„Elszállt egy hajó a szélben…„

Fogynak a legendák, mint a jó bor… EP sorozatunkban öt újabb búfelejtőt hoztunk el nektek, melyek egytől egyik marnak, mint az októberi rozsda. Lesz itt komor hangulatú klasszikus és horror doom, agymanipulált death metal, hipersebességű sci-fi metal és a ’70-es évek édes nosztalgiája.

Ahogyan azt a címe is mutatja második EP-jével jelentkezett a finn szabbatista doomer Funeral For Two csapata. Valamivel több mint 21 perces anyagukra két lassú riffektől terhelt, klasszikus doom vezetésű sötét atmoszférájú tételt került fel, melyek a fentebb említett Black Sabbath hatási mellet a Touble, valamint a svéd power doom trió a Monolord hatásait is hordozzák. Igazából fölösleges is róla beszélni. Beszéljenek inkább a lassú  vontatmányú doom / stoneres fiffeik, melyeknek atmoszférái valami eszméletlen bizsergést váltanak ki belőle. Ez a cucc minden doomernek kötelező.  [Apropó: Ha Terry Black (RIP) ruhát varrat, akkor az a Black Sabbath? ha-ha]

Az old-school death metalos amerikai Existentia nem titkolt célja, hogy zenei manipulációt hajtson végre a tömegek felett, miközben eddig nem ismert kompozícionális mélységekbe kalauzolja el őket. Gyilkos EP-jükre, ami a Calculating Failure címet viseli négy, a ’90-es évek klasszikus mászárosainak, mint a Morbid Angel, vagy a Suffocation valamint a műfaj technikásabb vonalát képviselő Origin kohéziójából született dal került fel. Dalaik 20 percen át egytől egyik egy ontják a gyilkos ütemeket és a pusztítást, melyek szinte szugerálnak a gonosz cselekedetekre. Ez egy igazi headbange cséplőgép, amitől biztosan leszakad a fejed.

A gótikus horror, valamint a black / doom metal vonalait ötvöző olasz Lutto trió „nem csinált semmi mást csak” elővette a jól bevált, származásukat tekintve őshonos horror doom az Abysmal Grief és a misztikus black metalos Necromantia korai receptjeit, azokat beleöntötték a Coven boszorkányüstjébe, hogy kifőzzék belőle L’Orrore Incarnato EP-jüket. Nem is titkolt szándékuk, hiszen ahogy írják: egy újabb tisztelgés a klasszikus horror hagyománya előtt. Három tételes anyaguk egy rövidke párbeszédes bevezető után, rögtön az éjsötét, vámpirisztikus dallamok sűrűjébe vált… vészjósló templomi orgonák, szélsebes jeges dallamok, amik állandó jelenlévői, meghatározó elemei dalaiknak. ezek mellé kapcsolódik némi klasszikus heavy metalos galoppozó hatás, és a kripta doom áporodott szaga, ami a melankólia édes, nekrofil örömérzeteit adják.

A sci-fi mániás Bay Area-i thrash/death metalos Rude 2017-es EP-je óta egy élő válogatásanyagon hallatott magáról. Most azonban egy vadonatúj kislemezzel jelentkeztek, ami Outer Reaches címmel jelent meg, rajta öt klasszikus death metal nótával, melye mélyen a ’90-es évek német Morgoth hatásaiban gyökereznek. Mindezt olyan modern hatásokkal, mint a Skeletal Remains vértezték fel, amik meglehetősen friss érzetett adnak a műfajnak. Dalaikat hallgatva egyfajta vérfrissítésről is beszélhetünk. A 23 perces EP-n dúskálhatunk a változatosnál, változatosabb témákban, annak ellenére, hogy sokszor ismerős dallamokra kapjuk fel a fejünket. Ezek természetesen mit sem vesznek el dalaik értékeiből, sőt inkább nosztalgikus színeket adnak klasszikus mészáros dallamaiknak. Tegyetek velük egy próbát.

A Birth egy erősen vintage ihletésű pszichedelikus, progresszív, hard rock négyes melyet olyan jól ismert arcok alkotnak, mint Brian Ellis (Astra, Psicomagia), Conor Riley (Astra), Trevor Mast (Psicomagia), Paul Marrone (Radio Moscow, Psicomagia, Astra). Bemutatkozó demójukkal visszarepítenek a ’70-es évek nagy klasszikusainak (Deep Purple, King Crimson, Yes) világába. Nyitó tételük (Descencing Us) John Lord esszenciái, valamint Deep Purple hatási ölmelegnyi szeretettel tárják ki a béke és a harmónia kapuit, ami átlépve a bensőséges hangulati élményt adó Cosmic Wind dallamaival szárnyalhatunk tovább. Ezt követi a ’70-es évek progresszív King Crimson hatásaitól átölelt Long Way Dow energikus, egyben andalítóan dallamos, vibráló blues-rockos balladájuk. Háromszámos demójuk nagylemez után kiállt, ami remélhetősen meg is érkezik.