Whourkr Interjú

Most pedig ismerkedjünk meg a két francia performance művészünkkel, akik a metál és az elektronikus zenét keverik össze klasszikus zenei fertőzésekkel, gyilkossággal, vérrel, pusztítással, no meg iszonyat sok kísérletező kedvű zajjal. Megkerestem a kimondhatatlan WHOURKR projectet, hogy lehetne-e szó egy interjúról, ők pedig rábólintva várták a kérdéseim. Ennél többet is elértem – haha – „kierőszakoltam” mindegyik lemezükből egy példányt, amiket hamarosan feladnak postán, így tehát kritika is várható velük kapcsolatban a jövőben, de nem is húznám az idegeket! Kafkai módra alakuljunk át mássá, ez esetben fehér patkánnyá a kalickába, hogy a nagy és kiismerhetetlen kísérlet szerves részeivé lehessünk…
Először is köszönöm az interjú lehetőséget és a promókat, egy kicsit elhúzódott ez az interjú, az angliai utam okán, így nem csak az olvasókat de titeket is megvárakoztattalak a kérdéseimmel, csapjunk is bele! Mit kell tudni a számomra kimondhatatlan Whourkr projectről? (Honnan a név, alakulás körülményei, első próbálkozások?)

A WHOURKR-t valahogy valóban lehetetlen kimondani, ha nem kiáltod elég hangosan, haha. Ez az egész tényleg egy kísérlet, hogy kifejezzük az első sikítást. A csapat Igorrr-ból és belőlem áll, illetve a kezdetekben még segítségünkre volt 2005-ben Oxxoxoox (aki miután elkészült az első album, kilépett). Az egész lényege, hogy nagyon különböző emberek és zenészek, eltérő meglátásokkal és ötletekkel, s így a végeredmény az, aminek egy extrém zene esetében extrémnek kell lennie. Az ötlet a kezdetekben az volt hogy finom elektronikus dolgokat kapcsoljunk össze a primitív fémmel, két stílus, melyeket differens utakon jutattunk el a végpontba.


 

A Whourkr mellett más nevekkel is összeköthetőek a munkásságotok, kérlek mesélj róla mik ezek és melyikről mit kell tudni?

Nos, hát mindkettőnknek van pár projectje, köztük különböző bandánk, néhány keverékük és remixük, állandó a termelés és az aktivitás; filmzenék, ahogy színház és kortárs tánc is akad… de a leglényegesebb mindenképpen az Igorrr-ral a közös szólónk. Igorrr folyamatosan neki kezd, hogy a barokk zeneként, death metált, flamenkót és egyéb dolgokat keverjen össze különböző stílusokban és kipróbáljon minél több felmerülő lehetőséget, ha ő nem lenne, akkor máskülönben egy egyedülálló, eléggé sötét de ennek ellenére nagyon is ritmusos szférában mozognánk. Az én feladatom és képességem, hogy érzékem van, hogy érzésekbe öntsem a megerőltető és széthullott elektronikus és akusztikus hangokat, amit régen éreztem, mikor magányos és rémült gyerek voltam. Mindketten élőben zenélünk ezen a területen, így hát nagyon eltérő mindaz, ami a WHOURKR aktualitása…

Milyen csapatok voltak rátok hatással? Gondolom egy nagy adag ipari nosei halmaz némi death és grindcore csapattal kiegészülve. Mit mondanak nektek az olyan alap nevek, mint a FLA, Godflesh, Skinny Puppy, Nitzer Ebb vagy Killing Joke?

Ohh, nem igazán, hahaha! Persze van néhány death metál hatásunk (Cannibal Corpse egyebek között), és néhány indusztriál és grindcore kedvencünk, de Igorrr-nak barokkba szintén sok (Bach, Rameau), s a csapat természetesen szereti Meshuggah-t, amíg én több szabad jazzt hallgatok, a kortárs zene, mint; Fred Fritht, David Hykest vagy Mark Hollist. A „kurzus” plusza egy kevés Aphex Twin anyag, egy kevés breakcore és bármi meglepő bejön a amit meghallunk és gondolatokat, érzéseket ébreszt bennünk. Nekünk és megvannak azok a tónusaink, de megolvadtak és minden egybevéve a WHOURKR-ben egy igazán nagy olvasztótégely. Persze, ismerjük a Godflesh-t, Skinny Puppy-t és Killing Joke-ot, de ők igazándiból nem voltak ránk hatással…

Hazánkban a francia metál scene korántsem túl ismert, pedig én számtalan remek death és black metál bandáról tudok, akiknek a CD-ik is megvannak, ti miket és kiket emelnétek ki a hazátok „tejfeléből”? És milyen csapatokkal vagytok baráti viszonyban?

A jellen pillanatban az egyik legnagyobb név határozottan a Gojira, egy igazán jó death metal banda. Akkor ott van még az utóbbi évekből a Yyrkoon vagy Comity, de a média igazándiból soha sem segített bármelyiküknek is. A barátaink pl, bandákból a City Weezle, Pryapisme vagy a Mulk, olyan kurva jó arcok, akik biztos figyelmet érdemelnének.

Az új anyag még kísérletibb és őrültebb. Mit kell tudni róla? Találtatok kiadót és hogy-hogy a Naät szerzői kiadásban jelent meg (holott egy iszonyatosan izmos és beteg anyag, ami igazán megérdemelte volna ezt)?

Ezt elismerésnek vesszük, köszi! Ezen a lemezen én énekeltem, (Oxxoxoox az elsőn, a Naät-on), ami egy nagy váltás volt. Két külön városban élünk (Párizs és Koppenhága), tehát az együttműködés az Interneten keresztül folyt, na meg az őrült munka a részleteken: már a legelején elhatároztuk, hogy ezen a projecten nem lehet „túl sokat” dolgozni, és olyan messzire megyünk vele, amennyire csak lehet, messzebb mindentől, amit eddig tudunk. Semmi olyat nem hagytunk benne, ami minket zavarna. A kulcs a precizitás, és mindketten húzzuk az igát, úgy érzem…

Persze jelenleg kiadót is keresünk, de inkább a promóciós, mint a produkciós részhez, hiszen megvan a sajátos hangunk. Volt már a kiadókkal jónéhány ügyünk, de ez most lényegtelen. Úgy mi értelme van a kiadónak, ha csak azt tudja megtenni, amire mi magunk is képesek vagyunk? Tehát még mindig várunk, de haladunk. Néhány banda, pl. az Eustachian remixeket is csinált a cuccainkból.

Mit csináltok és kik vagytok a civil életben?

Mindketten zenészek és hangmérnökök is vagyunk. Ez megmagyarázza, miért is van ilyen speciális hangzásunk, mert mindent magunk csinálunk a saját stúdiónkban a felvételektől a keverésen át a masterig. Igorrr 25 éves és rengeteget dolgozik más bandáknak, én 36 vagyok, manapság filmekhez és tánc-előadásokhoz írok zenéket. Nincsenek gyerekeink, ha erre céloztál. Csak annyi tesz miket különlegesebbé a metal világában, hogy zenei zajverseket írunk, és kibontjuk a nemlétező fém hajunkat…

Véleményetek szerint alapvetően milyen beállítottságú emberek hallgatjáták a Whourkr-t? Egyáltalán minek is tekinthető? Metál vagy elektronika? Vagy annyira kísérleti a dolog, hogy nem választható el egymástól a két halmaz és úgy egyáltalán; hogy állnak össze a dalok?

Erről nincs véleményünk: a WHOURKR csak egyszerűen WHOURKR, ez különböző stílusok keveredése, de nem keverékként tekintünk rá. Mindig olyan zenét akartunk, ami a leginkább kifejezi azt, ami a fejünkben van. Azt hihetnénk, hogy bárkit érdekelhet a zenénk, mert többet fejez ki, mint nyers erőt, vagy kísérletezést. De ez nem így van, hiszen ez elég extrém, de ez a lényeg. A kérdésed végére válaszolva, nincs válogatás a témák közt, egyszerűen megírjuk a zenéket az elejétől a végéig.

Nincs szöveg koncepció, hiszen nincsenek szövegek, de számcímek és borító designok igen, mit akartok velük kifejezni, s van-e valami kulturális vonzódásotok?

Ez egy érdekes dolog. Biztosan közel állhatunk a dadaizmushoz vagy talán az Art Bruthöz (bár mi mindent tudatosan csinálunk, és ez egy nagy különbség). Az anyag felénél megpróbáltuk elképzelni, milyen lenne, ha az állatok megőrülnének, ahogy az az emberek néha, és ezt a skizofrén magatartásukat próbáltuk visszaadni. Úgyhogy van rajta medve, rovar, csiga, békák, mókus, vaddisznó… A másik rész a fejünkben lejátszódó fura képeket jeleníti meg, amik néha beugranak, miközben beszélgetünk (egy gondolatokat hányó agy, egy rugalmas elme szétfeszítve, egy öreg tata megolvadva a mikróban, hehe…) Igazából sokkal nagyobb szerepe van az ökológiának és a költészetnek ebben a zenében, mint a megszokott témáknak! Azt már rég elhatároztuk, hogy nincs szükségünk hagyományos szövegekre, hogy ezeket kifejezzük, a zene pedig úgyis érthetetlenné teszi a szövegeket. A hangok elmondanak mindent…

Lesznek élő koncertek is? (ha igen, hogyan oldjátok majd meg)

Még jó, hogy fogunk! Két formáción is dolgozunk, az egyik csak kettőnkből áll, a másikban van velünk 2 gitáros is. Megépítettük a saját felszerelésünket úgy, hogy tényleg tudunk élőben játszani, két számítógéppel, mikrofonokkal és 4 különböző kontroll eszközzel. idén nyáron kipróbáltuk, és az emberek totál bekattantak, végigpörögték az egész showt! Egyébként meg voltunk hívva Magyarországra is szeptemberre, de sajnos túl sok melónk volt a többi projecttel… Nem baj, reméljük, jövőre összejön!

Üzensz valamit a Fémforgács olvasóinak?

Igen. Maradjatok kíváncsiak, nyitottak a művészet minden formájára, és mindig tartsátok észben, milyen a frizurátok, mert bármikor megkérdezhetik. Ja, és banki részvények helyett vásároljatok inkább zenét! Nem feltétlenül a miénket, de a lényeg az, hogy ez mindig jó befektetés!

Utolsó szó jogán?

Mmh, had gondolkozzak… Hamutartó. Banán. Eső. WHOAAA.
Ez az!

Haha! Köszönöm az interjút és a lehetőséget és vigyázzatok magatokra!

Hexvessel Hexvessel
április 24.