GuilThee interjú

Üdvözöllek a Fémforgács lapjain, Mr. Match! Mivel a GuilThee legújabb tagjaként még nem nyilatkoztál nekünk, kérlek, mutatkozz be röviden! Persze nem a polgári nevedre vagyok kíváncsi, hisz tiszteletben tartom a banda névtelenségbe való burkolózását. Hanem olyasmikre, hogy mióta zenélsz, mivel foglalkozol civilben, miként kerültél kapcsolatba a Giltivel, stb.

Mr.Match: Én is üdvözöllek, kedves Oldboy és üdvözlöm a kedves olvasókat is! Nem is tudom, hol kezdjem… Zenész famíliából származom, testvéreimmel és szüleimmel egyetemben, mindenki ért valamilyen zeneszerszámhoz. Jómagam a citerával kezdtem (talán előbb tudtam játszani rajta, mint hogy járni megtanultam volna, he-he!). 5 évig tanultam zongorázni, de az nem volt igazán a szívem csücske, így átnyergeltem a klarinétra, amit 6 évig fújtam a zeneiskola keretein belül. A többi hangszerhez autodidakta módon nyúltam és nyúlok azóta is, ami persze a szaxofon esetében nem teljesen igaz, hiszen technikájában nagyon hasonló a klarinéthoz.
Civilben az egyetem padjait koptatom még Veszprémben, és ha Isten is megsegít, talán hamarosan diplomás ember leszek. Ez a vonal az egyik kapcsolódási pont a GuilThee-hez, a másik pedig, hogy VIII. gyerekkorom óta jó barátom, no meg egy ideje a sógorom is. Anno ő ajánlott be Nagaarumnál.

Már a Szemantikai Háromszögeken is hallható a játékod, és a lemez megjelenése előtt nem sokkal jelentettétek be, hogy beszálltál a zenekarba. Ha jól tudom eredetileg csak „vendégjátékosként” kerültél szóba, aztán mégis teljes jogú csapattag lettél. Eszerint sikerült egy hullámhosszra kerülnöd Nagával és a többiekkel…

Mr.Match: Igen, az elején csak a szaxofonbetétek erejéig vettem részt a SzH. munkálataiban, aztán pofátlan módon elkezdtem véleményezni a technikai dolgokat is (értem ez alatt a keverést, a hangzásvilágot, miegymást). Szerencsére jól sült el a dolog és ekkor merült fel az a kérdés, hogy teljes jogú tag legyek-e. Felkértek, én meg elfogadtam. Habár az elején VIII. aggódott egy kicsit, hogy „két dudás nem fér meg egy csárdában” és Nagaarummal nem lesz súrlódásmentes a közös munka – egyikünk sem könnyű eset, ami a zenét illeti – , de mint kiderült én inkább a cimbalmos vagyok, mint a dudás ebben a formációban, úgyhogy nagyon jól kiegészítjük egymást. 🙂
A többiekkel is hamar egymásra hangolódtunk.
Azóta az eltelt idő éppúgy, mint a pár, közösen elfogyasztott bor és sör igazolta a döntésemet, így már nem is kérdés számomra, hogy a GuilThee-ben van a helyem, zeneileg és emberileg. is.

A stílszerűen Eklektika címen futó új nagylemezetekkel véleményem szerint egy újabb lépést tettetek előre. Más lett, mint az elődei, de mégis 100%-os GuilThee. Stílusát tekintve pedig leginkább az avantgárd jelző (metal nélkül) aggatható rá. Nem mintha nélkülözné a fekete, és egyéb fémeket. De sosem volt még ennyire slágeres a zenétek, és a jobb híján ambientnek mondható stílusjegyek is markánsabbak. Volt valamilyen előzetes tervetek az Eklektika irányvonalát illetően?

Mr.Match: Mivel az Eklektika nem koncept-album, az irányvonal nem volt élesen kijelölve.
Nem szabtunk egymásnak határokat és nem voltak korlátozások sem. Épp ezért lett az egész ilyen eklektikus.
Az alkotó jellegű zene jövője az elektronikus elemekben rejlik. A hagyományos zenékben már nagyon nehéz újat és nagyot alkotni. Az elektronika viszont a lehetőségek végtelen tárházát nyitja ki. Emiatt is igyekeztünk új határokat találni és feszegetni a segítségével. Szerintem ezentúl is bátran nyúlunk majd hozzá!
Részemről az Eklektika volt az első nagy teszt, ami megmutatta, hogy mennyire tudok azonosulni, beilleszkedni a „Guilthee imázsba” anélkül, hogy olyan kompromisszumokat kellene magamra erőszakolni, amiket nem szeretnék. Szerencsére a teszt pozitív lett, szóval úgy gondolom, hogy elkezdődhet a hosszú távú kúra is, hogy ez a „közös betegség” még inkább táptalajára találjon a jövőben.


A dalokat gyakorlatilag ketten írtátok Nagaarummal. Elárulnád nekünk, hogy melyek Mr. Match és melyek Naga szerzemények?

Mr.Match: Körülbelül fele-fele arányban sikerült nótákat hoznunk az új albumhoz Nagával. Az én agyszüleményeim: Már-már; The Wannabe Stoic; Technofóbia; Búsuló; Heráklész megmenti Prométheuszt a sastól. Természetesen a szövegeket VIII. kiváló irodalmi érzékének köszönhetjük! 🙂

Kik a kedvenc előadóid, mely zenekarok gyakorolták/gyakorolják Rád a legnagyobb hatást? Egyéb művészeti ágakban (irodalom, film, képzőművészet, stb.) vannak-e favoritjaid?

Mr.Match: Nincsenek kedvenc előadóim és zenekarokat sem favorizálok kifejezetten. Zeneileg mindenevő vagyok. Gyakran előfordul, hogy csak egy-egy szám ragadja meg a fantáziámat egy albumról. Természetesen rám is igaz az, hogy a legtöbbször a pillanatnyi hangulatom határozza meg, mit kíván meg éppen a fülem, de a sötét, borongósabb hangulatú szerzemények közelebb állnak általában a szívemhez. A kellemes jazztől kezdve a legdurvább elektromos zenékig mindenfélét tömök magamba. Azért megemlítek néhány „nem csak egyszámos” formációt, amiket időről-időre szeretek elővenni: Sepultura; Godsmack; Disturbed; Anathema; Porcupine Tree; Nine Inch Nails; Massive Attack; Harcsa Veronika; Jamie Cullum.
Az egyéb művészetekhez is hasonlóan viszonyulok, mint a zenéhez. Könyvekben, filmekben és festményekben is inkább a sötétebb hangulatúak hatnak rám jobban. A vidámkodást inkább a hétköznapokra hagyom! (he-he!)

Ha jól tudom nemrég indítottál el egy szóló-projektet. Mit kell tudnunk erről?

Mr.Match: Hát csupán annyit, hogy még nagyon gyerekcipőben jár a dolog. 🙂 Iszonyatosan sok ötletem van, ezeket igyekszem rögzíteni, de nem mindegyik jut el a teljes számmá válásig. Elkapkodni nem akarom, a jobbakból szeretnék egy válogatást majd. Az Eklektikához hasonlóan a saját anyagomat sem szeretném egy stílusirányzat köré felépíteni.


Anno VIII-tól is megkérdeztem a Szemantikai Háromszögek kapcsán, Te sem úszod meg! Hogy álltok kiadó-ügyben? Másként fogalmazva: akár szerzői kiadásban, de meg fog-e jelenni fizikai formátumban az Eklektika? Egyáltalán, lenne rá igény? Végeztetek ez irányú közvélemény kutatást?


Mr.Match: A fizikai formátum kérdése napirenden van, viszont eddig nem sikerült olyan tökös kiadót találnunk, aki megfelelő anyagi kondíciók mellet bevállalná a kiadást. Önerőből pedig olyan minőségben, amit megkövetelnénk – nem a megkérdőjelezhető tartóssággal rendelkező, olcsó, írható CD-re égetés – , eléggé megterhelő lenne a dolog. Igény úgy gondolom, hogy lenne rá, nem csak idehaza. A visszajelzések és a megkeresések legalábbis erre utalnak. Mindenesetre, nem vetettük el még a dolgot, csak a csillagok szerencsés együttállására várunk.

Köszönöm a beszélgetést! Van még valami fontos infó, amit szeretnél velünk megosztani?

Mr.Match: Én is nagyon szépen köszönöm a kérdéseket! Így az igazi téli idő közeledtével csak annyit szeretnék még hozzátenni a dolgokhoz, hogy: Ha sárga a hó, meg ne edd!
Illetve: A Sátán is lehet szerelmes…