Agregator Interjú

Akkor kezdeném azzal, hogy mik voltak azok a hátráltató okok, melyek miatt nem promotáltátok az új demot?

Az Útfélen demo-t még április elején rögzítettük és egy darabig eltartott, míg a felvételek után valamiféle promotálható külsőt kerítettünk neki. Nem titok, hogy ez kevésbé szól a kreativitásról, inkább pénzkérdés és a stúdiómunka után ott voltak a nyári fesztiválok, ahol inkább csak plusz belépőjegyeket kapunk útiköltség térítése fejében – valamint volt az évente Tatabányán szervezett fesztiválunk, a Harag napja, ami szintén biztos anyagi hátteret igényel… Szóval, hála az égnek elég zsúfolt nyarunk volt és csak most ősszel tűnt fel, hogy bár a rádiókat jártuk a dalokkal, az írott sajtót (egy-két kivételtől eltekintve) nem értesítettük.

Ki ment el és mi okból? Zenei vagy egészen más?

Igen, sajnos volt a nyáron egy tagcserénk is. Tolner Zoltán gitáros tavasszal bejelentette kilépési szándékát. Az okok kizárólag szakmai eredetűek, játszik egy tatai zenekarban, az Astrodust-ban és most jött ki az albumuk októberben “Jégbezárt világ” címmel. Mivel mi is viszonylag sokat koncertezünk, ezért várható volt, hogy túl nehéz lesz számára a saját turnét összeegyeztetni az Agregatoros elfoglaltságokkal, így inkább előre szólt, hogy nem fog működni a dolog. Augusztus végéig volt nálunk, a Harag napja volt a búcsúbulija, azóta teljes munkaidős a ‘Dust-ban. Amúgy is van némi kötődés a két banda között, hiszen náluk az öt tagból hárman külön-külön időszakban ugyan, de tagjai voltak az Agregatornak, az albumot pedig annak idején még én énekeltem fel. Szóval továbbra is együttműködünk. Helyére Szabó Dávid érkezett, így most már a banda ismét kizárólag tatabányai tagokból áll.

A honlapotokon három kiadványt láttam, 2 demo és egy EP. Nem került kiadó, aki esetleg némi anyagi befektetéssel segítene megjelentetni egy nagylemezt?

Némileg helyesbíteném az információt. Valóban három kiadványunk van, a Puszta lét demo (2000), Túlontúl EP (2001), de “A Semmi ágán” című kiadvány már albumként működik, a Peron Music Alapítvány gondozásában jelent meg 2004-ben. Szóval ezen a részen túl vagyunk, de sajnos az utóbbi időben volt némi probléma az utángyártásokkal, így a terjesztésünk nem nagyon működik. Az első két kiadvány még kazetta formátumban jelent meg, de elvileg az év vége felé Túlontúl címen lesz egy újrakiadás, ezúttal már CDn és a Nail Records keze alatt. Szintén náluk fog megjelenni a jövőre tervezett “Szürkület” című albumunk, remélhetőleg tavasz végén, nyár elején.

A kiadványaitok hogy fogytak? Felmérhető ez valamilyen szinten? Beszélhetünk Agregator rajongókról?

Az első két kiadvány már teljesen elfogyott és már 2004-ben sem volt belőle, de volt némi probléma a gyártóval és mivel semmi sem történik túl gyorsan, csak most lesz megoldva az újrakiadás. Ez számszerűsítve nagyjából 400-400 eladott példányt jelent a kazettákra nézve, mert ott is volt promóció amelynek keretei között még kiment 80-100. “A Semmi ágán”-nál már kicsivel rosszabb a helyzet, mert itt az alacsony példányszám és egyéb okok miatt – pár üzlet már nem fogad bizományi értékesítésre kiadványt – gyakorlatilag 180-200 nem promócióban tulajdonosra talált CDről beszélhetünk. Mindemellett azért juttattunk sok helyre belőle, plusz jópár dal le is tölthető innen-onnan, így úgy érzem, nem panaszkodhatunk. Agregator rajongókról beszélhetünk-e? Számomra még mindig kicsit furán cseng a szó, de mindenképpen vannak olyan lányok/srácok, akiknek bejön, amit teszünk. Elég megnézni az élő koncerteken rögzített klipeket vagy mondjuk az idei Székelyföldi Rockmaratonon a közönség által felvett rövid video-anyagot és lejön, hogy jól érzik magukat az emberek. Leginkább arra vagyok büszke, hogy beindulnak a zenére, mert igazándiból az gerjeszti azt az energiát a résztvevő felek között, ami az élő előadás varázsát is adja. Én is nagyjából úgy vagyok vele, hogy ha egy koncertre elmegyek, akkor zúzni akarok, megnézni videón is meg tudom. Éppen ezért jó érzés látni, hogy van, aki úgy érzi, ezt megadhatjuk adni neki.

Zenétek mondhatni divatos mostanság, hisz ez a dallamos death metal nagyon eladható is lett. Cél volt ilyen zenét játszani, vagy ez jött belülről?

Hát nem nagyon hívnám magunkat dallamos death-nek, tudod igazándiból sok közünk nincs a death metal szellemiséghez, viszont a durva énekhang miatt ez volt a széleskörben elfogadott címke a hasonló műfajú dolgokra. A skandináv metal kifejezés inkább jellemzi ezt a metal zene e dallamosabb vonalát hörgéssel illetve darkosabb érzésvilággal kombináló fajtáját. Eladhatóbb-e, mint más metal műfajok? Nézd, én nem nagyon látom, hogy ez a zene jelenleg “trendibb” lenne más rockzenei vonalnál. A TV-ben sem látok ilyet gyakrabban, a rádiókban sem ezt játsszák. A rocksajtóban is inkább a klasszikus bandák újraalakulását nyomják, szóval nem nagyon érzem, hogy bármennyivel is eladhatóbbak lennénk, mint mondjuk pár éve voltunk. Mindemellett igen, cél volt ilyen zenét játszanunk és azért mert ez jön belülről. Amikor 1997-ben pár barátommal kitaláltuk, hogy márpedig zenélni fogunk, akkor azt azért tettük, mert úgy éreztük, hiányzik ez a műfaj a környékünkről és ha már nem tudunk olyan koncertre menni, ahol ilyen bandák lépnek fel, akkor legalább mi játsszuk a saját zenénket. Soha nem játszottunk feldolgozást, így nem is tettük le a voksunkat aktuális vagy kevésbé aktuális bandák mellett, tesszük a dolgunk és igyekszünk a lehetőségekhez mérten sajátságosra venni! 🙂

Kik voltak azok a zenészek akik leginkább hatottak rátok? Itt megemlíthetitek kedvenc zenekaraitokat, zenészeiteket is.

Elég sok vonalról érkezett a tagság, maga a név is ebből származik, hogy ezt a sok hatást, élményt egyesítsük. Beszélhetünk zenekarokról, amelyek hatottak ránk, például Cemetary, Tiamat, Moonspell, Paradise Lost és zenészekről, akik emberi magatartásukkal, kreativitásukkal adtak, olyasmit, amihez igyekszünk felnőni, belőlük szerencsére nagyon sok van, itthon, külföldön egyaránt, ezért nem is nevesítenék senkit. Ide beletartozik mindenki, aki tényleges teljesítmény / önmegvalósítás mellett bárkivel le tud ülni egy sörre.

Mivel még nem hallottam friss demotokat, beszélnél róla pár szóban?

Az Útfélen demo elsősorban azért készült, mert már 2003 óta nem írtunk új dalokat. A Semmi ágán nótái akkor fejeződtek be és azóta gyakorlatilag nem készült szerzemény és a gárda is nagyrészt lecserélődött. Én ott még gitáros voltam, így inkább kivettem a részem, most már csak ötleteket viszek le, illetve zavarom őket munka közben :). Kipróbáltunk pár új dolgot és mi is nagyon kíváncsiak voltunk, hogy milyen zenét játszik az Agregator 2005-ben. A felvételen két dal szerepel. A Zuhanással indul, ami egy középtempós, könnyedebb nóta. Ő teljesen – az album érkezett gitáros – Tibcsy műve, de nem lóg ki az eddigi hangulatból, tiszta rock’n’roll :). A Szürkület inkább hasonlít elődeire, kicsit súlyosabb, komorabb részekkel, szóval úgy érzem, hogy a jelenleg munkapadon lévő album dalainak sarokkövei lesznek ezek, minden dal valahol e két véglet között fog helyet foglalni. A dalok egyébként letölthetőek a honlapunkról, szóval, akit érdekel, onnan beszerezheti őket.

Mutasd be a zenekart!

A zenekar öt főből áll. Preil Tibor gitáros a tatabányai Ideas-ból érkezett hozzánk 2004 végén. Párjával, aki Patvaros Mária a Cross Borns zenekarból, a napokban várják első gyermekük születését, szóval nagy az izgalom :). Szabó Dávid gitáros szeptembertől tagja a bandának, ő a tatai Sable-ben működött ezelőtt. Boros Péter dobos nagyon nagy hard rock fanatikus, a becenevét ‘Pöpi’ a Sing-Sing zenekar azonos nevű, szintén szőke, szintén dobosáról kapta az említett bandáról, ő csak kisegítőként van velünk, míg meg nem találja álmai rockzenekarát, immár nyolc éve :). Liviczki Roland basszusgitáros a tatabányai Scaffoldból jött át még 1999-ben, ő is a zenekar alapkövei közé tartozik. Jómagam gitáros/vokalistaként kezdtem a bandában és 2003 őszén nyertem meg az énekesi pozíciót, lévén volt olyan idő, mikor én vittem ezt a posztot /még az első koncertek előtt/ valamint a szövegeket is én írom, így inkább működik a dolog.

Koncerttervek?

Idén novemberben Tibcsyék babája révén kicsit szünetelünk, s csak két bulink lesz – Tatabányán a Metal Millennium és a budapesti Gothica fesztivál. Decemberben ismét csatlakozunk a Kalapács turnéhoz Kaposváron, valamint az évet egy fesztiválon zárjuk Szombathelyen a Sportcsarnokban. A jövő évi terveink szerint a január a felvételekre való felkészüléssel zajlik, februárban stúdió. Tavasz elejére tervbe van véve egy erdélyi néhány állomásos turné a Zeneudvar szervezésében, májusra is körvonalazódik egy pozsonyi buli. Szóval alakulgatunk, de most elsősorban az új kiadvány dalait írjuk.

A honlapotok meghirdetett tehetségkutató kinek volt az ötlete? Szponzorizálja valaki, vagy teljesen saját zsebből pénzelitek?

Ez inkább tehetséggondozás, nem tisztünk és nem is kívánunk senkit értékelni/zsűrizni. Loderer László (Killing Art) barátommal beszélgetve merült fel, hogy készítenünk kellene egy ilyesmit, mert ismertünk pár bandát, akik már rendszeresen fellépnek a megyében, de kellő információk/ismeretek hiányában nem igazán tudják, hogy hogyan tovább. Mi annak idején megkaptuk mindezt egy a Peron Music Alapítvány által működtetett Zenészegyleten belül, amelynek működése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megyénk rockzenei hírnevét olyan zenekarok öregbítsék, mint a Christian Epidemic, a Watch My Dying, Cross Borns, Le Panic, Stainless Steel, hogy csak az ismertebbeket említsem. Szóval nem volt célunk újra feltalálni a melegvizet, csak igyekszünk a jelentkező zenekarok számára egy olyan lehetőséget nyújtani, amely egyfajta kezdőlökést jelenthet egy teljesebb szint felé. Ez miben áll? Kapcsolatainkat felhasználva nyújtunk nekik egy olyan csomagot, amelynek segítségével engedményes áron rögzíthetnek egy dalt, ezzel pedig már indulhat egy olyan promóció, amivel már könnyebb megismertetni magukat a külvilággal. Természetesen ez csak a jéghegy csúcsa, mert mindehhez még kötődnek interjúk a környékbeli rádiókban, bemutatkozás a médiában, képzések amelynek során megismerhetik, hogy milyen lehetőségeket tudnak használni, hogy később már mindezt tudatosan műveljék saját útjukon. Tudod mindez olyan egyértelműnek tűnik, mikor az ember már benne van, de tudom, hogy annak idején a garázsunkba zárva még mindez egy nem volt annyira egyszerű. A bandákat ezen lépés megtételében szeretnénk segíteni, remélhetőleg minél többen tudnak majd élni ezzel a lehetőséggel.

Ilyen komoly metal élet van a környéketeken?

Az élet pezseg, sok a zenekar, kevés a hely. Például Tatabányán jelenleg nem működik olyan klub, ami underground zenekarokat fogadna. A fesztiválokat saját magunk (undergroundban résztvevő bandák) szervezzük, bonyolítjuk le. Igény van rá, csak elég nehéz, mert a helyek általában eléggé el vannak kényelmesedve, lévén minden kockázati tényező minket terhel, ki kell hoznunk a rendezvényt a beugrókból, ők bezsebelik a fogyasztást és éppen ezért nem is nagyon hajlandóak konstruktív megoldásokra. Így aztán nem is nagyon tudunk kiszakadni bizonyos minőségi keretekből, de hát ez van, ezt kell szeretni…

A szövegekben miről írtok? Fontosnak tartjátok a szövegeket, vagy inkább a zene a fontosabb?

A szövegeink az emberről, az életéről és gondolataitól szólnak. Viszonylag keserű, cinikus, dühös szövegek ezek. A szövegek szerintem nagyon fontosak, a dal a verssel ad egy értékes, lélegző egészet, igyekszünk mindezt összhangban tartani. Általában tetszenek a sorok a hallgatóságnak, a kritikák is méltatják, remélem a jövőben is sikerül olyasmiket írni, amelyek megfelelnek ennek a mércének. Elsősorban magyarul íródnak a szerzemények, régebben voltak angol változatok is, ezek nem fordítások voltak, hanem önálló esetek. Lehet, hogy a jövőben ismét lesznek ilyesmik, egyelőre az anyanyelvi megoldásokra koncentrálunk.

Milyen terveitek vannak a jövőt illetően?

A fő irányvonal most a “Szürkület” album felvétele és megjelentetése. Amint lehetőségeink engedik, szeretnénk elkészíteni a hozzá való videoklipet – ismét Sánta Balázs stábjával (ők készítették a Gyökerek nélkül és a Válság dicsérete képi vízióit). A Túlontúl újra beszerezhetőségét is nagyon várjuk. Szóval mindent egybe vetve egy erős felállással készülünk nekivágni az új évnek, ha minden jól megy egy kiadóval, egy működő terjesztéssel a hátunk mögött, szóval bizakodva nézünk az előttünk álló eseményekre.

Üzenet a femforgacs.hu olvasói számára.

Kívánok mindenkinek rock’n’roll-os év végét és minden jót a jövőre nézve!

Végezetül pár személyes kérdés: Kedvenc kaja?

Mostanság a balkáni ételek mennek, hús-hússal és sok salátával 🙂

Szeret valamelyikőtök a konyhába sürögni?

Hát maximum mikor kajálunk 🙂 Mindenki nagyevő, de az ételek elkészítésében nem nagyon jeleskedünk.

Kedvenc zenekarok (3 darab).

Monster Magnet, Dark Tranquillity, Woven Hand

Kedvenc évszak?

Nyár, hosszú, forró nyár 🙂

Télen melyik kompótot részesítitek előnyben?

Barack, szilva és az áfonyás “kompót”-okat 🙂 De a viccet félretéve, a barack-kompótot szeretem.

Kedvenc könyv és miért?

Sok van, talán most épp Kurt Vonnegut-tól a Hókuszpókusz a kedvencem. Azért, mert az író annyira végletesen cinikus, hogy a nagyon megtalált az írása. 🙂