
Az átszerelés után jöhetett a várva várt főattrakció! Akiknek ’96-os győri koncertje már legendaszámba megy, az őket kísérő akkori punkfalka ugyanis komplett garázdálkodást rendezett a dunántúli városban. Wattie-ék egyébként szeretnek kis hazánkba visszajárni; utoljára a pécsi Rockmaratonon adtak koncertet, így csak idő kérdése volt, mikor láthatjuk őket újból önálló klubbuli keretében. Szépen meg is telt a terem a kezdésükre, bár hátrébb így is simán táncolni lehetett. Iszonyat bika, már-már metalközeli hangzást kaptak, így a kannásbor illatú punkhimnuszok még jobban pogózásra és tömeges együttordítozásra predesztinálták a népet. Végig elképesztően intenzív iramot produkáltak; így kell kérem igazán tökösen punkzenét tolni! Így élőben jön le igazán, mekkora hatást gyakorolt ez a társulat egy rakás különféle metal és hardcore brigádra, még a mostanában divatos crust/D-beat vonulat zászlóvivői is jócskán merítettek munkásságukból. Jöhetett tkp. bármi: üthettük a csirkefogókat a “Beat The Bastards”-ra, együtt szidhattuk a rendszert a “Fuck The System” alatt, kirobbanthattunk háborút a “Let’s Start a War”-ral – meg volt véve az egész közönség. Még az Egyesült Államok is megkapta a magáét a “Fuck The USA“-jel, amelyet a Destruction is feldolgozott. Wattie egyszerűen nem öregszik; 56 évesen is csúcsformában van! Kísérői se nyeretlen kétévesek: Matt Justice személyében olyan gitárossal dolgozik együtt, aki a metalt is érzi (erre már az Anthrax pólója is bizonyíték volt), a basszeros Irish Rob látványra se semmi a hosszú rasztáival, a doboknál pedig változatlanul Wullie (Wattie egyik testvére) püfölte gőzkalapácsként a szélsebes ütemeket. Amennyire tudták, belakták a Dürer színpadát és nemcsak ők: a “Sex&Violence“-nél egész rajongósereg rohant fel a deszkákra és táncolt, meg skandálta együtt a refrént a bandával. Nagyon hatásos volt! Az említett dalt amúgy véleményem szerint kissé feleslegesen nyújtották el, helyette nyugodtan belekezdhettek volna másik nótába. Természetesen a “Barmy Army” sem maradhatott ki a szórásból, valamint a nemrég elhunyt Vaslady-nek címzett opuszuk, a “Maggie You Cunt” is elhangzott. A roppant intenzív konci ráadásaként a “Punk’s Not Dead” című tarajos klasszikust és a “Was It Me“-t zúdították ránk.
Parádés koncertet produkált a veterán punkcsoport, hiába, a ‘ploiteden nem fog az idő! 🙂 Azon punkzenekarok közé tartoznak, akiket mindenképp érdemes elcsípni élőben, mert példaértékű az az intenzitás, energia, ami belőlük árad! Sok kivénhedt stílusbéli társaság tanulhatna tőlük! Mindamellett roppant közvetlenek, ahogy azt az elején leírtam, koncertjük után is készséggel álltak az ott ragadt fanok rendelkezésére. Csodák csodájára még Wullie-t (akinek nem szokása kijönni vegyülni a rajongósereggel) is elcsíphették a szemfülesebbek! Az Exploited bulija az év punkkoncertje eddig, nem vitás, még az amúgy szintén rendben lévő G.B.H.-t is kenterbe verte nálam! Aki lemaradt, sajnálhatja!

Vélemény, hozzászólás?
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.