A szövegeiben ősi magyar témákat feldolgozó pagan metalt játszó debreceni Maeotis a tavalyi év végén jelentette meg a második, Vérbulcsú címmel elkeresztelt kislemezét. Miután az EP nagyon jól sikerül, beszerzése erősen ajánlott mindenki számára! Az énekes/basszusgitáros Somoskői Viktorral erről és a zenekar körüli egyéb történésekről beszélgettünk az alábbi interjúban.

– Üdvözöllek Viktor! Kezdjük talán a legkézenfekvőbb kérdéssel, hogy azok is megismerhessenek titeket, akik esetleg még nem hallottak rólatok. Az undergroundban már jelen vagytok egy ideje, de mikor is történt pontosan a zenekar alapkövének letétele?

– Szia Zoli! Hú, ez egy kicsit bonyolult kérdés rögtön így az elején, ugyanis a zenekar története több mint 10 évre megy vissza az időben. 2005 körül kezdtünk el zenélni néhány sráccal. Ez még inkább amolyan középiskolás zenekar volt.

– Ez itt, Egerben indult?

– Igen, ez itt Egerben indult. Nem élt meg hosszú időt, mert sajnos nem sikerült megtalálnunk a megfelelő tagokat a környéken. Ezután Debrecenbe kerültem és ott kezdtem el újra zenészeket toborozni, aztán szépen lassan kialakultunk. Sokáig jöttek-mentek a zenekarban az emberek így az első koncertképes felállás csak 2010-2011 körül állt össze. Inkább innen szoktuk számítani a zenekar történetét.

– Az egri történet, amit most mondasz, szintén Maeotis néven futott?

– Maeotis néven futott, igen. Az alapelképzelés tehát egészen odáig vezethető vissza. Sok idő eltelt mire az egész kezdett konkrét formát ölteni, mert ahogyan említettem, nehéz volt megtalálni azok az embereket, akikkel komolyan lehetett együttműködni. A legnagyobb kérdés mindig az volt, hogy van-e elég kitartásuk hozzá, hogy az egészet hosszútávon is továbbvigyék.

– Kikkel alakult meg a koncertképes csapat, kikből áll ma a zenekar?

– Az első koncertképes felállásban Enyedy Gyula (gitár), Harsányi Csaba (gitár), Szilágyi Gergő (dob) vettek részt, illetve nem sokkal később csatlakozott hozzánk Kulcsár Béla (billentyű). Ez a csapat körülbelül másfél évig működött. Ezen idő alatt több koncertet adtunk Debrecenben és a környékén. Ekkor született meg az első felvételünk is, a „Tetemre hívás” című dal. Sajnos egy idő után ez a csapat különböző okok miatt lemorzsolódott. Volt, aki külföldre került, volt, aki Budapesten kapott állást, úgyhogy 2012-ben ismét szinte az elejéről kellett felépítenem a zenekart. A keresés eredményeképpen találtam rá a mostani tagokra, akik nem mások, mint: Mohácsi Zsolt (dob), Foro Szabolcs (gitár) és Tóth Csaba (gitár).
 

– Lényegében akkor az alapítók közül te maradtál az „utolsó magányos lovas íjász” ha így fogalmazunk.

– Igen, ez a helyzet.

– Említetted a Tetemre hívást, ami bónuszként a tavaly megjelent „Avarok gyűrűje” EP-n is helyet kapott. Játsszátok még ezt a dalt? Nem gondoltatok esetleg rá, hogy újraveszitek az említett kislemezre?

De igen, vannak ilyen tervek. Erről még egyelőre nem szeretnék beszélni, legyen inkább a jövő meglepetése. A 2011-es felvétel kapott egy kis „turningot”, illetve volt még hozzá egy kis instrumentális felvezető is, ami annak idején nem jelent meg. Tavaly azonban úgy gondoltuk, hogy ezen a kis három számos EP-n mégis szerepelni fog amolyan bónuszként, hogy akik korábban még nem ismerték a zenekart, azokhoz is eljusson ez a felvétel. Ezen egyébként még a korábbi felállás hallható.

– Ez volt az egyetlen dal akkoriban? Nem is volt belőle CD-s kiadvány?

Neeem. Ez úgy volt, hogy adódott számunkra egy lehetőség, hogy profi körülmények között, stúdióban rögzítsünk egy dalt, mi pedig ezt választottuk. Igazából, ha szigorúan veszem, akkor ez volt az első dal, ami akkorra már teljesen összeállt, és amit elég érettnek is gondoltuk ahhoz, hogy hivatalosan is Maeotis szerzemény legyen. 🙂

– Mai fejjel, hogyan látod azt a nótát?

– Továbbra is azt mondom, hogy jó választás volt, mert bár viszonylag egyszerű, ugyanakkor valahogy ebben az egyszerűségében rejlik az ereje. A legtöbben még mindig ezt a dalt dicsérik a legjobban, sokan erről ismerik a zenekart. Indulásnak tökéletes volt, ma is szívesen játszom, és nagy megelégedéssel tölt el, hogy még ennyi év eltelte után is szeretem játszani. Sőt, van a zenekarban olyan, aki egyben ezt tartja a legjobb dalunknak!

– Akkor beszéljünk egy kicsit a 2014-es EP-ről! Ezek régebbi dalok, vagy nem sokkal az EP kiadása előtt születtek?

– Ahogyan az elején is beszéltük, nagyon sok tagcsere volt a zenekar történetében, ezért viszonylag későn jutottunk el odáig, hogy végre rögzíthessük a dalokat. Ezért már ezen az EP-n is 4-5 éves szerzemények kerültek rögzítésre.

– A fogadtatásról mit tudsz elmondani?

– Körülbelül 80-90 darab készült abból a CD-ből és szép lassan fogytak is. Rajongói részről nagyon pozitív volt a visszhang, a kritikusok már inkább vegyesen fogadták. Olvastam a róla megjelent kritikákat, és még a negatívabb hangvételű írásokban is mindig találtam valami pozitívat, valami elismerőt. Továbbá az is egy löketet adott a további folytatáshoz, hogy ezek szinte mindegyike kíváncsi voltak a folytatásra.
 

– Koncerteken gondolom többen is kérik.

– Igen, érdemes a koncertekre is mindig magunkkal vinni egy párat belőle, miután mi vagyunk azok is, akik eladjuk a lemezt. Nem rendelkezünk kiadóval, ezért szinte csak tőlünk lehet beszerezni. Szerencsére érdekli az embereket és szerencsére koncerteken is sikerült eddig több lemezt eladnunk.
Érdekesség a megjelenéssel kapcsolatban, hogy a lemez két fázisban látott napvilágot. Az első nyomás az 2014 májusában volt kapható. Akkor 30-40 példányt készítettünk, különböző technikai okokból viszont nem ezek lettek a legszebb darabok. 😀 Gyorsan ki szerettük volna hozni, mert volt akkor egy jelentős koncertünk, mi meg azt szerettük volna, hogy az már egyben lemezbemutató is legyen. Ez a 30-40 darab egyébként hamar gazdára talált, de sok időbe tellett mire a második nyomást el tudtuk készíteni. Ha jól emlékszem, akkor 2014. október-november környékén jelent meg ismét. Viszont úgy gondoltuk, hogy ezt egy kisebb különleges dologgal is ellátjuk, ez volt az úgynevezett „arany színű” lemezzel megjelent EP. Maga a borító nyomata is sokkal szebb lett, viszont a másiknak megvan az a fajta…

– … gyűjtői varázsa.

– Haha, gyűjtői varázsa, igen! Mert abból ugye csak az a 30-40 példány jelent meg. 🙂

– Melyik az a koncert, amit említettél?

– A Dalriadának volt egy debreceni koncertje akkor májusban. Ott voltunk előzenekar.
 

– Hogy jött össze az a koncert?

– Ennek is egy kalandos története van, mert több rajongónk megkeresett azzal, hogy „nem-e lenne kedvetek játszani előttük?”. Ami azt illeti én nagyon szkeptikusan kezeltem ezt a dolgot, mert már egy másik zenekar révén próbálkoztam olyasmivel, hogy beajánljam a zenekarom, mint előzenekar, de általában nem jött össze a dolog. Inkább rajongói unszolásra írtam a szervezőknek és meglepő módon nagyon pozitív választ kaptam. Nagyon örültek a jelentkezésnek, így jött össze ez a koncert. Maga a buli elég jól sikerült, főleg ahogy a közönség fogadott minket.

– Mennyire sikerült így új rajongókat szerezni? Érezhető volt a Maeotis tábor növekedése?

– Hmm… Nem éreztünk olyan hatalmas nagy növekedést, de szépen lassan elindult valami. Eladtunk pár lemezt, több emberhez eljutottunk… Olyanoknak is megmutathattuk a zenénket, akik addig nem jártak a koncertünkön, de az óta már rendszeres látogatói az ilyen eseményeknek.

– Általában mennyit koncerteztek? Feldolgozásokat szoktatok játszani?

– Nem jellemző. A korai felállással volt egy jó pár feldolgozás a programunkban. Akkoriban ugye még nem volt elegendő saját dalunk. Játszottunk az Ensiferumtól, az Amon Amarthtól, a Moonsorrowtól, az Amorphistól, illetve az akkori kedvenceinktől. Továbbá persze ott voltak a saját dalaink is. Az volt az érdekes, hogy sokan ezek értékelték a legjobban. Mára már eléggé kibővült a repertoárunk ahhoz, hogy csak saját dalokat játsszunk, persze elképzelhető, hogy lesznek még meglepetések. 😉

– Új EP-vel jelentkeztetek, aminek a címe Vérbulcsú lett. Mikor születtek ezek a dalok? Koncerten játszottátok már őket?

– Igen-igen, már mind a három dalt játszottuk erről az EP-ről. Ezek szintén régebbi szerzemények, viszont ez esetben már nem 4-5 évről beszélhetünk, hanem sokkal inkább 1-2-ről. 😀
A három dal zenei alapját két korábbi Maeotis tag írta. Egyikőjük a kilépést követően is igényt tartott a saját zenei részeire, a másik srác viszont azt mondta, hogy nyugodtan használjam őket. Emiatt végül a három dalból kettőnek a zenei alapjait ki kellett cserélnem, viszont a szövegek minimális módosulás mellett megmaradtak. Így tehát vegyesen vannak régi és új dalok/ötletek rajta, viszont szerintem ez egyáltalán nem fog kiütközni, mivel próbáltuk őket úgy megírni, hogy némileg egységes képet mutassanak, mint ahogyan magának a lemeznek a koncepciója is egységes.
 

– Erről is akarok kérdezni! Haha! Viszont még annyit mégis megkérdeznék, hogy ennél a lemeznél mit csináltatok másképpen, mint előtte? Azt például észrevettem, hogy míg az előző egy sokkal nyersebb hangzásvilágú volt, itt azért jóval letisztultabb végeredmény született. Sokkalta jobban hasonlított az északi zenékre, viszont ez sokkal autentikusabb lett, „magyarabb”. Talán pont a felhasznált népi hangszerek miatt.

– A dalszerzésben történt változás, most a szöveg született meg hamarabb, mint a zenei rész. Kész szövegekre zenét írni egyfajta kísérlet és kihívás is volt a részünkről. Úgy fogalmaznék, hogy az Avarok gyűrűjén szereplő dalok jóval direktebb szerzemények és lehet, hogy ezért is érződnek jobban az északi zenék hatásai. Mivel a másodiknak van egy konceptlemez jellege, ebből adódóan másabb az összkép. A dalok nem annyira direktek és a hagyományos dalszerkezetektől is jobban el tudtunk így szakadni. No meg igen, a népi hangszerek is új színt jelentenek. Már régebb óta volt szó róla, hogy beleszőjük őket a zenénkbe, és ez most meg is történt. A lemezen citera, doromb és táltos dob is hallható.

– Hol zajlottak a lemez munkálatai? Hangzásilag ugye van különbség…

– A felvétel ezúttal is több helyszínen történt. A dobokat a debreceni PMA Stúdióban vettük fel, az akusztikus gitársávok egy része az egyik barátomnál, az MC Sound Stúdióban készült, viszont a felvételek oroszlánrésze továbbra is Molnár Bence munkáját dicséri, aki a Power Source Studio tulajdonosa. Az előző lemezen is Bence dolgozott, viszont az eltelt egy év egyértelmű fejlődést mutat…

– ..külsőségekben is.

– Igen, így van, meg persze megszólalásban is, hiszen Bence technikailag is jelentősen meg tudta fejelni a korábbi teljesítményt. Ezúttal mi is kicsit máshogy álltunk a felvételekhez.

– Elégedettek vagytok Bence munkájával?

– Teljes mértékben! Látjuk azokat a pontokat a zenénk kapcsán, amivel kapcsolatban még szeretnénk fejlődni illetve előrelépni, de én magam a folyamatos fejlődésben hiszek.

– Abszolút észrevehető a fejlődés.

– Igen! A szamárlétrát szeretnénk végigjárni, minden egyes lépcsőfokát. Lemezről lemezre szeretnénk előre lépni. Jelen esetben fontos volt és ez bizonyára a jövőben is az lesz, hogy mindig az előzőhöz képest valami mást alkossunk, ha másképp nem, akkor magunkhoz képest újat tudjunk felmutatni. Legyen szó akár a zenei megoldásokról, akár a szövegek tartalmáról.

– Meg azért ti a külsőségekre is odafigyeltek! Például, eleve ha csak a korongokat megnézem, azokat szépen egymás mellé lehet tenni.

– Leginkább abból indultam, hogy amikor én magam is lemezt vásárolok, akkor ugyebár elsősorban a borítógrafika az, ami felkelti az érdeklődésemet.

– A borítón tehát Bulcsú vezér szerepel?

– Bizony, ő az! Haha! Ő a központi figura, de a háttérben feltűnik még egy-két alak, akiket nem nevesítenék, inkább a hallgatóra bízom, hogy felismeri-e bennük a történet többi szereplőit.

– Lehelt, gondolom.

– Igen, Lehel vagy másként Lél vezért is akár. Ezt inkább a hallgató fantáziájára bíznám. 🙂

– Az előző lemez esetében ez hogy jelent meg?

A korábbi lemez esetében is fontos volt, hogy a borító és a dalszövegek találkozzanak. Fontos számomra, hogy a borító tükrözze magának a zenének a hangulatát, másrészt pedig a mondandóból is egy-két dolgot felvillantson.

– Kinek a munkája a borító?

– Mihályfi-Tóth Alex készítette őket. Alexszel nagyon jól tudtunk együttműködni a korábbi lemez borítójánál is. Mondtam az ötleteimet, Alex rajzolt, majd egymás között küldözgettük az elképzeléseinket, aminek a végeredményeként napvilágot láthatott a borítógrafika.
 

– A táltos dob felhasználása az honnan jött? Spontán ötlet?

– Óh igen, szinte spontán ötlet volt! Ezt Szabolcs, a gitárosunk vetette fel, hogy mit szólnánk hozzá, ha lenne valami ehhez hasonló felvezetője, vagy kis kibővítése ennek a három dalnak. Először nem kifejezetten tetszett az elképzelés, de mégis ott motoszkált az agyamban, majd megszületett a két átvezető szövege. Ezek egyfajta különlegességei a lemeznek, amolyan „rejtett” dalokként jelennek meg. A szövegeik annyira nem konkrétak, sokkal inkább egy regősénekhez hasonlítanak. Ez volt a célunk. A hallgatóra szeretnénk bízni, hogy ezeket mennyiben tudja összekapcsolni a történettel. Több értelmezési keretet is adnak.

– Na és akkor a koncepció! Honnan jött az ötlet, hogy az egyik legnagyobb, mégis méltatlanul elhanyagolt magyar hadvezérről szóljon az EP?

– Ez egy konceptlemez, úgymond egy „trilógia”. Bulcsú vezér történetét meséli el. Úgy gondoltam, hogy egy olyan témához nyúljunk vissza, és amit egyben a Maeotis lényegének is tekintek, vagyis hogy olyan dolgokat énekeljünk meg, amelyek annyira nincsenek benne a köztudatban. Talán egy Emese álmát vagy egy Csodaszarvas mondát megénekelni már nem igazán lenne újdonság! Haha!

– Nekem ez a megközelítés kifejezetten tetszik.

Örülök neki! Számunkra is egy fontos szempont volt, hogy szövegileg új témákat, új megközelítéseket érintsünk.

– Talán kicsit korai még erről beszélni, de én akkor is megkérdezem, hogy lesz-e harmadik EP?

– Az igazat megvallva mi már nem EP-ben, hanem egy nagylemezben gondolkodunk. Hogy mikor, arról egyelőre még nem mondok semmit, bár vannak már tervink ezzel kapcsolatban. Több dal is van már, amiket a lemezre szánunk, illetve folyamatosan írjuk őket.

– Nagyon sok siket kívánok hozzá nektek! Szeretnél még hozzátenni valamit a beszélgetésünkhöz?

– Köszönjük szépen az interjút és a támogatást! Még egy hírt szeretnék megosztani az olvasókkal: május 13-án ismét megrendezésre kerül a Pagans’ Night nevű fesztivál, ahol a Silent Storm, az Eravistae és az Isatha társaságában mi is fellépünk majd, és egy különleges lemezbemutató programmal várunk mindenkit!