Toto XIV Tour

Ismét eljött a Toto koncert ideje. Nemrég új lemezzel – XIV címmel – jelentkezett az AOR/hard rock körökben magasan jegyzett veterán zenekar, s mint az illik, ezt turné keretén belül mutatta meg Steve Lukather és csapata.
A három évvel ezelőtti koncert óta történt némi változás a banda felállásában. A zenekarból sok év után távozott a dobos Simon Phillips, akinek helyét Shannon Forrest (aki ugyan a lemezen nem játszott, azt Keith Carlock ütötte fel) vette át, viszont előkerült Lenny Castro is, aki elismert perkás, és a játéka sokat hozzátett a koncert hangulatához.
A basszusgitárt sem a nemrég elhunyt Mike Porcaro-t sokáig helyettesítő Nathan East kezelte, hanem, az a David Hungate, aki 1977 és 1982 között volt a banda tagja.
Ezen kívül nem volt változás a zenekarban, Luke, Joseph Williams, David Paich és a mostanra egyetlen élő Porcaro fivér, a billentyűs Steve, valamint a már a három évvel ezelőtti koncerten is bizonyított vokalisták, Jenny Douglas-Foote és Mabvuto Carpenter adtak egy remek hangulatú koncertet.


Az friss lemez nyitódalával kezdtek, s igazság szerint most is bebizonyosodott, hogy olyan dalok, amik lemezen kevésbé működnek, élőben aztán megmutatják az “erejüket”, s élni kezdenek.
A múltkori buli óta sem pótoltam be az elmaradásom, tehát nem vágom a Toto összest azóta sem, így félig-meddig laikusként tudom értékelni a koncertet.



Az biztos, hogy az elmaradhatatlan klasszikusok (Rosanna, Hold The Line, Africa) mellett az átlag hallgatók (szándékosan nem rajongók) a régebbi dalokat is élvezhették, azonban a friss lemezről előszedett dalok sem lógtak ki a sorból. Annyiban talán mégis, hogy ezeken kívül a régebbieket mintha egy hangyányival lassabban játszották volna…

Az új lemezről mindjárt öt dal is bekerült a programba, és azt kell mondjam, feltűnően jól sikerültek és nagyon is jól illeszkednek a koncertprogramba. A Holy War is jól esett, de az új dalok közül nekem már az albumon is bejövős Orphan a nyerő. Ebben egyébként a vokálokért felelős Mabvuto szólót énekel, kiválóan.



A szetlistába három elsőlemezes dalukat is beválogatták, s az I’ll Supply the Love meg a Takin’ It Back mellett nem maradhatott ki a Hold the Line sem. Ebben, ahogyan korábban is, a vokalista Jenny énekelt duettet Joe Williams-szel.

Természetesen nem lehet szó nélkül hagyni, hogy mekkora zenészek alkotják a csapatot. Elég csak Luke  Jimmy Hendrix-féle Little Wing-jére gondolni.



Emellett abból is kaptunk ízelítőt, mennyire emberi a Toto. Lukather megemlékezett a már az “égi zenekarban játszó” Porcaro fivérekről a Tambu lemez The Road Goes On című dala előtt.


Ahogy írtam a múlkori koncertnél is, ebben a bandában nem egyetlen frontember van, énekes meg rögtön négy is. Bár eltérő mértékben, azt azért meg kell említeni.

A szabadtér miatt egyértelmű volt, hogy be kell tartani a 22:00 órás befejezést, így Rosanna után nem nagyon kellett biztatni a csapatot, hogy visszajöjjenek a ráadásra.
Előbb egyveleget kaptunk az On the Run, a Goodbye Elenore és egy kis Child’s Anthem összegyúrásából, majd jött az elmaradhatatlan Africa, amiben Lenny Castro is nagy szerephez jutott.


Azt gondolom, a három évvel ezelőtti koncert egy hangyányival erősebb volt volt. De ez nyilván szubjektív. Azt viszont bizton állítom, hogy a veterán csapat hírnevéhez méltóan remek hangulatú koncertet adott, s méltó búcsú volt a patinás koncerthelyszíntől.
A Livesound-nak pedig köszönöm a lehetőséget!
A videókat köszönöm Maloványi Zoltánnak.

Toto XIV Tour (1 komment)

  • dina-ivory dina-ivory szerint:

    Ott voltam!Láttam, hallottam az élő legendákat! Ülő jegyet vásároltam,már fél évvel a koncert előtt:D Fantasztikus volt! Jó volt visszanézni a videókon a koncert(részleteket).Tetszett az írás (yes)