Várom a következő anyagot!
Na keresek egy javasasszonyt aki ezt a rontást leveszi rólam!
Eddig is szerettem e zenekar előző lemezeit!Ez is tetszik,teljes respekt! Több E-t nem írok!
Tartalmas mennyiségű vaddisznózás!
Volt pár fájdalmas komor téma ami nagyon tetszett! Ha a szintist kidobják, még jobb is lehet!
A sárkány ölős,lovag metálba nem mozgok otthonosan, de a gitárvirgák miatt nem tudok rosszabbat adni!
Akárhol is néztem utána a zenekarnak,megannyi skatulyába rakták bele! Az indrusztriális noisecore-ba azért már nem fért bele!
A rám rakódott karácsonyi zsírtömeg feldolgozására alkalmatlan volt, de a ledolgozásához magammal viszem futni a Duna part sötét erdeibe!
Ez már nem az az Opeth ami nekem mindig is irányadó volt! Nekem nem kell hogy egy banda albumról albumra fejlődjön..de ez már ratyi!
Dark Suns-ék egy jó nagy taslit adtak Opeth-éknek! Ebben a 70-es évek prog/hard rock stílusban a német banda összehasonílthatatlanul tartalmasabb, élvezetesebb, szinvonalasabb lemezt tudott összehozni. Amúgy mi ez a nagy retrózás?
A black, doom és post-zenék tökéletes ötvözete. Óévbúcsúztatónak tökéletes lesz.
Ez egy kókler munka, semmi több.
Példaértékű a hangszeresek ügyködése. Azért csak kiváncsiságból, akinek ez extrém rossz vokalizálás, az mit mond mondjuk az At the Gates klasszikusára? Nem mondanám hogy túl nagy lenne a különbség e tekintetben.
Ha újabb három és fél évig nem lesz új Krisiun lemez, akkor még a lemezhossz is indokolt...
Tuomas Tuominen miatt lehetett volna érdekes részemről ez a lemez, őt bírtam az egykori Fall of the Leafe-ből.
Nem áll hozzám közel az Iron Mask zenéje, de annyira távol se. Mit lehet írni egy olyan lemezre, amit 2-3 szám erejéig szívesen hallgatok, az egész lemeztől meg megcsömörlök? Olyan elszánt meg sosem leszek, hogy ilyet egyben végignyomjak...
Ha létezik egy minden mai klisét felvonultató modern dallamos death metál, akkor a The Very End ilyen. Rémes. :(
Nyár vége óta sokszor lepörgött a lemez, megvan a maga atmoszférája, szépsége, és még a hangzás is nagyon rendben van (szerintem).
Nem gondolom, hogy nem állna ez is jól az Opeth-nek, egynek elmegy, de jó volna ha még hallhatnék tőlük valami olyat, amit aztán alapműként lehetne emlegetni.
7. Ha nem 6 es nem 8 akkor persze hogy 7.
Tenyleg ido meg turelem igenyes ez a negy dal 52 perc alatt, de nem baj, mert az ido meg turelem az altalaba jora vezet, nem csak zeneben.
Az lehet hogy ilyen meg olyan hangulatos, de attol meg mindig majdhogynem elvezhetelen.
Ugy mint a The Very End, itt a zene jo, csak az enek huzza le.
10. Miert? Mert Krisiun. Azert.
A dalokat megkulomboztetni en se tudtam nagyon, de attol meg egy egesz lemezkent erdemes meghallgatni... tobbszor is.
Zeneileg egesz jo, csak az enek huzza le. A ket feldolgozas volt nekem a csucspont.
En a 2005-os Ghost Reveries-ota nagy Opeth rajongo vagyok. Azert, mert eddig progressive death metal-nak ismertem es szerettem a zenekart, de ez csak progressive, a death metal nelkul. Hogyha nekem prog-ot van kedvem hallgatni, akkor a Uriah Heep, Cressida vagy a Yes-hez (satobbi) fordulok; nem az Opeth-hez. De persze az se tetszene hogyha a prog-ot elhagynak 100% death metal-ert.
Semmi kommersz, semmi közhelyes dolog, mégsem kaptam fel a fejem. Egyszerűen nem elég vibráló. Kedvencek: Vespertine, Not Enough Fingers
Janus arcú lemez. A remek dolgok mellett idegesítő elemek (pl. vokalizálás) is felbukkannak. Az összkép inkább pozitív.
Gonosz! Az élvezhetőségi küszöböt éppen átlépte.
A Thunderbeast cd ma is féltett kincse a gyűjteményemnek, ez ugyanolyan kiváló anyag. Asszem, az önismétlő és elfáradt MDM scenének létfontosságúak az ilyen minőségű kiadványok...Remek munka!
Igazi példa a töretlenül fejlődő zenekarokra. Ez az album is pompásan illeszkedik a sorba. Ma már etalon minőség.
Régi Heavenwood, Paradise Lost emlékfoszlányok....az volt ám az aranykor. Jól megírt és alaposan kitalált dalokkal jelentkezett a TMET. Szép munka. Marad!
Zenei "közhelyek" gyűjteménye. Nem volt nagy öröm végighallgatni és semmi sem maradt meg belőle, pedig ebben a közegben azért az is követelmény. Nem? De!
Kevésbe telitalálat, mint NIG, de attól még jó lemez ez is. Inkább olyan, mint a testvérzenekar Nailwork, Necrodynamic c. lemezei, ahol a thrashes-groove-os témák kerültek előtérbe.
Ez bizony kellemes hallgatni való volt. A hangzás tényleg megosztó lehet, nekem nincs bajom vele.
Remélem, ez csak egyszeri kitérő volt és a deathmetál a későbbiekben része lesz a művészetüknek. Vagy tekintsék ezt ultimátumnak....
Elismerem meg minden, de nekem ez még messze nem minden.
A lemez címéhez nagyszerűen illeszkedik a zene hangulata. Bár egy elveszett gyerek fájdalmas "mamaaaa!" felkiáltása sem lenne hiteltelen. Arra emlékeztet, mikor 13 éve elkapott a blekk láz, s néhány hónapig nyomattuk a garázsban. Igaz, az akkor jobbnak tűnt...
A fagyott szántóföldön nem indul a traktor, s közben egy haldokló varjú halálkárogása szaggatja a dobhártyámat.
Úúúúúúú! Az a hang! :-o És az a keménykedni akarás... Ez hát a metálkór? Nem t'om , de nekem ja. Mintha a szábszkrájb szólna.... Nem kell ez nekem! :D
Na! Jó lett ez...! Átélem a munkát... Fasza és kész! :)
...közben megszámlálhatatlan sokkal jobb hallgatnivaló kacsintott rám a polcról, nem tagadom. Egy dolgot viszont le kell szögezni: ez a zene sokkal jobb, mint a nikkelblekk. :D
Egy enyhén metálosodott, modern Edda ez. Még Attis szájmimikáját is beleláttam az akcentusokba. A Rebel Kid elsöprő refrénjénél majdnem hátrahagytam a nem létező hárlimról a nem létező hajszerkezetemet. Lánccsörgető bőrnacisoknak hatalmas és ajánlott, mert tényleg nem rossz, de magamfajta bunkónak túlságosan pózer.
Mindennél jobban vártam a lemez very endjét.
Si vis pacem, para bellum. De ezt a háborút nem dalban játszom "le"... Bennem nem mozgatott meg semmit.
Az alapanyagok nagyon jól illeszkednek egymáshoz, de a fűszerezés és a tálalás hagy némi kivetnivalót maga után.
mind csak állandó hp tag csak olvasói
Hangpróbák: 1. ... 196. 197. 198. 199. 200. 201. 202. 203. ... 394. Full screen Vertikális nézet
2011. december 31.
Sheol baathory bahon Grimmjowgod insomnium Irsfa jpeter lostmind17 Mighty_Ravendark Nagaarum oldboy Perszepeta Pistike66 ∑:
1. Sheol
Krisiun
The Great Execution
9 5 6 7.5 9 9 8 8.5 8.5 9 5 8 9 8.1
2. viribusunitis
Night In Gales
Five Scars
8 6.5 6 7 6 5 6 7 6 3.5 6 6.5 8 6.6
3. bush
The Man-Eating Tree
Harvest
6 7.5 6 5 5 7.5 6 8 6 8.5 7 6.5 6.5 6.6
4. Mighty_Ravendark
Altar Of Plagues
Mammal
6 9 3 3 3 4 8.5 4 9 10 7 8 7 6.5
5. Perszepeta
Ov Hollowness
Drawn to Descend
8 8 4 7.5 5 6 8.5 2 6.5 8.5 4.5 8.5 8.5 6.4
6. oldboy
Dark Suns
Orange
3 4 6.5 8 6 8.5 4 2 6.5 9 8.5 5 5 6.1
7. Nagaarum
Opeth
Heritage
3 5 8.5 8 6 5 3 3 7.5 8.5 8.5 6 7 6
8. lostmind17
The Very End
Mercy & Misery
4 6.5 8 4 5 4 5 9 5 6.5 7 4 4 5.6
9. Grimmjowgod
Iron Mask
Black As Death
4 5 8.5 9 4 5 6 6 5.5 6 5.5 4 4 5.6
10. Pistike66
Leviathan
True Traitor, True Whore
3 5 2 3 3 3 5 2 7.5 8 5 7.5 8 4.5
∑:
5.4 6.2 5.9 6.2 5.2 5.7 6 5.2 6.8 7.8 6.4 6.4 6.7 6.2
Perszepeta 2011. december 31., szombat, 17:33
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1304
Válasz rudolftor üzenetére:

Nem telik el nap hogy ne nézzek ide fel! Örülök hogy olykor-olykor részese vagyok az itteni társaságnak!
Most hogy letöröltem a meghatódottság könnyeit elindulok és nem sokára szétcsapom magam! (b)
BUÉK

Én is így teszek, aztán holnap kíváncsi leszek, másnaposan, kómásan ki mit fog szándékosan vagy véletlenül beajánlani :-D
rudolftor 2011. december 31., szombat, 17:23
rudolftor
Csatlakozott:
2009. május 13.
Hozzászólások: 416
Nem telik el nap hogy ne nézzek ide fel! Örülök hogy olykor-olykor részese vagyok az itteni társaságnak!
Most hogy letöröltem a meghatódottság könnyeit elindulok és nem sokára szétcsapom magam! (b)
BUÉK
Sheol 2011. december 31., szombat, 17:18
Sheol
Csatlakozott:
2004. január 11.
Hozzászólások: 1188
Válasz oldboy üzenetére:

És mindenki befejezte az év utolsó HP-ját!
Részemről: jövőre, veletek, ugyanitt.
Sheol, Pistike!
Induljon a 2012-es banzáj! \m/

Az a helyzet, hogy elnökfiú ajánlott, ami be is került, így most meg kell várni a 18 órát.
Na nem mintha sok esélyt adnék neki, hogy pontozni fog, mivel online is napokkal ezelőtt volt.
--

oldboy 2011. december 31., szombat, 17:16
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1881
És mindenki befejezte az év utolsó HP-ját!
Részemről: jövőre, veletek, ugyanitt.
Sheol, Pistike!
Induljon a 2012-es banzáj! \m/
Nagaarum 2011. december 31., szombat, 15:26
Nagaarum
Csatlakozott:
2011. június 30.
Hozzászólások: 2379
Örülnék, ha ez saját duma lenne, de sajnos loptam:

Csak, mert mindenki áradozik:
Sül a hús, zsírja fröcsög, boldog új évet te köcsög! :-D

(gpig)
--
Lealacsonyodhatunk odáig, hogy a zenét technikában mérjük, de a művészet másról szól. A sátán rossz. X.
oldboy 2011. december 31., szombat, 13:35
oldboy
Csatlakozott:
2008. július 25.
Hozzászólások: 1881
Válasz Perszepeta üzenetére:


És a 3 szőke közül Te melyik vagy? |-D


Amelyiknek a legszebb ... az arca! (whistle) :-p

Gyerekek, BÚJJJJÉK mindenkinek! \m/
Perszepeta 2011. december 31., szombat, 13:24
Perszepeta
Csatlakozott:
2010. szeptember 28.
Hozzászólások: 1304
Válasz Linci üzenetére:

Mindenkinek boldog új évet kívánok! :-)


És a 3 szőke közül Te melyik vagy? |-D
Amúgy én is Boldog új évet kívánok mindenkinek!
Linci 2011. december 31., szombat, 12:07
Linci
Csatlakozott:
2010. április 28.
Hozzászólások: 3122
Mindenkinek boldog új évet kívánok! :-)

© 2001-2019 Fémforgács - Impresszum - Az oldalról
Valid HTML 4.01 Transitional Valid CSS!
This page took 0.122 seconds to render