Black-Out interjú Csányi Szabival

– A negyedszázados évforduló kapcsán szerintem mindenkiben felmerül a kérdés, lesz még valaha új Black-Out lemez? Illetve lehet tudni valamit, hogyan alakul tovább a Black-Out sztori?

– Azt nem merjük kijelenteni, hogy a Black-Out sztorinak vége, mivel nagyon sokat jelent mindannyiunk számára a zenekar, a közönség, az eltelt évek és a dalaink, a lemezeink, illetve, amit ezek képviselnek. Mivel a banda tagjai nem dolgoznak aktívan a Black-Out-tal, mindenki a saját projektjével foglalkozik, ezért nagyon ritkán találkozunk, így nagyon nehéz új dalokon, anyagokon dolgozni, próbálni. Mihelyt ebben változás áll be és több időnk lesz erre, akkor várható ismét közös munka, új dalok, amik később akár hangzóanyag – kislemez vagy akár album – formájában is megmutatkozhatnak. Jelenleg erről nem tudok nyilatkozni sajnos! A közeljövőben ne számítsatok erre.
Most a jubilumi koncert után valószínűleg egy hosszabb pihenő következik, amíg rendeződnek a dolgok a tagság körül, és kialakulhat ismét egy komolyabb és szorosabb együttműködés, ami után újra jelentkezik a Black-Out.


– A koncert felvezetéseként jön a Black-Out ICON. Erről mesélhetnétek kicsit bővebben (kinek az ötlete volt, ti választottátok ki a fellépőket vagy voltak önként jelentkezők, ők választhattak dalt vagy “segítettetek” ebben, stb.)!

– A Black-Out koncerteken mindig valami érdekességgel készültünk a rajongóknak. Vagy egy új dallal vagy egy olyan különleges megjelenéssel, ami addig még nem volt tapasztalható a zenekar életében.
Erre a 25 éves jubileumi bulira is készültünk, ötleteltünk is, mivel tehetnénk érdekesebbé, egyedivé, különlegessé ezt a jelentős eseményt. Most nem készült új dalunk sem, amit be tudnánk mutatni.
Régi jó barátunk, a Barba Negra szervezője, Pócsi Pisti dobta fel az Black-Out ICON ötletét, amikor vendégzenekarok választanák ki egy-egy dalunkat, feldolgoznák és egyben a saját számaikat is meg tudnák mutatni. Ezt a feleségem, Andi valósította meg, illetve szervezte le, ő választotta ki a bandákat, stb.


– Adódik a kérdés, készül valamilyen felvétel az eseményről?

– Természetesen ezt is rögzítjük, mint ahogy eddig a legtöbbet vagy az összeset. Andrics Laci – az első basszusgitárosunk – mindig készen állt a kamerájával és rögzített minden fontos vagy kevésbé fontos eseményt a csapat életében, így lesz ez most is. A kiadónk teljes vállszélességgel támogatja ezt és úgy néz ki, hogy meg is fog jelenni ez az anyag DVD-n, amin természetesen az ICON koncert is szerepel majd.
Ezen kívül különböző merch anyagokkal (pólók, pulóverek, sapkák) is készülünk, külön erre a 25 éves jubileumra készített emblémával.

– Azt már tudni, hogy Temesi Berci és Csordás Robi is ott lesz, adja magát a kérdés, ugye Andrics Laci sem marad távol?

– Az ilyen jeles eseményekre korábban is meghívtuk a zenekar korábbi tagjait, illetve a bandávalamilyen formában megforduló tagokat. Így természetesen ott lesz Andrics Laci is, aki – ahogy azt már említettem – rögzíti is az eseményt.
Temesi Berci – akivel a Szabadlábon lemezt készíettük -, amikor Fehérvári Attis kézproblémái miatt kiszállni kényszerült és a Kowalsky-t váltó Csordás Robi – akivel a Szív diktál album készült – mellett ott lesz velünk még egy kedves barátunk, Kondella Krisztián is, aki perkásként erősíti a ritmusszekciót néhány dalban. Tehát minden kedves Black-Out családtag ott lesz.

– Ha jól tájékozódtam, akkor tervezitek/folyamatban van egyfajta újrakiadása a korai lemezeknek. Mit lehet erről tudni?

– Jók az értesüléseid abból a szempontból, hogy a kiadnók tervezi a még nem kiadott régi Sony-s produkciók és az általuk terjesztett lemezeink újra kiadását remaszterizált változatban. Ennek nagyon örülünk, mert a rajongóink gyakran jelezték, hogy bizonyos albumainkat már nem tudnak beszerezni az üzletekben, csak innen-onnan, internetről összevadászni. Szóval az a jó hírem, hogy a koncerten lehetőség lesz a hiányos Black-Out diszkográfia kiegészítésére. Nagyon jó minőségben lesznek újragyártva és a jubileumi merchandise termékek mellett ott lesznek a pulton. Fontos: 20:15-től dedikálunk is!


– Játszunk kicsit, mondjatok egy számotokra fontos/jelentős momentumot a Black-Out életéből!

– Több ilyen is van. Például 1992. augusztusában az első nagy koncertünket adtuk a Tabánban, ahol rögtön egy videóklipet is forgatott Andrics Laci. Így az első koncertünket rögtön dokumentáltuk is és videóval is meg tudtunk jelenni.
De ilyen emlék az első lemezünk, a Fekete-kék felvétele is a Bikini stúdióban. Vagy az is, amikor a Sony Music lejött a koncertre megnézni minket és az is, amikor később kiadták az Esőnap c. lemezünket.
De minden lemez megjelenés egy ilyen jelentős momentum a zenekar életében. A legnagyobb az öt éves születésnapi koncertünk, ami egyben az Ezüstkötet lemezbemutatója is volt a Petőfi csarnok színpadán.
Ilyen fontos eseménynek tekintjük még a születésnapi bulijainkat, amik mind nagy jelentőséggel bírtak a banda életében, de a díjainkat is említheném. Olyan díjakat nyertünk el, mint a VIVA Megawatt Live zenei díjátadó bulin a hazai modern rock kategória győztese lett a Black-Out 2006-ban vagy mondhatnánk a MAHASZ Fonogram Magyar zenei díját 2007-ben, amit az év hazai rock albuma kategóriában a Radioaktívért kaptunk, ami hatalmas elismerés volt számunkra. Szóval voltak jelentős és fontos események a zenekar életében.
De említhetném Kowalsky kiválását, majd Csordás Robi érkezését és a vele készített lemezünket is, vagy még korábbra tekintve azt is, amikor Attis ínhüvelygyulladása miatt kénytelen volt abbahagyni a muzsikálást és Temesi Berci vette át a szerepét a basszusgitárosi poszton és vele is három évet játszottunk és elkészítettük a Szabadlábon albumot.



– A legkedvesebb dalotok az életműből?

– Azért is nehéz erre válaszolni, mert szerencsére jó sok lemezt sikerült készítenünk és élhetnénk azza a közhellyel, hogy minden dal a saját gyermekünk és így mindegyiket nagyon szeretjük, de természetesen vannak jeles dalaink és slágerek, amik nem maradhatnak ki egy Black-Out koncert műsorából. Ilyenek általában a lemezek címadó dalai, így a Fekete-kék, az Esőnap vagy a V.V.V., a Szív diktál, a Szabadlábon, de ilyen a Spirál, vagy a Radioaktívról az Ami vagy, és ott van ugye, ami mindent összefoglal, a Black-Out c. számunk. Minden lemezünkön vannak nagy kedvencek a kevésbé népszerűek vagy kevesebbet játszott dalok között is, szóval mindet nagyon szeretjük játszani.


– Milyen tervekkel indultatok annak idején?

– A terveink természetesen azok voltak ‘91-ben, amikor Zoli öcsémmel felköltöztünk Békéscsabáról Budapestre, hogy folytassuk a Szilánkok nevű zenekarunkat. Ez egy vokális progresszív rock zenekar volt, de ez a tagság szétszéledése után nem jött össze, nekiláttunk egy új csapat összerakásának. Ezért jártunk le különböző koncertekre, klubokba ismerkedni a szakmával, a zenekarokkal, barátokat szerezni. Így találtunk rá Kowalskyra és emellett Andrics Lacival közösen zenéltünk a Waterloo együttesben. Így jött össze ez a felállás.
Természetesen az volt a tervünk, hogy minél hamarabb megírjuk a dalainkat, felvegyük a demóinkat, amikkel aztán már kilincselhetünk a kiadóknál a nagylemezünk elkészítése érdekében. Így indult.

– Mi volt az a pillanat, amikor éreztétek, hogy komolyra fordult a zenekar?

– Mindenféleképp a Fekete-kék megjelenését mondanám ilyen mérföldkőnek, amikor elkészítettük az anyagot és közkinccsé tettük a demónkat és eljutott a közönséghez, amikor elkezdtük játszani a koncerteken ezeket a dalokat rögtön a visszajelzésekből és a koncertek hangulatából és a növekvő közönségből lehetett következtetni arra, hogy ez betalált a közönségnél is és komolyabb visszajelzésre is számíthatunk. De akár mondhatnám az első kiadói visszajelzéseket, érdeklődéseket a zenekar iránt és amikor lejöttek a koncertjeinkre megnézni, hogy mit tudunk élőben, hány ember jön el a bulikra.
– Mit neveznél meg a karrieretek csúcspontjának?

– Elsősorban ezt a 25 éves jubileumi koncertet mondanám, mert ennél többet nem tudtunk még elérni és ez a legfontosabb, amit a zenekar még egyben maradva meg tudta csinálni. Azt, hogy ha arról van szó, hogy egy ilyen jellegű koncertet meg akarunk csinálni, mindenki szívesen jön, szívesen zenélünk együtt.
De természetesen, ahogy már mondtam az öt éves születésnapunk megünneplése, vagy az összes kerek évfordulós születésnapi bulink vagy a szakmai elismerések (az említett Fonogram-díj) is ilyen mérföldkő számunkra.

– Visszatekintve volt olyan lépés, amit zenekari szempontból elhibázottnak találtok ennyi év távlatából?

– Gondolkodtunk már rajta, hogy mit lehetett volna másképp csinálni, hogy szélesebb körben is megismerhessék a csapat munkásságát. Az volt itt a nagy boldogság, hogy a kiadónak annyira tetszett, amit a Black-Out képviselt, hogy abszolút szabad kezet kaptunk a dalírás tekintetében. Nem szóltak bele milyen dalokat írunk. A Fekete-kék lemez grunge-os vonalát tartva lehet, hogy máshogy alakult volna a csapat élete, de azon kívül, hogy Jamie Winchester személyében mellénk állítottak egy zenei producert, – akitől nagyon sokat tanultunk és nagyon jó volt a közös munka – a stílusunkba sosem szóltak bele. Ezzel arra akarok utalni, hogy ha lett volna mellettünk egy olyan menedzser, aki azt mondja, hogy maradjunk a Fekete-kék vonalán és egy egységesebb, nem egy ilyen csapongó, színes némiképp progresszívebb irányba fordulunk, akkor akár másképp is alakulhatott volna. Szoktunk gondolkodni azon, hogy talán ott rontottuk el, hogy nem volt elég kontroll, hogy benne maradjunk az adott vonalban, amit kialakítottunk. Tény, hogy a tagcserékkel, Attis érkezésével egy sokkal színesebb lemezanyagot sikerült összeállítani a V.V.V. képében.


– Számomra a V.V.V. album meglepő volt, ugyanakkor az albumhoz mellékelt novella sokat tett hozzá és hamar kedvencemmé is vált. Mennyiben volt más elkészíteni azt a kvázi konceptanyagot?

– Igen, ez a lemez – pont amiről az előbb is beszéltem – mutatta azt az elképesztő sokszínűséget, ami Attis érkezésével kijött belőlünk. Ez visszakanyarodás volt a rockosabb irányba de már az Esőnap is más volt annak idején, kilépett a Fekete-kék irányvonalából.
Ehhez jött még, hogy Kowa hozzápasszintott egy novellát, ami kicsit összefogta az album zenei világát is. Nagyon jót tett neki és számunkra is érdekes volt elkészíteni ezt a nagyon jó kis konceptalbumot.
Hogy mennyivel volt más a V.V.V. album elkészítése?
Az előző albumaink stúdiómunkálatai során megszokott munkamódszerrel készült ez is. Amikor elkészültek a dalok a próbaterembe, stúdióba vonultunk és felvettük a zenei alapanyagot és utána jöttek a színesítő dolgok, az ének és a vokálok felvétele. A V.V.V. esetében rengeteg időnk volt, így tudtunk agyalni a zenén, színesítgetni, és hát jammeltünk is a stúdióban, amiből egy-két átvezető is megszületett, ami összekötötte a dalokat, erősítve az anyag különlegességét.


– Többször volt akusztikus Black-Out buli. A koncerten várható ilyen blokk?

– Nagyon szeretjük az ilyen akusztikus koncertjeinket, ezekből is készült már több felvétel is, ami DVD-n is megjelent. Ilyenkor rendszerint vendégünk volt Jamie Winchester, aki nagyon szeret velünk közösen dolgozni, és mindig kisegített akusztikus gitáron és vokállal ilyenkor.
A mostani bulin nem lesz akusztikus blokk, de különböző érdekességekkel azért készülünk, de ez legyen meglepetés. Itt a különböző dalok összedolgozásáról beszélek, afféle egyveleg formában, amik remélhetőleg színesítik majd a 25 éves jubileumi koncert műsorát.


– Zárásul mesélnétek arról, kinek milyen terve van 2017-re?

– Az köztudott, hogy mindenki a saját projektjein dolgozik. Kowának ott van a Kowalsky meg a Vega, ami teljesen lefoglalja az idejét. Mindenkinek ott a családja, Kowáéknál már négy gyerek van.
Attisnak ott a Special Providence, ami mellett több stúdióprojektben, és kisebb koncerteken vállal session munkákat, valamint színházi produkciókban is zenél.
Zolinak ott van a Roy és Ádám, ami mellett szintén vállal session munkákat és oktat is.
Nekem pedig 2015 óta az AB/CD-ben (AC/DC tribute) való szereplés foglalja le a hétvégéimet. Emellett persze otthon azért írok dalokat. De főképp a családomra koncentrálok.
A Black-Out tekintetében 2017-re ez a jubileumi koncert a legnagyobb terv, és annak nagy a valószínűsége, hogy nem fogunk annyit találkozni, mint most a felkészülési időszakban. De mindenki a saját dolgaival fog foglalkozni.
Kowáék egy dupla válogatásalbumra készülnek, Zoliék egy vadiúj koncepció alapján elkészülő Roy és Ádám lemezzel jönnek, Attisék pedig a Special Providence-szel készítenek új anyagot és külföldi turnék várnak rájuk 2017-ben, mi pedig az AB/CD-vel lépünk fel nyáron az ország motoros fesztiváljain és egyébként pedig a klubokban.
Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.