KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #105

Fenyő alá zöldhajú lányt… tövig. Nyakunkon a karácsony, hogy jobban teljen az ünnepi készülődés, a rohanás EP sorozatunk öt újabb bandájával mi is igyekszünk erre az érzésre ráhangolódni. Kezdésnek jöjjön egy kis misztikus  gótikus rock, majd egy igazi  death/grind őrület, némi mágikus folk/black, brutális riffelésű ősi kaszabolás, és egy meglehetősen széles skálán futó erős metal kohézió.

Crone Visions

A pszichedelikus doom, dreamgaze, valamint a gótikus rock vonalán utazó Crone Visions duó (Morgan LeRoux és Eric Sauter) kellő okkultizmussal átitatott négy dalos Devour Ep-jén egy meglehetősen egyedi álomvilágba csöppenünk. Dalaiknak meg van az-az éteri, hipnotikus hatása, melyek által belső énünk misztikus rezdüléséit érhetjük el. Zenéjük csírája mélyen a ’80-as évek post-punk, goth, dark rock(Siouxsie and the Banshees, Bauhaus, Joy Division) magjaiból fogantak, melyekhez némi álomszerű dream-pop, new-vawe (David Bowie, The Cure) hangulatot csepegtettek,  mindezt pedig egy titkos hermetikus diffuziós eljárással bódító hatásúvá desztillálták. Könnyed kortyok, melyeknek atmoszférája a boldogság gőzeit szabadítja fel hipotalamuszod gát faktoraiban. Négy egyedi, hangulatilag hullámzó, dinamikus, mégis szorosan összekapcsolódó dal, melyeket bármikor szívesen meghallgatsz.

Rat King

Közel 2 év után új EP-vel tért vissza a Seattle-i extrém death/grind őrült Rat King. Kislemezük „stílszerűen” a Santa Hipocresía címet kapta, amire négy  gyors és dühös, garantált nyakficamot biztosító, mondhatni vadállatiasan agresszív death / grindcore keveréket tettek fel, ami a maguk bő 13 percében porrá zúzzák a koponyádat. Kicsit visszanyúltak a stílus korai, koszosabb (Napalm Death, Morbid Angel) vonalához, amivel csak még penge élesebbé tették, amúgy is brutálisan marcangoló dalaikat. Ez a négy dal remek bizonyítéka annak, hogy hogyan is lehet pár perc alatt romokban dönteni a világot.

Darkestrah

Az epikus folk/black metalt játszó kirgiz Darkestrah 1999-es megalakulása óta hat nagylemezt és jó néhány demót, valamint EP tett le a pogányság feketeasztalára. A nálunk nem túlismert csapat december elején megjelent három tételes Chong-Aryk című kislemezén fő témái közép-ázsiai pogánysága, sámánizmusa és történelme adja, melyeket a nyers fekete fém tremolo gyilkos riffeivel, és harciasságával tárnak elénk. A 10 és félperce Gift of Mud and Venom daluk nyitányában a távolban süvít a szél, szolnak a sámán dobok, melyeket ezután komor és robbanásszerű témák uralnak. Dalaikban épp úgy jelen vannak a korai norvég black metal jellemvonásai, mint ahogyan a sztyeppék nomád népének folk hatási, melyek tökételes atmoszférával dolgoznak együtt. A horda 2016-os Turan című lemeze óta ez az első nagyobb lélegzetvételű anyaga, ami egyben egy jelenleg is készülő epikus művének az előzetese.

Gore Brigade

Ha szeretitek a horrorral átitatott beteg old-school death metalt, akkor a Gore Brigade debütáló EP-je abszolút nyerő lesz a számotokra. A bandában Jonny Pettersson (Wombbath, Massacre, Heads for the Dead) énekes, Ludvig Johansson (Defiatory) gitáros és Jon Skäre (Defiatory, Wachenfeldt) dobos egyesítették erejét. 15 perces, saját nevük alatt kiadott EP-jükön az ősi recept szerint készített acsarkodó death metal vérszomját vértezték fel a modern stúdiós hangzás erejével, amitől szinte őrjöngve bömből az egész anyag. Brutális riffek, egyszerű, de mégis ízletes szólók, hipersebességű kaszabolós témák, csontok, durvaság és rohadó holtestek… ez az, amint hat daluk eszetlen mészárlásában találunk.

Killer Hill

A Killer Hill egy alternatív vonalú punk metal / hardcore trió, amelyben a Helmet gitárosa – vokalistája Dan Beeman és basszusgitárosa Dave Case tevékenykedik. Hozzájuk szegődött Dan testvére Pete Beeman, aki a post-hardcore, noise rock vonalas Guzzard, valamint a hard rock Burning Brides soraiból lehet ismerős. A kis csapat 2017 óta tevékenykedik és a napokban megjelent The Frozen Head címet viselő debüt-EP-jükön egy olyan erős metal kohéziót találunk, ami a tharshtől kiindulva, a hagyományos heavy metalon át egészen a dallam-centrikus, egyben lendületekben gazdag hardcore punkig tart. Dalaikat hallgatva olyan érzéseim vannak, mintha egyszerre hallgatnám a Mastodon, a Red Fang, a Soundgarden, a Municipal Waste, vagy épp anyazenekaruk a Helmet erős zúzdáit, masszív gitárjait. Mindezekhez Dan a tőle megszokottól ellenben egy jóval koszosabb énekhangot hoz, amiben épp úgy benne van a dallamosság, mint az agresszivitás is. Az EP csúcs dala, a Re Entry, amiben minden benne van, ami zenéjükre jellemző. Jobb kézzel simogatnak, ballal arcon vágnak!

Palaye Royale Palaye Royale
május 29.
Sting Sting
május 30.