Ács: A legfontosabb talán az, hogy nagy lelkesedéssel vágtunk bele a munkába 2011-ben. Voltak a tervek, miszerint adunk pár bulit bemelegítésképpen, aztán kijövünk egy “újra aktívak vagyunk” EP-vel, majd nekilátunk az új lemeznek. A Crimson Blood EP meg is jelent 2013-ban. Igaz, csak netes formában. Erre került fel első magyar nyelvű dalunk a Lopott Idők, és ez indított el minket egy teljesesen magyar nyelvű album megírása felé.
Maci: Nagy öröm volt újra játszani a dw dalokat az első próbákon, de leszögeztük mindannyian, csak akkor csináljuk az egészet, ha mindenféle görcsölés nélkül megy, csak a zenélés kedvéért. Egy ideig ment ez, de be kellett látnunk, ha valamit akarunk még kezdeni a zenekarral, akkor ideje odatenni magunkat. Az utóbbi másfél-két évben összeállt a lemezanyag, most pedig várjuk a kiadást. Eddig a háttérben pörögtük, az albummal ideje most újra színre lépni.
– Az egyik meglepő változás számomra az volt, amikor az alapító Purgó szállt ki. Erről, illetve a pótlásáról mesélnétek?
Ács: Purgónak már nem volt ehhez az egész zenekarosdihoz semmi kedve és a magyar nyelvű irány sem jött be neki, így 2015. januárjában bejelentette, hogy kiszáll. A bibi csak az volt, hogy február 14-ére viszont volt egy lekötött bulink Debrecenben a Moby Dick előtt, amit semmiképpen nem akartunk lemondani, így felvettem a kapcsolatot Olival, aki a Vale Of Tears-ben tolja, hogy segítsen ki minket. A vége az lett, hogy itt ragadt. 🙂
Maci: Amint komolyabbra kezdett fordulni a dolog, Öcsém már nem akarta vállalni ezt. Ezt meg is értettük, viszont mi nem akartunk leállni vagy évenként öt koncerten játszani a 15-20 éves dalainkat. 🙂
– Ha ki kellene választanotok egyetlen koncertet, amit a visszatérésetek óta adtatok, melyiket szavaznátok meg a legjobbnak?
Ács: Húúúú! Volt sok jó bulink. Kiemelném a debreceni bulikat és innen is köszönjük Tóth Csabának, hogy hívott minket, de talán a legfrissebb a legnagyobb élmény, a Rock On Fest pár hete. Az hatalmas volt. Óriási hangulat, remek közönség!
Maci: Rock On Fest! A régi időket idézte… 🙂
– A DW első érájában elég sokat turnéztatok, nyilván ma már más időket élünk, de ha össze kellene hasonlítani a két időszakot, miben látjátok a fő különbségeket?
Maci: Tíz évvel ezelőttig, hétvégi turnékkal elég sok helyen megfordultunk, sokszor fő bandaként, viszonylag normális nézőszámokkal. Ma már ez nem menne! Rengeteg idő telt el, egy új generáció nőtt fel, akiknek a dw név már nem jelent sokat, ezért újra meg kell fognunk az embereket. Természetesen a régi rajongók, barátok örömmel üdvözöltek újra a fedélzeten, aminek mi felettébb örülünk és megtisztelő, hogy nem felejtettek el, de erre sajnos már nem lehet építeni a banda karrierjét. Mellettük szeretnénk új embereket is megszólítani, ami borzasztó nehéz lesz, de azért próbálkozunk keményen.
– Milyen visszajelzéseket kaptatok, mennyire leptétek meg a közönséget, amikor kijöttetek az első magyar nyelvű dallal (Lopott idők)? Egyáltalán, honnan jött az ötlet, hogy legyen magyar nyelvű dal is?
Ács: A Lopott Időkre többségében pozitív reakciók jöttek, persze voltak régi hallgatók, akiknek talán nagy volt ez a váltás. A dal youtube nézettsége, illetve a koncerteken kapott visszajelzés meggyőzött minket hogy jó úton járunk.
Balázs ötlete volt a magyar szöveg. Már egy ideje hajtogatta, hogy próbáljuk ki, és mikor elkezdte küldözgetni a demokat csak lestünk hogy ez tök jó. 🙂 A lemeznél pedig az volt az elvárás, hogy ha sikerül megírni egy lemeznyi jó szöveget magyarul, és van mögötte mondanivaló, és még jól is szólnak magyarul a dalok, akkor legyen, csináljunk egy teljesesn magyar lemezt. És a személyes véleményem, hogy Balázs nagyon tartalmas és király szövegeket írt. Mélyedjetek el bennük! 🙂
Maci: viszonylag könnyen és gyorsan összeállt a Lopott idők magyarul és meglepően jól sikerült. Az egyik legnagyobb szkeptikus én voltam, mivel a hörgés magyarul elég necces tud lenni, de itt ez is jó lett! 🙂 Az új daloknál is elég magas elvárásokat támasztottam ez ügyben, viszont a végeredmény szerintem magáért beszél. A többiek is támogattak és segítettek ebben a folyamatban, megpróbáltam a legtöbbet kihozni magamból. Balázs szövegei nagyon jóra sikeredtek, próbáltuk elkerülni a klisésebb dolgokat, rendkívül modern és mai hangvétele lett a dolognak.
– A Crimson Blood EP beváltotta a hozzá fűzött reményeket? Milyen visszajelzéseket kaptatok?
Maci: Összességében igen. Ez egy “itt vagyunk, csináljuk a dolgunkat” EP-nek készült, mindenféle elvárások nélkül és szabadon tölhető a netről a mai napig. Pontos számokat persze nem tudok, de a koncertre járó közönség ismerte a rajta szereplő nótákat. A lényeg ennyi…
– Térjünk rá a hamarosan érkező lemezre! Mikor és főképp miért határoztatok úgy, hogy teljesen magyar nyelvre váltotok? És ez véglegesnek tekinthető?
Ács: Ezt fentebb megválaszoltam. 🙂 És azt gondolom hogy véglegesnek tekinthető, habár erről még nem beszélgettünk, de annyira jól sikerültek így a dalok, hogy fel sem merült, hogy visszatérjünk az angolra.
Maci: Ahogy említettem az utóbbi másfél-két évben pörögtünk rá igazán a lemez készítésre. A Lopott idők és Vörösre festi… (Crimson Blood) mellett hét vadiúj dal készült, teljesen új ötletekből építkeztünk, talán egy-két régi riffet használtunk fel és a címadó nóta az, ami ötlet szinten már megvolt, de az is jelentősen megújulva bukkan fel a lemezen. A Lopott idők megjelenése óta bennünk volt a magyar szövegek lehetséges folytatása, Balázs erőteljesen terelgetett ebbe az irányba bennünket. Azt kell mondanom, nem bántuk meg a váltást, sikerült a régi dw hagyományokhoz méltó minőséget letenni az asztalra. Itt még megjegyezném azt is, hogy az album stúdió munkálatai a szolnoki Denevér Hangstúdióban készültek. Végre úgy szólnak lemezen a dalaink, ahogy szerettük volna mindig is! Óriási köszönet Töfinek, Bélának és Krisztiánnak a profi munkáért!
– Az eltelt időszakban viszonylag rendszeresen koncerteztetek, s több új dalt is kipróbáltatok élőben. Milyen visszajelzéseket kaptatok?
Ács: Szerencsére csak pozitívat! 🙂 Még a megrögzött régi éra rajongói is jókedvvel bólogattak az új dalokra. 🙂
Maci: Igazából senkitől sem kaptunk negatív kritikákat, sőt a Lopott időket imádják így az emberek! A nyáron előkapott legújabbakról is csak elismerő hangokat hallottam, bizakodunk. 🙂
– A koncertes tapasztalatok alapján volt, hogy változtattatok a dalokon?
Ács: Talán az Ennyi volton változtatunk egy minimálisat, de ez nem volt jellemző.
– Ha jól emlékszem, tavaly a Nightbreed-en bekerült a programba a Crimson Blood is, de már magyarul, Vörösre festi a vér címmel. Ez is rajta lesz a lemezen?
Ács: Igen. Érdekes ez a dal, mert már sokszor játszottuk, ismerjük kívül belül, de ez is felfrissült, mikor megkapta a magyar szöveget. Nekem nagy kedvencem még mindig. 🙂
– Milyen feladat egy már jól ismert, sokat játszott dalt átültetni magyarra, illetve okoz-e, okozott-e gondot, hogy másképp kell előadni?
Ács: Ez főként Balázsnak volt nagyobb feladat, zeneileg nem változott a dal. A történethez hozzátartozik, hogy a Crimson Blood EP felvételeihez már készült egy magyar nyelvű változat, de az nem ment át a szűrőn. Az új szöveg viszont telitalálat lett.
Balázs: A helyzet érdekes, mert a dal, eredetileg magyarul íródott, így is lett felvéve a készülő EP-hez (Crimson Blood EP). Végül a felvételek után, miután megkaptuk a mixet az volt a véleményünk, hogy mégsem annyira jó, vagy legalábbis nem olyan jó, mint a Lopott idők. Nem nagyon tudtuk megfogalmazni mi vele a gond, de nem jött be nekünk. Így a szöveget angolra fordítottuk és mivel jó fordítás sikeredett – mely lekövette az eredeti, első magyar szöveget – így nem volt nehéz az átültetés, és végül így jelent meg az EP-n. Ugyanakkor, mikor a lemez már összeállt, és látszott, hogy magyar nyelvű lesz, újra elővettük a dalt, és keresgéltük, mi is a gond vele; majd végül megállapítottuk, hogy az első versszak nem stimmel (mi meg ezért kidobtuk a teljes számot annak idején :o) ). Tehát a feladat az volt, hogy átírjuk az említett részt, és kész is. Mivel volt már egy eredeti magyar ének és szövegtéma (további versszakok, bridge, refrén) ezért egyszerű volt a helyzet, nem kellett sokat küzdenünk, hogy összeálljon. Nyilván hallgatóként nagy a kontraszt, amit Maci és én a szöveg megírásakor, feléneklésekor tapasztaltunk meg, nem csak ennél a dalnál, de általánosságban is. Ez a kontraszt pedig a két nyelv teljesen eltérő ritmusa, hangképzési módszere, stb. Az elején többször olyan fáradságot éreztem a magyar nyelvű dalok eléneklése után, hogy már azon gondolkodtam, valami baj van, majd rájöttem, hogy nem; mások a szóhosszúságok, egy-egy szó, ami angolul belefért jóformán „benyögve” – mert úgy is érthető -, azt magyarul ki kell ejteni. Eleve a magyar nyelv kevesebb „pongyolaságot” enged meg, mint az angol. Ennek mind, mind kihatása van az énekre, hörgésre, stb. Teljesen át kellett állítani a gondolkodást a dalokkal kapcsolatban. Nem túllihegve, de magyarul énekelni/hörögni sokkal fárasztóbbnak tűnik, mint – akár ugyanazt – angolul. És ez nem jelenti azt, hogy az angol nyelvbe több minden belefér, vagy mivel nem anyanyelvünk az ápol és eltakar (még, ha így is van valahol). Igazán ez volt a kihívás.
– A lemezt a Hammer mellékleteként terjesztitek. Fontos számotokra is a fizikai megjelenés ezek szerint. Hogy álltok a manapság divatos és már-már megszokott “feltesszük a Bandcamp-re/soundcloud-ra/YouTube-ra és letölthetitek” megoldással?
Maci: Az is egy megoldás, ez is. Mi inkább régisulisok vagyunk, barátaink, rajongóink nagyrésze is az. 🙂 Így nem kérdéses, hogy a CD megjelenés az elsődleges, a Hammer melléklet pedig egy kihagyhatatlan lehetőség, hogy sok-sok emberhez eljusson a zenénk. Olyanokhoz is, akik nem valószínű, hogy a CD boltban a mi lemezünket választanák. Lesz persze a melléklet után rendes CD is, boltokban, koncerteken és ha minden jól megy lesz vinyl formátum is. Mindezek mellett természetesen a digitális felületeken is ott leszünk. Ezekekben (is) óriási segítséget nyújt kiadónk, a Hammer Records.
– A lemezt egy szöveges videóval vezettétek fel. Milyen reakciók érkeztek rá?
Ács: Igen, pár napja tettük közé az Amit akarsz c. dalunkat, amihez Maci egy nagyon király és rendhagyó horror szöveges videót forgatott 🙂 és hála az Ördögnek csak pozitív kommentek jöttek…. Eddig 🙂
Maci: Igen, az első szöveges videót én követtem el, horror filmes mániámat szabadon engedve készült a filmecske. 🙂 Persze nem lehet a profibb videókhoz mérni, de azért nézhető lett. Még nagyon rövid idő telt el mióta közzétettük, nézegetik az emberek, a reakciók nem negatívak szerencsére. Köszi mindenkinek aki megosztja/megnézi! 🙂
– A borítót Hjules készítette. Kizárólag őt kerestétek meg? A koncepció közös vagy rábíztátok?
Ács: Volt egy alapötletünk, azt megosztottuk vele, de ezek után szabad kezet adtunk neki. Pár nap múlva előállt ezzel a tükröt lefejelő figurával, ami nagyon tetszett mindenkinek. Jól megfogta a szövegek hangulatát. Aztán már csak pár apróságot javíttatunk vele és készen is volt. Gyula profi, nem kellett nyüstölni. 🙂
– Már a 2015-ös Nightbreed-en játszott új dalok egyikében (Ennyi volt) is éreztem némi az Aebsence dolgaihoz hasonló folk hatást. Ez tudatos újítás?
Ács: Folk hatást??????????? Azonnal levesszük a dalt a lemezről! 🙂 Nem, nincs ilyen újítás nálunk, főleg nem tudatosan. Nekem az Aebsence az egyik kedvenc magyar bandám, de úgy mint Ők senki nem tudja ezt csinálni. Nem is hallgatok folkos bandákat. Én még a néptáncosokon is csak röhögni tudok. 🙂
Maci: Biztos, hogy minket néztél? 🙂 Nincs folk hatás és nem is akartunk, főleg tudatosan nem!
– Mik most a tervek a folytatásra? Klip(ek), koncertek?
Maci: Már itt is a következő új nóta szöveges videója, a Világok húrja című nótára, ezt Balázs követte el. Nagyon szuper lett, a képregények világát idézi meg a film. Egyébként az összes lemezes dal kap idővel hasonló videót. Klip készítés is tervben van, az album nyitó dalára a Nincs kiútra készül majd, ötletelünk, nézzük a lehetőségeket.
– Tudom korai még, de ugye nem kell ilyen hosszú időt várni a következő DW anyagra?
Ács: Persze! 🙂 Viccet félretéve. Feltett szándékunk, hogy ne kelljen ennyit várni.
Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.