Október 31-én bécsi állomásához ért a Devilish Triumph turné, melynek a Viper Room adott otthont.

Amikor a helyszínre értem volt még egy órám a kapunyitásig, amelyet a környék feltérképezésével töltöttem. Később visszaértem a helyszínre láttam, hogy Ole Hartvigsen (Mistur basszusgitárosa) hagyja el az épületet és a turnébusz felé tart, kiderült, hogy 2011-óta a Kampfar sorait is erősíti gitáros poszton. Ezt az információt, csak ezen az estén tudtam meg. Ezen kívül láttam ugyanazt a személyt, aki szeptember 18-án az Escape Metalcorner előtt CD-s magnóján Bathory-t rakott be és különböző dolgokat árult. Most is így történt, csak azzal a különbséggel, hogy Kampfar – Mare albuma szólt.
Ekkor már fokozatosan gyülekeztek az érdeklődők a 18:30-ra meghirdetett kapunyitásra. Sajnos csúszás történt. Majdnem 19:00 óra volt, amikor elkezdték szedni a jegyeket és be lehetett menni az épületbe. Amikor bementem egy hosszú meredek lépcső fogadott, amelynek kb. a közepén volt egy rövid folyosó, ahol a jegyekkel foglalkoztak. Onnan még lejjebb kellett menni a koncertteremig. Szerintem minimum 3 szinttel mélyebben volt, ha nem több. A sok lépcső után koncertteremben találtam magam. Baloldalon hosszában egy bárpult volt látható, szemben az alagút végén pedig a színpad tárult elém.

Pontosan 19:00 órakor a húrok közé csapott egy helyi black metal zenekar a Nightforest. A színpadi „dísz” egy fej nélküli fordított bábu, kitartott kézzel, aki fel volt akasztva a mikrofonállványra. Kb. 30 percet játszottak, viszont ezen idő alatt olyan csapást zúdítottak rám, hogy még most is érzem a hatását! Le a kalappal a srácok előtt! Nagyon tetszett a koncertjük. Akik körülöttem álltak folyamatosan minden szám között a banda nevét kántálták.
Remélem lesz még alkalmam élőben látni őket! Sajnos a terem akusztikájának köszönhetően a hangosítás nem volt épp a legtökéletesebb. Egy-két mikrofongerjedés is becsúszott. Az este további fellépőinél is ezt tapasztaltam.

Őket követte a boulderi Velnias. Jóval alábbhagyott az előző csapás. Sokkal lassabb témák kerültek előtérbe és sokszor akusztikus hangok is előkerültek. Olyan érzésem volt, mint ha Primordial koncerten lennék, csak nem Alan énekel. Ők is kb. 30 percet játszottak azzal a különbséggel, hogy nem volt szünet a számok között. Amint vége lett az egyiknek rögtön folytatták a következőt. Pontosan nem is lehetett meghatározni meddig tart az egyik, és mikortól kezdődik a másik. Értékes zenét művelnek, de nem ilyen bulin kéne játszaniuk.

Harmadik fellépő a német Obscurity volt. A srácok hatalmas bulit csináltak, és aki eddig hátulról követte az eseményeket a színpad elé sietett. Dinamikus, pörgős és mindenkit inspiráltak, hogy ne csak egy helyben állva kövessék a műsorukat. Sikerrel!
Hozzáteszem ezen időpontban szinte teljesen megtelt a hely, olyannyira, hogy a bárpult környékén se lehetett közlekedni.
Az utolsó számnál Mark Fähling a közönség soraiból énekelte a dalt. Közben, akit ért a vállánál átkarolt. Mint az feljebb is írtam hatalmas bulit csináltak!

A Helrunar koncertjét hátulról követtem egy padon ülve, mert addigra eléggé elfáradtam. Az utazásban, a rendezvény előtt az egész belvárost bejárva és a lezajlott koncerteknek köszönhetően. Náluk is egy kissé alábbhagyott a közönség megmozgatására inspiráló energia, de közel se annyira, mint a Velnias-nál. Mondjuk ez nem ment a műsor rovására. A helyiek hatalmas lelkesedéssel és őrjöngéssel fogadták őket. Összességében pofás műsort csináltak!

A főzenekar következett, ami nem más, mint a Kampfar volt! A kissé hosszúra elhúzódott átszerelésnek és a hangosításnak köszönhetően a kiírt kezdésük is csúszott. Amikor helyreálltak a dolgok rögtön a 2011-es albumuk címadó dalába csaptak, vagyis a Mare címűbe! Most volt alkalmam először élőben látni őket és olyan koncertet kaptam tőlük amilyenre számítottam, szóval nem ért csalódás. A setlist-ben szerepeltek korábbi és újabb dalok is. Ez is számomra pozitívum, nem volt egyhangú a műsor.

A koncertek után Halloween party következett, ami csak arról szólt, hogy különböző zenéket játszottak hajnalig.

A hellyel kapcsolatban az is feltűnt, hogy ide nem csak metal zenei programokat szerveznek. Ezt a következtetést abból vontam le, hogy a falakon nem metal koncertek plakátjai voltak kirakva. A másik: nem hinném, hogy a nézőtérre mozgó lámpákat szoktak tenni, amelyek különböző formákat öltenek. A gömbről nem is beszélve…

Összességében egy jól sikerült bulinak lehettem szem-és fültanúja! Köszönet a Catapult Promotion-nek, hogy lebonyolította ezt a turnét!