KICSI A BORS, DE ERŐS – EP VÁLOGATÁS #189

Előre szólok, e-heti EP válogatásunk lehet kissé műfajidegen lesz rovatunk olvasóinak számára. Kicsit elrugaszkodunk a metal műfaj megszokott alapsémáitól, azonban ezek a zenék valamilyen módon mégis köthetőek a rock/metal valamilyen ágához, illetve ágaihoz. Remélem kellemes csemegének találjátok így is bennük.

Budos Band

A New York-i Budos Band egy meglehetősen ízes és zeneileg széles spektrumon mozgó zenét tár elénk. A 2005 óta tevékenykedő csapat jól ismert a kortárs neo-funk/soul/hard rock zenéket kedvelők körében. Akik mégsem ismernék őket, azoknak elmondanám, hogy zenéjük alapjai első sorban a ’70-es évek funky stílusára és hard rockjára, továbbá, az afro-funk, a pszichedelikus trippek és némileg a doom rockra épülnek. Újonnan kiadott Frontier’s Edge EP-jük is ezek egyvelegének éteri, elszállós, kissé filmzenés hangulatát adja. Az instrumentális témákkal dolgozó zenekar, mindezt bő dallamokkal megtoldott fúvós-szekciójának varázslatos hangjaival egészíti ki, amin néha kicsit szónikus, néha pedig kísérleti avantgardista / pszichedelikus vonalat kölcsönöznek témáiknak. Egy kellemes időutazás, aminek hallgatása közben James Brownnal dobunk be pár sört.

Tomistoma

A Cai Brown vezette brit Tomistoma a maga nemében egy progresszív rock, doom rock, art-rockformációnak nevezhető. Momentán csak annyi hiányossága van, hogy riffeit nem gitárokkal, hanem elektromos zongorával adja elő. Ez hallható a legutóbbi Cathedral City EP-jén is, aminek kissé kaotikus, szürreális hangulata kissé a dark pop világába kalandoznak el. Minden esetre nagyon érdekes, ebben a szintetikus környezetben szabbatista riffek manifesztációit, valamint lo-fi-szerű ambient, post dallamokat hallani.

Eating Asphalt

Azt hiszem az extrem metal keretein belül is bátran beszélhetünk műfajidegen zenékről. Ide sorolható az Oregoni-i Eating Asphalt, aki E.P. II kiadványával death/sludge oklának második fejezetét zúdítja ránk. Közel 8 perces anyagán kénköves lassú lávaként hömpölyögnek a több tonnás súlyokkal megpakolt ólom riffei, amik igazi ősi, primitív erőt kölcsönöznek EP-jüknek, A bömbölő, vadállatias énekhang pedig egy ébredező szörnyet jelenik meg.

Néant

A Néant a francia multi-instrumentalista, énekes és zeneszerző Void (Non Serviam, Biollante, Hiverlucide) és az orosz származású zenész, költő, Kariti ötlete alapján született meg 2022-ben. Elektronikus alapú zenéjük valahol a post metal, az ipari trip-hop, a digital hardcore és a dark pop vonalán mozog. Képzeld el, mintha a Portishead, a Massive Attack, az Ulver és a Godflesh találkozna össze egy anyagon. Na, náluk ezzel áll fent! Bemutatkozó EP-jükön a varázslaté és a nihilizmusé a főbb szerep. Ép úgy ámulatba ejtő, mint amennyire abszurd, amit csinálnak.

Pavor Nocturnus

A dark ambient, a techno, az indusztriális zene és az avant-gard black metal metszéspontját mozog az olasz Pavor Nocturnus. (Egyébként, amikor rákerestem a zenekarra, meglepődve tapasztaltam, hogy a 2000-res évek elején – közepén volt egy ilyen nevű hazai death metal banda, aki egy demót éltek meg.) Az egyszemélyes formációról sajnos nem sokat tudok, de annyi bizonyos, hogy a nyugtalanító atmoszférájú Ecatombe című műve meglehetősen vegyes érzelmeket és érzéseket vélt ki hallgatójában. Gépies lüktetése, monoton szavalása, a kísérteties, gyászos visszhangokat adó ambient zajai, sci-fi ihletésű témái, távoli sikolyai, ahogyan ő nevezi „organikus terrorja” néha a frászt hozzák hallgatójára. Képzeld magad egy sötét szobában, ahol csak egy gyenge kis fény pislákol… na, így hallgasd.

The Dwarves The Dwarves
július 24.
Baroness Baroness
július 29.
FEZEN Fesztivál 2024 FEZEN Fesztivál 2024
július 30.