Nemrégiben A Fémforgácson-on is bemutathattuk a finn Corrosium 2020. végén megjelentetett Undertow c. EP-jét. Az epikus betétekkel előadott, a modern metalt elektronikus hangzással színesítő csapat képviseletében Olli Laine (dobos), Joonas Löytönen (gitáros) és Teppo Tirkkonen (énekes) álltak a Fémforgács rendelkezésére, hogy bemutassák a zenekart és válaszoljanak a kérdéseinkre.

Amint azt az EP-tek ajánlójában megjegyeztem, engem elképeszt, hogy Finnországban milyen intenzív a rock/metal színtér. Azt hiszem jelentős változások történtek azóta, mióta a Hanoi Rocks felhelyezte hazátokat a rockzene világtérképére. Ti ezt hogyan látjátok?

Joonas: Minden évtizedben jön a tinédzserek újabb fiatal generációja, akik egyrészt technikailag is képzettebbek, másrészt egyre tehetségesebbek akadnak köztük. És akkor az ember divatjamúlttá válik. Ez történt a Hanoi-val és ez fog történni velünk is.

Éreztek valamilyen egészséges versengést is?

Olli: A piac annyira telitett manapság, hogy nem igazán érzem, hogy versenyeznünk kellene a rajongókért. Mi csak azt akarjuk, hogy az emberek élvezzék a zenénket.

Undertow c. EP-tek már kapott jónéhány értékelést, a hallgatóságotok is követheti ezeket a visszajelzéseket, pl. a FB-oldalatokon. Ti magatok hogyan követitek a reakciókat?

Olli: A visszajelzés mindig fontos, akár jó, akár rossz. A legrosszabb visszajelzés, hogy “a zenétek OK, rendben van””. Ha az emberek szeretik a zenénket, az nagyszerű. Ha utálják, az is nagyszerű. Mindaddig, amíg a zene érzéseket kelt a hallgatókban, elértük a célunkat.

Joonas: Nem az érdekel, hogy az emberek mit gondolnak. Amíg tudatos vagyok abban, amit csinálok és valaki élvezi azt, akkor tudom, jól csináltam. Arra összpontosítunk, hogy elvégezzünk bizonyos dolgokat. Ha az emberek kedvelik a zenénket, az egy jó dolog, az a ráadás.

És bővül már a közönségetek, a visszajelzések alapján, vagy még korai erről beszélnünk?

Olli: Ez még kicsit korai. A legfontosabb dolog, hogy eljussunk annyi emberhez, amennyihez csak lehetséges annak érdekében, hogy meghallgassák a zenénket.

Teppo: Jó tudni, hogy az emberek szeretik, amit csinálunk.

A promo anyag bemutatás szerint az első EP- után formáltátok magatokat zenekarrá. Ki írta-szerezte a zenét, talán már a jelen tagok együttműködésével készültek a dalok?

Olli: Az első lemez felvételei után csatlakoztam a zenekarhoz. Én ezen az EP-n főképp a demókért és a szövegekért felelek, de bandában mindenkinek lehetősége volt részt venni a dalírási folyamatban.  És a producerünk is segítséget nyújtott, hogy alakuljanak a dalok.

Joonas: A mostani producerünkkel a gimiben találkoztam. Sokat beszélgettünk a zenéről és arra jutottunk, hogy ezt össze tudjuk hozni egy megfelelő stílusban. Rögtön el is kezdtünk egy magunkból kidolgozós projektet, amit most Corrosiumnak hívunk.

Teppo: Egyszer felhívott a producer, hogy szüksége van az énekemre néhány régebbi anyagához. Szimpatikusak voltak a srácok. Tetszett a zene. És maradtam.

Feltételezhetem ez alapján, hogy valamiféle baráti társaság, de legalábbis közös zenei érdeklődés vezetett a zenekaralakításhoz? Így történt?

Teppo: Néhányunknak van együtt-zenélési tapasztalata. Vagy más módon, a zenében, de találkoztunk már.

Az előadásotok annyire kiforrott, “jól megcsinált”, hogy talán van hangszeres előéletetek, előképzettségetek. Vagy inkább a semmiből éreztetek?

Olli: Nekem egyaltalán nincs zenei előképzettségem. A Corrosium előtt játszottam együtt Teppoval, engem így kért fel arra, zenéljünk együtt.

Joonas: A csapattagok többsége a zeneiparban dolgozott fő-, vagy mellékállásban, élete egy-egy szakaszában. Ugyanaz az elképzelésünk arról, hogy milyen jellegű zenét szeretnénk játszani. Ja és igen, néhányunk tanult zenét korábban.

Nincs meg a lemezetek fizikai formában. Bemutatnád a bandát, a szerepeket? Ki írja a szövegeket és ki a zenét?

Olli: Én írom a zene és a szöveg nagy részét, de mindenkit bátorítunk arra, hogy hozza a saját dalait.

Joonas: Én és a producerünk hoztuk létre a csapat jellegzetes hangzását. Nagyon tetszik ez a megszólalás. Sok időt töltök azzal, hogy a banda biztosan úgy szóljon, ahogy azt szeretnénk, ne legyen akkor se problémánk, ha élőben játszunk. Az a jó, hogy mindenki bekapcsolódik azzal, amiben ő a legjobb.

A zenéből éltek, vagy szeretnétek azt elérni?

Olli: Semmi sem lenne annál jobb, mintha meg tudnék élni a zenélésből. Remélem, hogy egy nap ez bekövetkezik.

Joonas: Mindannyiunknak van családja és munkája, és még egészségesebb hobbijaink is. Néhányaknak üzleti vállalkozás van.

Teppo: Néhányunknak számos egyéb zenei projektje is van a Corrosium mellett. Nekem a meghatározó részem a zene. Nem tudnék nélküle élni. De az anyagi realitások megkövetelik a civil munkát.

Mik voltak főbb hatásaitok, ami ilyen zene felé irányított titeket? A számomra a dalaitoknak megvan maga egyedi íze. Úgy értem, a Corrosium egyedi hangzással bír, még ha hasonló megközelítéssel találkoztam is már a metal zenei színtéren. Hogy érzetiek, mennyi újszerűség rejlik a művetekben? Mennyire érzitek magatokat egyeidnek?

Olli: Személyesen nem különösebben gondolok ilyen dolgokra, amikor dalokat írok. Boldognak akarom érezni magam a zenével, így az, hogy letaláljunk valami egységet az nem igazán mi lennénk. Nem próbálunk egyedi sem csapat sem lenni. Amikor zenét szerzünk nem latolgatjuk, hogy vajon az emberek mit akarnak hallani.  Nem próbálunk olyanok lenni, amilyenek nem is vagyunk.

Joonas: Technikusként dolgoztam, másodállásban a zeneiparban. Sok bulit láttam. A zene részben kezdi ismételni a’90-es évek második feléből és a 2000-es évek elejéről kezdi ismételni önmagát. Valaminek hát történnie kellett.

A szövegvilágotok háborgó érzelmekbe való elmerülés. Ezzel az epikus hangzással megragadja a hallgatóját. Majd pedig a modern, elektronikus megszólalással mintha a víz fölé akarnátok emelni az elmerülőt. Mennyi tudatosság van emögött?

Joonas: Nincsenek szabályaink, hogy milyen ötleteket javasolhatunk, vagy próbálhatunk ki a zenékben. Néha épp’ a legőrültebb ötletek nyerik el végső formájukat.

Teppo: Mindig van egy kiszámított kompromisszum az ötletek között. Mindig alakíthatjuk a zenét is és a formát is. [A hangzásról:] Mindenkinek megvan a maga elképzelése és azok általában különbözőek. Aztán ezek kombinációja áll össze egységgé, végső formát öltve.

Jó hallani az erőteljes vokálokat, mind a csúcspontok kiemelésének eszközét az egyes dalokban. Mindenki kiveszi ebből a részét?

Teppo: A számomra a legfontosabb a jó kórus-hangzás. Egy hallgató ezt tudja velünk énekelni.

Olli: Változó, hogyan alakul ki. Néhányat többen komponálunk, más dalokat egy-egy személy. A számunkra ez mindegy is, a lényeg, hogy a végére kialakuljon a varázslat.

Az Undertow EP-re sok helyről érkezett visszajelzések alapján, hogyan tervezitek továbblépni? Érzitek, hogy megnövekedett valamiféle elvárás, vagy inkább mennétek a magatok útján a készülő ötleteik szerint? Apropó, vannak már félkész ötleteitek egy LP-re?

Olli: A magam részéről nem érzek nyomást a következő kiadványunk felé. Ugyanazzal a nyugodt tempóval haladunk, mint annak előtte. És igen, a következő anyagunkhoz már dolgozunk az alapokon. Hogy az LP lesz-e? Majd az idő választ ad erre.

Joonas: Vannak új demóink és ötleteink. Annyit elmondhatok, hogy a következő kiadványunkat nem fogjuk elsietni és kicsit súlyosabb lesz.

Teppo: Új kórusok ragadtak meg a fejemben, folyamatosan zengenek belül.

Helyhez kötve, gondolom ti is sajnáljátok, hogy nem tudjátok népszerűsíteni, játszani a dalokat. Mi az elképzelésetek, hogyan tudnátok elérni a hallgatóságot?

Teppo: Van egy kész tervünk a következő kiadványunkra. De az alkotás még korai fázisban ahhoz, ahogy akárcsak a megjelentetési dátumot tervezhessük.

És hogyan tervezitek a jövőt? Biztos vagyok benne, hogy készen álltok színpadra lépésre. Tudjátok, hol fogtok felbukkanni, amikor először játszhattok már?

Olli: Igen, nagyonis készen állunk a színpadra, ahol csak fellépni tudunk! A következő előadás az „On The Rocks” Fesztivál lesz Helsinkiben az S-Tool előzenekaraként áprilisban. Reméljük, hogy normalizálódik a vírushelyzet és sor kerül a bulira.

Joonas: A Covid19 miatt a teljes zeneipar elhalt. És nem állnak jól a dolgok a kis zenekarok számára, legalábbis itt Finnországban.

Teppo: Remélem, találnak valami megoldást arra, hogy az élő előadások valahogy megtarthatók legyenek a pandémia alatt. Ha igen, akkor útra kelünk amilyen hamar csak tudunk.

Köszönjük az interjút és sok sikert kívánunk a zenei pályátokon!

Szerző: Winci 2021. február 13.