Elég gyorsan elértünk, a válogatás első jubileumi részéhez. Én leszek az aki megtöri a sort, ebben a részben már nem csak hazai kiadványok fognak szerepelni. Lesz itt screamo északról, sludge délről, nyakon öntve egy kis koncert ajánlóval is.

Épp legutóbbi írásomban ejtettem szót az SRA Records munkásságáról. Amikor a Solarized szembe jött, akkor bukkantam rá Dialer-re is. A kiadóhoz híven nem a szokványos punk, hardcore közhelyeket pufogtató zenekarral van dolgunk. Old school punk és hardcore vannak rá pakolva olyan ipari, agysejt romboló ütemekre, hogy a fal adja a másikat. Kiváló nap indító kiadvány, kávé mellé a maga 5 percével.

Kezdem azt érezni, hogy új virágkorát éli a screamo. Hétről hétre bukkanok rá, kiváló a stílusban alkotó zenekarokra, amik minőségben egyáltalán nem maradnak le a 90-es évek végén alkotó nagyágyúktól. A Shallov-ra úgy bukkantam, hogy ők lesznek a jövőhéten esedékes Képzelt Város koncerten az előzenekar. Érzelemmel túl fűtött, post-rock-al fűszerezett screamo-juk egy hallgatást mindenképpen megér a stílus kedvelőinek. Akinek pedig tetszett, megnézheti őket jövőhét szombaton az A38-on a Képzelt Város előtt.

A hazai sludge egyik helytartója, a mély underground „amplifier worship-er” betyárjai, a Her Highness a horvát Negative Slug-al egyesítette erőit, hogy a világra szabadítsák ezt a tonnás, térdből bólogatós anyagot. Aki vevő a torzított, iszapos súlyemelésre ne keressen tovább ma estére már meglesz a betevője. Április 19-én a Három Holló-ban pedig lehet a színpad előtt is rúgni a port, ugyanis Negative Slug és Herr Higness bál lesz további zenekarokkal. Nagy valószínűséggel az egész split-et meglehet majd fülelni, élőben is.

Ha Godflesh és a Neurosis mond valamit, akkor nagyjából meg is van a Lament Cityscape zenei világa. Égbe törő, kormos gyárkémények árnyékában lapátolják a betont egy a füsttől félhomályos, haldokló ipari város gyártelepén. Ha az előbb leírt kép bizalom gerjesztő, akkor nincs is más dolga az embernek mint a bandcampra csapni.

Amikor felugrott valahol a Snorlax név kíváncsiságból egyből rákattintottam. Egyszerűen nem fért a fejembe, hogy mi okon neveznek el egy ausztrál black/death zenekart egy pokémonról. Még ha valami súlyos doom vagy sludge lenne. Na mindegy. A lényeg, hogy milyen jól tettem, hogy hajtott a kíváncsiság mert így nem maradtam le az utóbbi idők egyik legjobb black/death EP-ről. 20 percben kapunk olyan kiváló riffekkel és váltásokkal tele tunkolt aprítást, hogy mind a tíz ujjunkat megnyaljuk. Black, death rajongóknak erősen ajánlott.