I Told U – Modern Ellenméreg

Az I Told U mindig is a szívem csücske volt, hiszen a mohácsi zenekar védjegye az elgondolkodtató szövegek feszes zenébe való csomagolása. Ezerféle dologról faggattam Budai Tibor szövegfelelőst, Harich Gábor gitáros/énekest, Told Zoltán dobost, és Szűcs Márton basszerost. 

Egy kis idő eltelt az Ellenméreg EP megjelenése óta. A rajongók és a sajtó hogyan fogadta az új nótákat?

Marci: A sajtó többnyire értetlenül, a rajongók megértéssel. 🙂
Tibi: Volt az a rajongó, akinek az előző vonal tetszett jobban, de a többségnek ez is nagyon belefért, sőt! A HC koncerteken egyre értetlenebbül állnak a népek, akik nem ismernek 😀
A sajtó… egy vegyes zenét játszó együttesnek sem könnyű érvényesülni, valakinek sikerül, lásd Limp Bizkit, de mi Magyarországon a nyitottság terén nem tartunk itt. 30Y -> Nagyterem, Skindred -> Kisterem, nincs több kérdésem. Szóval lehúzták a WC-n! 😀
Zoli: A sajtónak nem igazán nyertük el a tetszését, azt hiszem. 🙂 Viszont aki nyitott füllel jár, az talán be tudja fogadni, még ha nem is lesz fan.
Gábor: Igen, sajnos a rockzenei szaksajtó még 2015-ben sem tud hová tenni egy esetlegesen nem éneklő/ordibáló, hanem ritmikus szövegmondással operáló bandát. Direkt nem írtam a rappelés szót, mert véleményem szerint Tibi ennél sokkal színesebben, változatosabban szövegel, semhogy ezt a skatulyát ilyen egyszerűen rá lehessen húzni. Ráadásul a szövegei is igen egyéniek, többszöri odafigyelést igényelnek, hogy tényleg megértse a hallgató a sorai mögött elsőre hallásra könnyen megbúvó mondanivalót, stílust. Erre a kedves kritikusok közül sajnos igen kevesen voltak eléggé rátermettek… De ezzel az elfajzott, modern – egyértelműen tömegcikként kezelt – zenehallgatási szokással ami mára szépen kialakult, többé már nem is kell nagyon másra számítani egy egyszerűen a munkáját végző kritikustól. Persze tisztelet a kivételnek! De ez egyértelműen érezhető volt egy-két íráson. Szóval én inkább úgy mondanám, hogy kaptunk pár “értetlenkedő” kritikát a szövegelés plusz az idő-ráfordítás miatt, amúgy kaptunk igen bíztató, elismerő véleményeket is az új anyag kapcsán.
A rajongói, baráti részről pedig mindenki egyértelmű fejlődésről beszélt. És nekünk ez mindennél többet jelent, ha a véleményezésről van szó. 🙂

Elég sokat változott az I Told U zenéje a legelső Nívó EP óta. Dallamosabbak, könnyebben emészthetőbbek lettetek. Ez mennyire volt tudatos, és miért döntöttetek így?

Marci: Az értékelést írók általában kicsit értetlenül álltak az összetettebb nóták előtt, valami mást várhattak az első EP alapján. Ugyanakkor ilyen “fiatal” zenekarként (mármint a szerzemények számát tekintve) még nem szeretnénk lecövekelni valami mellett, amihez aztán tartanunk kellene magunkat. Maga az irány szerintünk nem tudatos, legalább is nem úgy indultunk neki, hogy most “könnyebben emészthetők” leszünk. Sőt, szerintem épp ellenkezőleg, a kritikákat olvasva inkább kevésbé befogadható lett az Ellenméreg, mint a Nívó. Legalább is elsőre, mert ha az ember ráérez az új dalok ízére, akkor azért meg lehet szeretni őket. Remélhetőleg.
Tibi: Én csak annyit tudnék mondani – nem zenészként – hogy A Nívót ráhelyeztük a Gábor által előre megírt vonalra kiegészítésként, míg az Ellenméreg már egy teljes munka gyümölcse, nagy jam egyveleg. A szövegeim változása, maximum kronológiai jelentőségűek. Ha a Nívó lett volna később, akkor azon lettek volna “rímhajhász” szövegek 😀
Zoli: Nem érzem könnyebben emészthetőnek az Ellenmérget… így nehéz erre a kérdésre válaszolni. 🙂
Gábor: Én azt gondolom, hogy talán inkább úgy érzed, hogy a zenénk egészében, mind hangzásában, mind összképében lett letisztultabb, jobban átgondolt, és nem stílusában. De amúgy az érthetőséget jobban figyelembe vettük most, ez tény, nem úgy mint amilyen nyers és ezáltal “tüskésebb” volt a Nívó anno.

Magával a zenekarral mi történt az elmúlt időszakban? Merre jártatok, kikhez jutottatok el, van-e valamilyen eredmény amire különösen büszkék vagytok?

Marci: Időben visszafele haladva nyáron és tavasszal játszottunk jópár helyen, a Szabadszállási Amatőr Rockfesztiváltól Szegeden és Villányon át Székesfehérvárig, illetve eljutottunk a fővárosba is egy fellépés erejéig. Extra speciális köszönet illeti az ország minden táján stabil rajongói bázissal rendelkező Don Gatto zenekart, akik számos alkalommal hívtak meg minket előzenekarnak. Velük közösen eljutottunk egy sor új hallgatóhoz is, és bárhol járunk, mindenhol érkeznek pozitív visszajelzések a zenénket illetően. Azok között, akik egyáltalán veszik a fáradságot, hogy élő rockzenei koncertre elmenjenek, szerencsére mindig jó a fogadtatás, és talán a mai magyar zenei valóságban már ez is egy jó eredmény.
Tibi: Ennyi, Marci szépen összefoglalta 😉
Zoli: Ennyi. Büszke vagyok rá, hogy ezzel a három emberrel zenélek együtt, és a közös termékekre is.

Ez a kérdés kifejezetten Tibinek szól, de nyilván a többiek is hozzáfűzhetik a mondandójukat. Ezúttal honnan merítettél a dalszövegek kapcsán? Milyen üzenetet hordoz az Ellenméreg?

T: Mint mindig, most is csak magamból merítettem. A megélt érzéseim, társadalomkritikám ihlettek. Gábor meg szépen hozzáfűzte a gondolatait, amik nagyon sok esetben sokkal több üzenetet hordoznak, mint az én fricskáim. Az én véleményem az, hogy minden szöveget meg lehet érteni az Ellenméregről, maximum nem fél perc után dúdulod előre mi is jön. Még a Vári Úr szűrői és a szellősebb gitártémák is hozzásegítik a nagyközönséget az érthetőséghez. Akinek még ez sem, az Soundcloudon megtalálja a leírva is. Az üzenete annyi csak, mint minden I Told U-nak! Aki nem érti, az meg menjen kritikusnak! 😀
G: Tibivel mind a ketten próbálunk egy-egy kis lámpát felkapcsolni a hallgató fejében. Szóval igen, néha üzenünk is a dalokban, hogy “ébresztő”, de van hogy csak egy hangulatot, érzést esetleg egy látomást jelenítünk meg a szóképeinkkel. De olyan is, hogy csak arra kérünk, hogy “na most már elég és lődd le magad!” Mert az I Told U ezt is megteheti, haha. :)))

Most is a Black Hole Studio-ban vettétek fel az anyagot. Meséljetek a munkafolyamatról, hogyan készült el a legutóbbi anyag?

M: A Black Hole Soundban mindig szigorú munka folyik, ezért felkötött gatyával kell érkezni, és minden percben komolyan kell venni a felvételt. Azért szerencsére az esti pizza-, bogrács- és sörhegyek felett lehet lazulni is egy kicsit minden nap. Alapvetően a munka- és családi elfoglaltságok miatt kizárólag hétvégenként szoktuk feljátszani a számokat; minden hangszernek, valamint az énekeknek megvan a maga napja/hétvégéje. Kiindulási alapnak ott vannak a Gábor (gitár, ének) által számítógéppel készített vagy a garázsban közösen felvett demók, és ezek mentén haladunk dob-gitár-basszusgitár-ének sorrendben. Ez már a Nívó esetében is bevált, így hát ezúttal is e szerint dolgoztunk.
T: Részemről sokkal izzaságmentesebben, mint a Nívó esetében. Egy kicsit megtanultam Váriul 🙂 és már eleve úgy mentem oda, hogy azok az apróságok, amik a Nívó alatt sokszor órákat késleltettek az előre haladásban, már ki voltak küszöbölve.
Z: Olajozottabban ment a munka, mint korábban. Felkészültebbek voltunk. Jobban tisztában voltunk vele, mire kell odafigyelnünk. Élvezetes volt.
G: A hangzást illetve sokkal tudatosabban mentünk oda, mint legutóbb. Nagyjából tudtuk, hogy mit szeretnénk hallani. Szerintem ez hallatszik is. A keveréskor is sokáig finomítgattuk a dalokat. Persze mindig van olyan felvétel a stúdióban ami egy új ötlet alapján amolyan “ahogy esik, úgy puffan” módjára sül el (most pl. ilyen volt az Oltalom akusztikus verziója meg még pár apróság), de azért igyekeztünk ezeket előre kigondolni. Bár több a hangszín, a kísérlet a dalokban mint a Nívón, azért én úgy érzem, hogy most sokkal jobban sikerült megvalósítani az előzőleges elképzeléseinket. A munkafolyamat nagyjából a következő volt: a már otthon elkészített dob-alapokra vettük fel a gitárokat, ezek után következett a dobfelvétel, majd dalonként a szövegelés és az ének. A kissé nehézkes idő-egyeztetés végett legutoljára pedig a basszusgitár ment fel. Mindez összesen négy hétvége alatt zajlott. Az anyag keverése pedig már levelezés alapján.
Az idő tényező miatt párszor érzett stressz kivételével is megint nagyon jó hangulatban voltunk végig Szegeden. Szeretünk oda járni, az az igazság. 🙂

Ha jól látom a Facebookos oldalatok megosztásait már úton van a következő I Told U CD. Mit lehet róla tudni, most milyen irányba viszitek a banda zenei szekerét? Mikor lesz kint?

M: Már úgy-ahogy összeállt a zenei alapja öt új nótának, néhányukhoz már szövegek is vannak, szóval “jól haladunk”, holott ez természetesen nem verseny. Szerencsére nem piszkál a menedzser és a kiadó, hogy kapjuk össze magunkat… Abszolút közösen születik a zene ezúttal is, az ötletelés legfőbb terepe a garázs, ahol hetente összetalálkozunk egy kis zajkeltésre. Mostanra már rögzítettük is a meglévő dalokat a próbák során, ezáltal biztosítva a terepet a szövegek megalkotásához, ami hagyományosan Tibi és Gábor szakterülete.
T: Előzetesben csak annyit, hogy még jobban össze kell szednem magam, ha megfelelően ritmizáló szövegeket akarok hozni az újdonsült zenékre, vagy egyszerűen megtanulok énekelni 😀
Sokkal változatosabbnak érzem az anyagot még az Ellenméregnél is. Igaz még közel sincs kész, szóval még várhatunk rá sokat.
Z: Azt hiszem, most sem fogunk megfelelni semmilyen elvárásnak. 😀
G: Szerintem nagyjából az eddig feltérképezett terepen mozognak az új dalok is. Az Ellenméreghez hasonlatosan megint közös ötletelgetések, motivációk alapján.

Megkaptátok tőlem azt a „vádat”, hogy bizonyos esetekben túl intelligensek vagytok az átlag magyar rocker számára, zeneileg is, meg szövegekben. Mennyire értetek Ti ezzel egyet?

M: Nem könnyű a kérdés, mert a válasz törvényszerűen vagy álszerény vagy önfényezős. Mindenesetre köszönjük, hogy több fantáziát látsz a zenénkben, mint sokan mások. Egy biztos, egy I Told U dal nem úgy működik, hogy meghallod (akár CD-n vagy élőben), és máris megszeretted vagy megutáltad. Természetesen a groove-okra rögtön el lehet kezdeni bólogatni, a riffek alkalmasak arra, hogy elkapják az embert, de a szövegek ízlelgetéséhez, valamint a teljes dalok befogadásához szerintünk is több idő kell. (Amiből napjainkban mindenkinek egyre kevesebb van, legalább is átlagban egyre kevesebbet szánunk mindenre.) Természetesen ebben sincs semmi tervszerű, egyszerűen ilyen számokat írunk, ilyen szövegekkel. Tőlünk mindenki azt kapja, amit ténylegesen gondolunk – mind zeneileg, mind tartalmilag. Nincs mögötte pozicionálás, nincs tudatosság abban, hogy a többi zenekar mondanivalójához képest hol helyezkedünk el.
T: Amikor megírtam, csak azt éreztem, hogy ne egy “fakocka” legyen a szöveg, de érthető. Ezért se választottuk az angolszász vonalat. A kritikák nem erősítettek meg a döntésem helyességében, most meg már ott tartok, hogy csak önmagam legyek, nem elemezgetek semmit. Nem az átlag magyar rocker számára sugárzok “tennivalókat”, hanem mindazoknak, akik azonosulni tudnak vele, legyen az popper, rocker, vagy komolyzene hallgató.
Z: Köszönjük a vádat! Csak kizenéljük, kimondjuk ami bennünk van. Az összehasonlítgatás nem a mi dolgunk.
G: Azt hiszem mi már előre megmondtuk, hogy mi is A nívó… :)) Persze ez csak vicc, de tény, hogy igyekszünk azért nem sablonokat szülni. És köszönjük az elismerő szavakat!

Szerintetek hol lesz az I Told U mondjuk öt év múlva?

M: A 2020-as nagy Papp László Sportaréna-beli több tízezres Stuck Mojo koncerten szeretnénk előzenekar lenni. 😉 Akár tribute jelleggel is, hiszen néhány dalukat már meg is tanultuk, ki-tudja-mi-lesz alapon…
T: A cél minden esetben valamiféle terjeszkedés lenne, hogy a csapból is mi folyjunk és akinek inge az vegye. Helyileg, mindenképp esélyesebb, hogy Mohácson és nem Californiában 🙂
Z: Reméljük, hogy mindenhol. 😀
G: Én őszinte leszek: egy ilyen stílusú magyar underground zenekar teljes esélytelenségének a nyugalmával merem kijelenteni, hogy számomra az lesz a legnagyobb “előre lépés”, ha még mindig itt leszünk egymásnak mind a négyen és jókedvűen zenélgetünk, alkotunk és töltünk el együtt időt. Már az is szép lenne.

Kicsit a közelebbi jövőről is beszéljünk. Milyen tervei vannak a bandának, mire készültök, az új dalok összerakásán kívül?

M: Egyelőre úgy néz ki, hogy egy mohácsi “házi hangversennyel” zárjuk az idei évet, két baráti zenekar társaságában. Igazából mostanában nem kerestük annyira a fellépési lehetőségeket, inkább az új dalok összerakásán és a régebbiek szinten tartásán dolgozunk. A 2016-os év megint jár majd stúdiózással reményeink szerint, és tavasztól talán koncert-ügyben is aktívabbak leszünk. A tél kicsit a zenélés területén is visszafogottabb időszaknak tűnik egyelőre.
T: Csak a jó érzések megtartására készülök a közeljövőben. Amíg jól érezzük egymást a zenéléstől, addig baj nem lehet. Én személy szerint csak az új dalokra koncentrálok, minél hamarabb tökéletes szövegekkel tudjak előállni.
Z: Még több dalt összerakni és zenélni amennyit csak lehet.
G: A magánéleti nehézségeink miatt kissé lassabban tervezgettünk, haladtunk az utóbbi fél évben, de azért igyekszünk nem hosszú távra eltűnni. Írunk folyamatosan, de egy klippel is nagyon lógunk már. Azt szeretnénk mielőbb megcsinálni. 

október 21.,