Murder Therapy interjú!


 

A Murder Therapy neve a szemfülesebb olvasók számára nem lehet ismeretlen, hiszen az olasz halál brigáddal kapcsolatban már írtam kritikát a debüt lemezükről. A jól sikerült kezdetek után miért ne lehetne folytatni egy interjúval, még a végén ismertek lesznek Európának ezen a keleti blokk részén is. Kérdéseimre nagy bőszen a gitáros Francesco D’Adamo válaszolgatott, 3, 2, 1 pusztíts!

Kérlek, mutassad be a zenekart, kinek mi a pozíciója, ki hány éves és kinek milyen mellék projectje van?

Szevasz Zoli! Köszi az interjút és az elismerő kritikát!
A Murder Therapy 2007 szeptemberében jött létre, és egy másik felállással 2008 júniusában felvettük a „The Therapy” című 4 számos EP-nket, a Symmetry Of Delirium-hoz képest sokkal old schoolabb hangzással. 2009 februárjában kezdődött, Samu lett a dobos és Sean a másodgitáros. Ezzel a felállással dolgoztunk a Symmetry of Delirium-on, ami 2009 szeptemberében jött ki a Deity Down kiadónál. Aztán Marcello lépett be basszerként a bandába. Ezekkel a tagcserékkel én lettem a legidősebb a bandában a 30 évemmel, Ricardo 26, Sean és Marcello 19, Samu még csak 18 (17 volt, mikor belépett), ez érdekes kontraszt, ugye?

Más projektekről… gitározom egy másik bandában, a Cryptic Theory-ban. Ők Olaszország másik részéről származnak, szóval az év során nincs túl sok időnk próbálni. Samu és Sean mindketten játszanak a Cyanea-ban (a nevük előzőleg Chaos Among Nameless volt), míg Marcello a Rusted-ban és néha a No More Pain-ben játszik. Riccardo-nak jelenleg nincs más projektje. Amint látod, több dolgot is csinálunk egyszerre, de eddig ez nem jelentett problémát a zenekar számára. Azt is mondhatnám, ez mind egy-egy esély arra, hogy zenészként fejlődjünk.

Gyilkos zene, súlyos brutalitás és elnézve a szövegeket, valóban egy gyilkos hasadt elméjében járkálunk. Honnan merítetek zeneileg és szövegileg? Úgy is kérdezhetném, a mindennapokon kívül mik vannak még rátok hatással?

Jó kérdés! Szerintem mindannyiunknak más inspirációi vannak a bandában. Most nem csak a zenéről beszélek… Nem hiszem, hogy a hatások közvetlenül köthetőek a zenéhez, tehát ha elmegyek, és megnézek egy operát Szergej Prokofiev-től, annak nincs hatása arra, amit másnap gitáron játszom. De a kreatív dolgok ötletet és motivációt adhatnak ahhoz, hogy te magad is alkoss. A művészet általánosságban is ilyen: filmek, festészet, természetesen a zene, építészet, és így tovább, minden kapcsolódhat ahhoz, ami hatással van az ember zenéjére. Minden hat ránk, minden. Van ami jobban, van, ami kevésbé, de soha nem tudhatjuk pontosan, mi az, ami miatt választunk egy irányt a másik helyett. A szövegeinkkben talán sokkal nyilvánvalóbbak a hatások, legalább részben. A Tales Of The Bizarre, a Two Shots in Colebrooke és a Staring at the Zodiac pontosan, ahogy írtad, egyfajta utazás a lelki devianciába és az őrületbe. Riccardo közvetlenül merített ezekhez őrültek leveleiből és életrajzából. De ha megnézel egy személyesebb dalszöveget, mint mondjuk a Delirium, hogy tudná az ember kinyomozni, hogy Riccardo miért pont ezeket a szavakat választotta ki, hogy megalkossa ezt az kétségbeesett sírást?

A Deity Down Records egy kibaszott jó kiadó, még nem láttam gyenge anyagot az öreg Gerard tudja mit érdemes kiadni. Hogy sikerült az ismeretség a holland fémgyárossal?

Igen, Gerard a Deity Down-nál egy nagyszerű ember! Igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy találkoztunk vele. Mikor felvettük a The Therapy-t, minden extrém zenével foglalkozó kiadónak küldtünk egy példányt világszerte! A Deity Down-ra jó benyomással volt az anyag, és mi azonnal aláírtuk az ajánlott szerződést. Ennél a kiadónál fontos a személyes kommunkáció és nagy hangsúlyt fektetnek a bandák promócióira. Ennél jobban nem is találhattunk volna.

Milyen a visszajelzések? Hogy vagytok megelégedve a külsőségekkel és a hangzással?

Az eddigi visszajelzések a Symmetry of Deliriumra egyszerűen fantasztikusak voltak! Jó kritikákat kaptunk és kapunk most is, és rengetegen érdeklődnek az album iránt, mindenféle zenei háttérből. A hangzással is meg vagyunk elégedve, Stefano a 16th Cellar Studio-ból remek munkát végzett, talán az eddgi legjobbját, és Alex Eckman-Lawn dolgozott a borítón, ami pont olyan lett, mint amilyet elképzeltünk.

Ti magatok milyen műfajba sorolnátok a Murder Therapy-t?

Elégedett vagyok azzal a ténnyel, hogy a Murder Therapy nem egy könnyen beskatulyázható dolog. Alapból nem szeretem a skatulyákat és a kategóriákat, de ha valaki megkérdezi, mit játszunk, egyszerűen azt válaszolom: death metalt. Ez elmond mindent, de mégsem mond semmit sem, szóval ha tovább kell mennem, azt mondom, hogy a Symmetry of Delirium egyfajta keverék, a klasszikus death metal (pl.: Immolation, Morbid Angel) és modernebb hatások, mai beteg bandák, pl.: Cephalic Carnage, The Dilinger Escape Plan, Ulcerate, Gorguts és Meshuggah keveréke. Pár szóban megfogalmazva: pszichopata death metal.

Sorolj fel 5-5 kedvenc death és thrash lemezt!

Nem voltam soha különösebb thrash fan, szóval abból nem igazán tudnék jó listát összeállítani. Ebből a műfajból talán a a Slayer South of Heaven-jét hallgattam többször, de nem igazán az én zeném. Nem szeretem azt a fajta éneket és gitárjátékot. Meg túl sok bennük a szóló az én ízlésemnek.

A kedvenc klasszikus death albumaim a 90-es évekből:

Morbid Angel – Domination

DeicideLegion

Immolation Here in After

SuffocationPierced from Within

Morgoth Odium

Pár újabb kedvenc, ha ezek is nevezhetőek death metalnak:

Ulcerate Everything is Fire

Cephalic CarnageAnomalies

DecapitatedOrganic Hallucinosis

Meshuggah Obzen

GorgutsFrom Wisdom to Hate

Nehéz ezeket összeszedni, mert mindig az jár az ember agyában: „Mit is felejtettem ki?”

Gyermekkorod nagy zenéi, haha?

Hú, ezt a kérdést mióta vártam már! A családom soha nem foglalkozott zenével, szóval tőlük nem kaptam semmilyen zenei íránymutatást. Az én gyerekkorom a 80-as években volt… Michael Jackson! Sokszor hallgattam Suzanne Vega-t, és ma is szeretem a hangját. Aztán Bon Jovi-t, Europe-ot és hasonló szarokat hallgattam. De szerintem először akkor kerültem kapcsolatba a zenével, mikor anime filmzenéket hallottam. Olyan 70-es évekbeli hangzásuk volt, erős basszusgitárral és funky hatásokkal. Nagyon jók voltak!

Egy szavas válaszokat kérek!

Death metal vagy grindcore?

Death metal.

Deathcore vagy death metal?

Megint csak Death metal.

HC vagy thrash?

Hm… egyik sem.

Szike vagy konyhakés?

Konyhakés.

Élvezet vagy öröm?

Élvezet.

Horror vagy pornó?

Egy pornó horror komponensekkell fincsi lenne.

Félelem vagy fájdalom?

Félelem.

Mi lennél szívesebben; gyilkos vagy patológus?

Patológus.

Magányos ember egy nagyvárosban vagy hajótörött egy szigeten?

Az első, tutira.

Kemény vagy puha pengető?

Közepes:-)

Bőr vagy hús?

Bőr.

Mit kell tudni Bologna-ról? Kisváros, nagyváros? Szoktatok szülővárosotokban koncertezni illetve milyen bandát emelnél ki, ami jó és szintén Bologna-i?

Hát, Bologna nem olyan nagy város. De van annyi kulturális esemény, mint egy nagyobb városban, szóval összehaonlítva más olasz városokkal, számomra tökéletes. Nem olyan őrült, mint Róma, nem olyan lehúzó, mint Milánó, valahogy megvan benne az az emberi dimenzió, és az egyeteme miatt az év során rengeteg ember megfordul arrafelé. Most pénteken is lesz egy koncertünk ott, az első bolognai fellépés a Symmetry of Delirium kiadása óta. Természetesen felléptünk már itt többször is. Más városokhoz képest ebből a szempontból elég aktív város, még ha jelenleg nehezen találhatsz olyan helyet, ahol death metalt játszhatsz. Erről a környékről szerintem jó bandák: Chaos Among Nameless (jelenleg Cyanea), Hobnailed, Hateful, Unbirth, Jesus Ain’t in Poland, és mások, akiket most biztosan kifelejtettem!

Hogy vélekedsz a gazdasági válságról, szerinted kik a hibásak és te magad mennyire érzed a környezetedben (vagy önmagadon) a változásokat, mi a munkád?

Wow, egy egész interjút készíthetnénk erről a témáról. Ez nem vélemények ügye, a vizsgálatok megmutatták, hogy a krízis eredete visszavezethető az amerikai gazdasági lufira a kölcsönökben és a nagyon is kockázatos befektetésekben, amiket „ártalmasként” tartanak számon, de úgy passzolták le őket, mint biztonságos és stabil alaptőkéket. Bizonyosan ezernyi dolog konvergenciája ez… szeretnél tudni valami érdekeset? 2008 őszén a tőke több pénzt produkált, mint az összes pénz a 20. században. Elpárolgott, kitörlődött, furcsa. A változások mindenki szeme előtt zajlanak, és sok dolog miatt én egyáltalán nem vagyok ellenére, még akkor sem, ha egyenesen érintenek engem is. Úgy néz ki a következő gazdasági buborék a megújuló energiák és a „zöld” környezet körül fog zajlani. De majd ezt meglátjuk.

Én pedig egy terápiás csoportban dolgozom, fiatal srácokkal, akik az EU-n kívülről származnak.
Hát igen, The Therapy… haha.

Milyen bandákat emelnél ki a olasz metal scenéből, akikre szerinted érdemes odafigyelni?

Manapság rengeteg olasz zenekar van az extrém metal színtéren, amiket szerintem te is ismersz, és nem hiszem, hogy újra meg kéne említenem őket. De szétnézve az undergroundban, még ha nem is „metal” zenekarról van szó, én a Storm(o) -ra szavazok. Egy örült, kétségbeesett zene, ami eléggé a Converge-re és a The Dillinger Escape Plan-ra emlékeztet. Fiatal és nagyon tehetséges banda, érdemes megnézni őket itt: http://www.myspace.com/stormhc.

Bár olasz vagy, azért megkérdezem ennek ellenére: bor vagy sör?

Nem, nem, nem… RUM!

Üzensz valamit a Fémforgács olvasóinak? Utolsó szó jogán?

Hallgassátok meg a zenénket myspace-en és last.fm-en, van youtube-on is pár jobb koncertvideónk. És ki tudja, talán a jövőben nálatok is tudunk majd koncertezni! Addig is…

Az utolsó menedék

Alpha és Omega az

a Zéródhoz közelítve

Aszimmetria a pusztulásban

A mi kudarcunk

Köszönöm a válaszokat és a lehetőséget! Remélem élőben is összefutunk majd, vigyázzatok magatokra!

Zoli

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.