Qui interjú


Az alternatív rock vonalon eléggé sok olyan csapat fut mostanában, akiknek a munkásságában nehéz lényegi egyediséget találni, és ez csak részben tudható be annak, hogy sablonokból történik az építkezés zeneileg. Még 2014-ben sem mer a csapatok nagy többsége kinyílni, nem meri azt csinálni, amit szeretne, egyértelmű okok miatt. Az alábbi rövid interjút viszont egy ténylegesen különc duóval a los angelesi Qui-vel csináltuk, az apropót pedig a turnéjuk magyarországi állomása adta.

– Üdv Matt és Paul! Kérlek, mutassátok be a bandát a Fémforgács hallgatóságának!

Matt Cronk vagyok. Én énekelek és gitározom – basszusozom a Qui-ben.

– Mondjatok valamit a zenei előéletetekről, előző csapatokról stb…!

– 14 éve játszom a Qui-ben, de csináltam egy kicsit mást is, olyasmit, amiket bárki ismerhet.

– A zenekar korábbi időszakában sokkal koszosabb zenét játszottatok, de mostanában a hangzásotok sokkal tisztábbá vált, különösen a Life, Water, Living albumon.

– Igen, ez így igaz, egyetértek. Számomra vannak összefüggő elemek az egész életművünkben.
Aztán a Love’s Miracle-nél David Yow-val együttműködve valami élesen különböző dolgot akartunk csinálni. Nem akartuk beleszorulni egy skatulyába, egy hangba vagy egy színtérbe. Mivel Paullal együtt mindketten képzett zenészek vagyunk eléggé eltérő ízléssel ki akartuk élvezni, hogy kiaknázzuk minden felkészültségünket és az összes megszerzett ismeretünket.
Talán vállaltunk némi kockázatot, de nem akartuk a korábbi dolgainkat megismételni.


– Korábban trióban dolgoztatok. David Yow rendes tagja volt a Quinek vagy ő csak vendégzenészként játszott veletek?

– David vendégzenészként kezdett játszani velünk de mi nagyon élveztük a helyzetet, és ő hamarosan megkérdezte, hogy csatlakozhat-e a csapathoz. Mi természetesen le voltunk nyűgözve. 2006 és 2009 között játszott velünk.

– Hogy szerzitek a zenét? Egy ember – egy dal, vagy mindketten részt vesztek ebben?
– Jellemzően együtt írjuk a dalokat. Paul egy kiváló gitáros és zongorista és meg is osztjuk egymás közt a feladatokat.
Azért gyakran előfordul, hogy ellentmondást nem tűrve előírja az ötleteit, de van úgy, hogy én teszem ezt.

– Két hatalmas énekes egy bandában, és ezek a hangok nagyon jól passzolnak egymáshoz, emellett a zenei részek is nagyfokú kifinomultságot mutatnak. Milyen zenei előképzettségetek van?
– Köszönjük! Próbáljuk kihasználni az erősségeinket és közben nem korlátozzuk magunkat. Ahogy az előbb is említettem, nem szándékozunk egy kimondott színtér vagy műfaj egy darabja lenni. Törekszünk a megkötöttségek levetkőzésére és törekszünk a játékra koncentrálni.


– Mivel foglalkoztok a való életetekben?

– Én csapos vagyok egy bárban, Paul meg zenetanár.

– Sok év telt el a legutóbbi két Qui lemez elkészülte között. Van valami oka ennek a lassú tempónak?
– A 2007-2008-as turné után én nagyon beteg lettem. Aztán David 2009 nagy részét a Jesus Lizard újraalakuló turnéján töltötte.
2012-ben épültem fel a betegségből és újra tudtam játszani. Majd ezután szerencsére nem is kellett sokat várni a következő felvételig!

– Mi a helyzet a koncertekkel? Most fogtok egy bulit nyomni itt Magyarországon (ez azóta megtörtént – a szerk.), de mik az egyéb lehetőségeitek, hogy élőben mutassátok be a bandát?
– 2012 óta következetesen koncertezünk és ezt folytatni is fogjuk, ameddig csak tudjuk.



– Mik a reakciók az új lemezre, és egyáltalán a működésetekre? Mennyire figyeltek a rajongói reakciókra?
– Egyértelmű hogy figyelünk, én szeretem, ha a rajongók szeretik, amit csinálunk. Összességében a visszajelzések is nagyon jók.