Thy Catafalque interjú


-Zs.: Milyen indíttatásból kezdtél el zenélni? volt valami előre meghatározott célod vele?
-Kátai Tamás: A ’80-as évek második felében kisgyerekként kaptam egy ZX Spectrumot, amivel rengeteget játszottam és megszerettem azokat az egyszerű, egycsatornás kis zenéket, amik a játékokat kísérték. Addig-addig, hogy rájöttem, hogyan lehet basicben programozni saját dallamokat. Aztán lett egy Commodore 64-em, amiben sokkal fejlettebb volt a hanggenerálás, de azzal nem tudtam kezdeni semmit sajnos. Az Amigával már igen, és az már tényleg elég komoly dolgokat tudott – 4 sávon. Úgyhogy elkezdtem kazettákat gyártani ilyen elektronikus zenékkel. Közben megszerettem a metalt is, de mivel semmiféle igazi hangszerem nem volt, és nem is tudtam volna rajtuk játszani, kénytelen voltam a számítógépet használni. Nem volt más megoldás, ha így, hát így. Ez volt a Darklight, amit 1993-tól csináltam 1999-ig. Közben lett Gire, aztán Gort, Thy Catafalque, satöbbi.
Én csak játszani akartam, zenét írni, alkotni valamit, ami megmarad nekem saját magamból. Azóta is ez az, ami előre visz. Az eszköz az csak, másodlagos.

-Zs.: A Thy Catafalque rövid történetét el tudnád mondani? Azon olvasók kedvéért akik nem tudják hova tenni a zenekart…
– K.T.:A zenekart 1998-ban alapítottuk, Juhász János és én. Volt előtte egy Gort nevű projectünk, amit Zolcsival, a Gire gitáros/énekesével csináltunk, csak ő ott dobolt. A Gort megakadt, mert a próbateremből kitettek minket, nem volt már dob, ezért dobgépet használtunk, más lehetőség nem lévén, ez lett a Thy Catafalque. Kezdetben epikus, szintis black metalt játszottunk, ’99-ben jelent meg az első albumunk, és most novemberben jön majd ki az ötödik, ezen János már nem játszik. Most én írtam és játszottam fel mindent, ő nem hozott semmit ezúttal, nekem viszont rengeteg témám volt, még több is mint, ami a lemezen van, és nem akartam tovább halogatni a dolgot.

– Zs.:Pár szóval hogy tudnád leírni a zenétek? (megint csak a fentebb említett okokból…)
– Most már avant-garde, experimentális metalnak szokták hívni, vagy post-black metalnak. Én nem igazán tudom, hova tenni, van benne ilyen is, meg olyan is, ami egyáltalán nem is metal, nem is rock. Aminek semmi köze ezekhez. A kiadó sem tudta kategorizálni, elég tanácstalanok voltak ezügyben, így hát maradtak az avant-garde metalnál, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy bármi, ami nem hagyományos megközelítésű metal. A dogmák, a megkövesedett szabályok és tradíciók nem érdekelnek, a szabad kifejezés híve vagyok.


– Zs.:Viszonylag rövid idő alatt nagy ismeretségre tettetek szert… főleg ahhoz képest, hogy hogyan indultatok, idén pedig a Season Of       Mist kiadóhoz szerződtetek le. Mi lehet ennek a titka?

– Hát én 13 évet és 5 albumot nem neveznék rövid időnek. Még a harmadik lemezünk is szerzőiben jött ki, az is csak rá volt írva, gyakorlatilag száz darab írott CD volt, amiket egyesével másoltam. A negyedik, a Róka hasa rádió jelent meg külföldi kiadónál, és most tartunk a Season Of Mistnél. Nagyon sok munka van benne, illetve csak azt tudom, hogy rengeteget foglalkoztam mindig a Thy Catafalque-kal, A zenével, a borítóval, a levelezéssel, minden egyébbel, ami ehhez kapcsolódik. Munka, akarat és kitartás nélkül semmi nincs.

– Zs.:Mostanában fog megjelenni az új Thy Catafalque album, mit lehet róla tudni?

– K.T.: November 11-én jelenik meg Európában, január 10-én Észak-Amerikában. Magyarországon valószínűleg a Hammer terjeszti majd, bár ez még nem száz százalék, de eléggé valószínű.
Az album címe Rengeteg. 60 perc, 10 dallal. Ezúttal minden hangszert én játszottam fel, illetve vendégként szerepel újra Bakos Attila (Woodland Choir, Taranis) és Tóth Ági (The Moon And The Nightspirit) énekesként, valamit Simkó-Várnagy Mihály, aki a Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar szólócsellistája. A zene valamivel súlyosabb lett szerintem, mint korábban, jóval több a gitár, és kevésbé kalandozó. A következő lemez kísérletezőbb lesz.


– Zs.:Esetleg egy koncertre vagy koncert sorozatra van esély?
– K.T.:Sosem volt koncertünk, és nem is tervezem. Nem nagyon érdekel ez a része, jobban szeretem megírni a dalokat, mint előadni, ráadásul a fizikai távolságok miatt már a próbák is megoldhatatlannak tűnnek. Túl sok az akadály, túl kevés a rock and roll.

– Zs.:Még 2007-ben feloszlott (vagy csak inaktívvá vált?) a másik zenekar amiben játszottál a Gire. Van esély esetleg „újjáalakulásra”?
– K.T.:Inaktívvá vált. Először Balázs költözött Skóciába, aztán Zolcsi Angliába, végül én Skóciába. Mindannyian dolgozunk, messze vagyunk egymástól. Bár én és Balázs Edinburgh-ban élünk, Zolcsi London mellett, nagy a távolság. A Gire igazi zenekar, próbákkal, koncertekkel. Ez távban sajnos nem tud működni jelenleg a Thy Catafalque-kal ellentétben. Természetesen tartjuk a kapcsolatot, szeretem őket.

– Zs.:Mivel foglalkozol mostanában a zenekaron kívül? Van esetleg másik projekted is? Ha jól tudom, jelenleg Skóciában élsz…
-K.T.: Igen, Edinburgh-ban élek negyedik éve. Egy nyomdában dolgozom, mint droid. Más zenei projektem nincs, nem is lenne rá se időm, se energiám. A TC-re sincs annyi, amennyi kellene sajnos.

– Üzensz esetleg valamit a magyar rajongóknak?
– Mindenki vigyázzon magára és egymásra, akárhol is van.



(Az interjú az internet segítségével készült, nem élőszóban, ezért vannak néhol furcsa átfedések a kérdések és válaszok között)

november 12.,