Snowblood

The Human Tragedy (2003)

A vásárló legtöbbször a borítóval és a névvel szembesül egy lemez kapcsán. Probáltam kitalálni ránézésre milyen stílus lehet, de a “sokat” mondó cover alapján inkabb feladtam. Mindenesetre, amint lepörgött, olyan öröm fogott el, h végre itt van egy újabb banda, aki az ISIS féle vonalon mozog, de nem csak nyúlja azt.
Az album egy 3perces noise/ambient-es introval indul, ami a 2. számnál már egy agresszív ritmusú gitárzúzásba megy át, gyors grind és sikoltásszerű énekkel megspékelve. A többi szám, mind 6perc fölött van, király váltásokkal a kristálytiszta és a sludge-os énekek valamint a tempók között. Mélyen tűzdelve doomos riffekkel, stoneres témákkal, mélyen elnyújtott hörgésekkel. Augustine című nóta tiszta szakasszal indít, majd folyamatosan jön a torzított gitártéma, ami csak a legvégén csap át az őrületbe. Következő szám, mely egyben a kedvencem is, a Cape Wrath, nyitás egy drone-os, sokáig ismétlődő riffel, ami később vált egy tiszta és gyönyörű gitárra. Köztes kántálás szerű ének már csak hab a tortán…a sikoltás sorozat a végén, pedig maga a kiteljesedés.
Utolsó track az Escape is Not Freedom, itt is előtör a hardcore szerű ének, nagyon beteges, zúzós riffek és a dalszöveg… “Születés és halál, amikor megszületünk, nem a világra hoznak minket, hanem világon kívülre, és halálunkkor nem elhagyjuk e világot, hanem belehalunk, és kör így folytatódik…”
Összességében, lehetne hosszabb az album, talán jobb is, de így első nekifutásra az anyag iszonyat nagyot üt. Ha az album a Hydrahead (ISIS, Pelikan) kiadónál látott volna napvilágot, tutira ismertebbek lennének a skót srácok. Elvileg idén látott napvilágot az új album, de ahhoz még nem volt szerencsém. A honlapjukon mindenesetre bele lehet hallgatni pár számba, akit érdekel: www.snowblood.com

november 12.,