Flop

– Kezdjük a bemutatkozással! Nem épp mai csapat a Flop, meséljetek a zenekar történelméről!

Egy még amatőrebb, korábban feloszlott banda tagjaiból jöttünk létre, eredetileg egy koncertet terveztünk, aztán ahogy szokás, együtt maradtunk.

– Jónéhány tagcsere lezajlott a zenekar életében. Melyik volt az, ami a legnagyobb problémát okozta? Ha jól tippelek, az énekesváltások okozták a legnagyobb zavart a rendszerben, ugye?

Meglepő módon nem, az énekesváltásokkal mindig szerencsénk volt. Csak egy csere forgatta fel alapjaiban a zenekart, ez pedig az első basszusgitárosunk kiválása volt. Az tényleg rossz volt, egyrészt ezer éve ismerjük egymást, még a gimnáziumból, másrészt a zenekari szervezéssel kapcsolatos összes szál az ő kezében futott össze. Úgyhogy amikor elment, üldögéltünk, és azt vettük észre, hogy egyre kevesebb koncert van, megállt a fényes karrier, satöbbi. Meg hiányzott a hülye feje is. Úgyhogy akkor tényleg megállt a szekér, kiestünk pár kosárból, amikben félig-meddig benne voltunk, egy idő után nem hívtak többet, ennek a hatását még ma is érezzük, pedig már vagy két éve történt.

– Fel is oszlottatok, ha jól tudom. Mi miatt döntöttetek úgy, hogy mégis folytatjátok?

Fel nem oszlottunk, csak teljesen leültünk. Valószínűleg a tehetetlenségi erő miatt, dacból, megszokásból döntöttünk úgy, hogy mégis folytatjuk. Most mit csináltunk volna azzal a sok lommal a próbahelyen. Őszintén szólva azt hiszem, ebből az állapotból még most sem keveredtünk ki száz százalékig.

– A hatásaitok között a Pearl Jam ugye alap, ezt le sem tagadhatjátok, de milyen csapatok, előadók befolyásolták/befolyásolják a stílusotok kialakulását?

Le se. Azt hiszem, nem nagyon van saját stílusunk vagy hangunk, leülünk, aztán pengetünk, de tényleg.

– 2003-ban megjelentettetek egy EP-t. Annak milyen eredménye volt? Láttátok-e hasznát?

Nem tudom, valószínűleg semmilyen. Ricsi, az első basszerosunk nagyon örült, amikor megkaptuk a repidarabokat, baromi büszke volt rá, és örült, hogy végre van kézzelfogható anyag, amit feltehet a polcára. Közvetlenül érezhető haszna talán ez volt, láttuk a srácot tök boldognak.
– A lemez most jelent meg, viszont jó rég felvettétek. Ilyen nehéz ma Magyarországon lemezt kiadni?

Nem, egy csomó zenekarnak jelenik meg lemeze, úgyhogy nem lehet az olyan nehéz. Nekünk talán azért volt macerás, mert egy kiadó sem látott benne fantáziát. Borítékolható volt (és még mindig az), hogy ebből egy fillér hasznot nem lehet majd kipréselni. Talán ha egy kicsit népszerűbbek lennénk, vagy népszerűbb zenét játszanánk, akkor más lenne az ábra. A másik, hogy a célcsoport is viszonylag nehezen pozícionálható, kemény zenének ugyanis eléggé puhapöcs dolgot művelünk, de nem vagyunk eléggé popperek se. Meg hát tajrészegen egy szarul hangosított klubban nehéz hétig elszámolni, és nálunk azért előfordulnak kevésbé táncolható ritmusképletek.

– Meséljetek kicsit a dalokról! Melyik a legrégebbi, melyik a legfiatalabb szerzemény?

Már a lemezfelvételnek is úgy indultunk neki, hogy na akkor most felpakoljuk őket a CD-re, és lezárjuk a múltat végre. A dalok túlnyomó része nagyon régi, a Bathroom boredom, a Candy sweet és a két magyar az újabbak rajta. Én eredetileg a Tabula rasa címet akartam neki adni, de Ricsi ezt elég bénának tartotta, úgyhogy elvetettük. Pedig ezzel tényleg tabula rasát akartunk csinálni. Aztán persze ez sem sikerült úgy, ahogy elterveztük, megint jöttek a tagcserék, meg a kínlódások, hogy nem jutunk nulláról az egyre.

– Minden elkészült/felvett dal lemezre került?

Kettő kivételével igen.

– A két magyar nyelvű dalról mit kell tudni? Nekem például mindkettő a kedvenceim közé tartozik. A jó lesz pedig külön kuriózumértékű Bob Zoli éneke miatt.

Nekem is. A Jó lesz főként nagyon közel áll hozzám, a zongorás verzió meg valószínűleg a lemez legjobb dobása, kár, hogy ahhoz van a legkevesebb közünk. A Saras kezeddel Lóri első és eddig egyetlen szövege, bár hajtjuk őt, hogy írjon még. Zolival kapcsolatban ha nem baj, nem mondanék sokat, ezt a részét a dolognak inkább szeretném érintetlenül hagyni.

– Ez most azt jelenti, hogy váltotok és ezentúl magyarul (is) készülnek a nóták vagy ezek csak különlegességek?

Nem, én szeretném csak magyarul csinálni tovább. Jelen állapotunkban (és az is lehet, hogy ez életkori sajátosság, fene tudja) teljesen indokolatlannak látom az angol nyelvű pózörködést. Sokáig azt hittem, hogy ez így is lehet überhiteles, de attól tartok, ez tévedés. Meg nem is tudunk annyira angolul.

– Most, hogy megjelentek ezek a dalok, nyilván lezárul egy korszak. Hogyan tovább? Vannak már friss dalok?

Le bizony, végre. Rengeteget dolgozunk az új dalokon mostanában. Persze tévedés lenne azt hinni, hogy már van egy újabb albumnyi anyag, összesen néhány számkezdeményről van szó, és azokon tökölődünk az utóbbi pár hónapban. Nálunk nagyon macerás módon születnek a számok, az utolsó pillanatban mindig kiderül, hogy na, szar az egész, akkor az eddigi kuka, és kezdjük elölről. De tényleg, ez valami fóbia nálunk, hogy minden egyes szar, kétperces kettőnéggyel legalábbis a Sixtus-kápolnát kell újjraalkotni. Mostanában vannak ötletek hegedűs bevonására, és alapvetően szeretnék más zenét játszani, egyszerűen azért, mert másféle zenék érdekelnek. Aztán persze simán előfordulhat, hogy a következő is egy Pearl Jam mintára húzott grunge lemez lesz.

– Egyáltalán, hogyan készül egy Flop szerzemény? Mi jelent inspirációt a zeneszerzéshez?

Nagyon nehezen, nagyon sok átalakítással, csiszolgatással. Van olyan számunk, ami öt éven keresztül íródott, sőt, olyan is volt, hogy már felvettünk egy számot, és a keverés előtt, a számítógépen szabtuk át. Nem tudunk gyorsan dalt írni sajnos. Valahogy mindig dolgozik bennem egy kérdőjel, hogy akkor ez így most eléggé jó-e. Vagyis tudnánk gyorsan, sok számot írni, de a 99 százaléka nem menne át ezen a belső rostán. Mostanában egész új módon próbálunk, Gergő (az új basszeros) laptopján tákoljuk össze a dobalapokat, és inkább egyelőre a gitár- és basszusrészeken dolgozunk, Lóri meg mindig jön próbára, dudorászik magában és szokja a zajt.

– A lemez borítójáról valószínűleg nem csak nekem ugrik be a Tool neve. Zenekari munka volt ez is vagy valakivel dolgoztattatok?

Jó, egyezzünk ki a grunge kópiazenekarban, de a borítót azt nem engedem 🙂 Tényleg semmi köze nincs a Tool-hoz (szentségtörés, tudom, de én például nem is ismerem a zenekart igazán). A fotókat az interneten találtam, és az ragadott meg bennük, hogy állati pontosan illusztrálják azt, amiről az egyes számok szólnak. Én csak összetoltam a képeket a szöveggel fotósoppal. Hollósi Gábor csinálta egyébként a fotókat (két kivétellel), és csak azoknak a számoknak a szövegrészletei kerültek a borítóra, amelyekhez Gábor képei passzolnak. Ezért is kicsit torzó a lemez.

– Ha úgy vesszük, már két klipetek is van a lemezhez, ami (ha nem tudnánk mennyi idő telt el míg megjelenhetettt) magyar viszonylatban jónak számít. Lehetett azért látni ezeket? Terveztek még klipforgatást a megjelenés apropójából?

Random módon, egyszer-kétszer sikerült ide-oda benyomni a videókat. Ahogy ez lenni szokott ezen a szinten. Most tartunk a harmadik klip utómunkálatainál, ez egy főként animációs darab lesz egy magyar nyelvű számra, ami a lemezen nem szerepel. Aztán hátha majd lesz médium, ahol megjelenik.

– Nem mondhatni, hogy szétkoncerteztétek magatokat mostanában. Várható, hogy ez megváltozik?

Igen, ez már most is látszik. Powergroundék is segítenek, ahol tudnak (a lemez nélkülük ma is csak winchesternehezék lenne), illetve tök véletlenül ráakadtunk egy nagyon lelkes lányra, aki úgy tűnik, lát valamit ebben a zenekarban, mert állati lelkesen és eddig nagyon hatékonyan intézi a koncertszervezési dolgokat. Úgyhogy például hosszú idő után először zenekari autóval száguldhatunk el a Budapest-tábla mellett is. Igaz, egyetlen fesztiválra sem kerültünk be (vagyis egyre igen). Annyira azért nincsenek jó haverjaink a bizniszben.

– Ha jók az infóim, összehoztatok egy Pearl Jam tribute csapatot is? Erről mit kell tudni?

Duahstrechtmanuela Projekt a neve, igazi hobbimóka, a Nulladik Változat exdobosával és Ricsivel, az első basszerosunkkal örömködünk néha, amikor kedvünk tartja. Nem igazán tribute-dolog, mert nem vesszük olyan vérkomolyan a dolgot, nem cél, hogy ugyanúgy szóljon, ugyanúgy legyenek eljátszva a számok. Viszont jólesik ilyesmit is játszani, az emberek meg többnyire szeretik, úgyhogy ezzel mindenki nyer.

– Mik a jelenlegi tervek, akár idénre, de érdekelne az is, hogy hosszabb távon mi várható a zenekartól?

Ugye a fesztiválok kilőve, úgyhogy próbahelyen töltjük a nyarat. Aztán ősszel megindulunk az országban, hogy leigázzuk azt. Vannak alakulóban időpontok vidéken és Pesten, és folyamatosan megy a telefonálgatás. A zenekar szervezési része végre úgy tűnik, hogy jó kezekben van. Ritka is az ilyen manapság, hogy valaki megígér valamit, és arra mérget is lehet venni.

A zenekarról további infók:
www.flop.hu
flop@flop.hu

Klipek:
Sidenote
Jó lesz

november 23.,