Kicsi a bors, de erős – EP válogatás #37

Egy meglehetősen vibráló, frissítő EP-válogatást állítottunk nektek össze ebben a nyári hőségbe. A dallamok szinte már az aszfalttal forrnak össze és olvadnak át a pokol mélyére, ahonnan az ördögök is hozzánk járnak fel hűsölni. Túlvilági vibrálások, szétszaggatok fagyos hangok, áporodott pince szag és a ’80-as évek polírozatlan dühe. Ezt kapjátok sorozatunk 37. részében.

CIBOLA

Az egyszemélyes svéd CIBOLA projekt, amolyan olvasztótégelyeként szolgál az északi mitológiának és az extrémebb, valamint a dallamosabb metal vonalának. A Toni Åkerman által működtetett formáció négy tételes bemutatkozó synopsis in four című anyagán egyfajta varázslatos arany kupola alá vonja össze a death és thrash metal, a grindcore, a riff-centrikus groove metal és a mámoros finomságú progresszív metal esszenciáit. Mindezeknek kivonataként egy egyedi és változatos, zeneileg sokszínű és élményekben gazdag EP-t kapunk.

À l’Ombre d’Héméra

A kanadai ambient post-metal / post-core formáció, az À l’Ombre d’Héméra egy meglehetősen egyedi rezonanciájú és egyedi hangulatú zenét prezentál tavaly kiadott közel 25 perces En Route Vers Le Grand Vide című EP-jén. Dalaik néhol a lassú ürességtől visszhangzanak, amit vibráló – túlvilági – hangok szaggatnak szét, vagy fojtanak bele a masszaszerűen összeálló zúzdák koherens mocsarába, amibe megfelelő lelkiállapottal elég mélyre lehet süllyedni. Ha szered az Isis korai, vagy a Neurosis, a Cult Of Luna és az Amenra zenei gondolatvilágát, akkor Québec-i barátaink kis depressziója is kellemesen hangulatba fog hozni.

Rothadás

A Rothadás a Cryptworm, Gravecrusher, Mörbid Carnage, Coffinborn és Tyrant Goatgaldrakona soraiból ismert Hanyi Tibor gitáros és a többek közt az utóbbi három bandában, valamint az Ahrimanban is érdekelt Lédeczy Lambert formációja, ahol a legáporodottabb doom/death metal előtt róják le tiszteletüket. Bár a két hosszú dalt tartalmazó bemutatkozó EP tavaly ősszel jelent meg, ennek ellenére kötelességemnek érzem felhívni rá a hazai mániákusok figyelmét. A Hömpölygő kór és a Hantolt méreg is a nyolc perces menetidő környékén táncoló szerzemények. Aki ismeri a brit Paradise Lost első lemezét, vagy méginkább az 1988-as demóit, nagyjából képben lehet az irányvonal tekintetében, azonban a párosnak sikerült attól is szennyesebb formában prezentálnia a két nótát. A mély hörgésre még a tizenéves Nick Holmes mester is büszke lehetne, a gitárhangzás pedig ezúttal is falbontó. A nyitó nótában a nagyrészt fenyegető, lassú tempót időnként felpörgeti egy-egy gyorsabb rész, illetve a Hantolt méregben is akadnak tempósabb részek. A Lambert és Tibor által feltálalt finomságot ízlésesen fűszerezi a borítókép. A korai Autopsy és az Asphyx rajongói is készíthetik a deckeket a kétszámos kazettához!

(Andris)

Funeral For Two

A finn doom metalos Funeral For Two debütáló EP-jén a klasszikus doom és ’90-es évek bánat metal vonalát elegyíti. A banda két dalos kislemezén egy ultra lassú melankolikus bolyongást biztosít 17 percben, melyben a stílus legjellemzőbb jegyei vannak jelen némi pszichedelikus és sludge/doom befolyással. Most lehetne itt a szémaszerű példákat hozni, de minek… Akik szeretik a monolitikus, nehéz, lassan gördülő dallamokat azok bátran hallgassák.

Holocausto War Metal

Annak ellenére, hogy a brazil black/thrash metalos Holocausto War Metal még csak most adta ki első demóját, történetük egészen a ’80-as évek második feléig nyuluk vissza.  Igaz a bandát alapító Valério Exterminator (Holocausto) és csapata eléggé meg is maradt ebben a korszakban, hisz négy számos War General anyagukra erősen tükrözi az akkori polírozatlan düh hangulatát, amit 12 percben kegyetlenül öntenek a nyakunkba.

november 20.,
november 21.,