Deceiver
Riding with the Reaper

(2005)
ensomhet
2006. január 23.
0
Pontszám
7

Még a Fémforgács átmeneti leállása idején érkezett hozzánk a svéd Deceiver promo CD-je, így kissé elkallódott, de most rátaláltam és írok róla. A bandát 2004 januárjában alakította meg Pete Flesh gitáros (ex-Maze of Torment), Crille Lundin basszer (ex-Maze of Torment), Magnus Flink dobos és Destormo énekes, hogy – nem titkolt szándékkal – régivágású thrash / heavy metal játszanak. Hatásaikként olyan bandákat említenek meg, mint Motörhead, Sodom, Destruction, Mercyful Fate, Judas Priest, Black Sabbath, régi Metallica, Venom stb., de persze nem kópia-banda lennének, hanem próbálják saját egyéniségüket is belevinni a dalokba.

Ennyi kis bevezető után akkor rá is térnék a Riding with the Reaper című album kivesézésére, mely az első teljes kiadványuk (előtte csak egy demo MCD-t jelentettek meg). Az a nagylemez (és az MCD is) a svéd Abyss Stúdióban került felvételre Tommy Tägtgren felügyelete mellett, így a hangzással nincs gond, minden hangszer arányosan szól, és sikerült egy régies megszólalást elérni, ami tetszik nekem, nem ez a ma divatos széttriggerelt, túlpolírozott tucattökéletesség. Az album közel 37 perc hosszban tartalmaz 10 számot, tehát átlag 3-4 perces tételek találhatók rajta. Úgy vélem, hogy a „thrashing heavy metal” kifejezés tökéletesen illik a zenére. A számokban jobbára közép- és gyorsabb tempók váltakoznak, valamint egészséges arányban oszlik meg a thrashes riffelés a heavy metalos, harmóniákat is felvonultató témákkal. (Ezeknél pl. nekem gyakran az Iron Maiden neve ugrik be…) Szinte minden számban van valamiféle szóló, ezekre is jellemző a kettősség, vannak dallamosabb és hanghalmozósabb próbálkozások. Az ének inkább kiabálósabb jellegű, de érthető. Kivételt képez a „Cover the Wounds” című dal, melyben egy másik énekhang is feltűnik (nem tudom ki a gazdája), és ez egész tiszta és dallamos. A zenekar hangszeres tudása megfelelő, magabiztosan, érzéssel játszák az amúgy nem nagyon túlbonyolított témákat.
Dalokat nem nagyon tudnék kiemelni, mivel kb. hasonló színvonalat képviselnek, és szinte mindben megtalálható thrashes és heavys rész egyaránt. Ha mégis kellene választanom, akkor a másodikként elhangzó „Raise Your Horns”-t mondanám, valamint az utolsó „Destroy ’em All”-t, de csak azért, mert a gyorsabb témák állnak közel hozzám. Esetleg még a „Cover the Wounds”-t, a már említett kétféle énekes megoldás miatt.

Az album elkészülte után távozott a bandából az énekes Destormo, így jelenleg a banda gitárosa látja el az énekesi feladatokat (talán az övé volt a tisztább énekhang?). Készül már a második lemezük, mely Holov Posen Tro May Trot címmel 2006 márciuásban jelenik meg az Iron Fist Productions gondozásában (az elsőt is ők adták ki).

Összességében tehát elmondható, hogy a Riding with the Reaper egy korrekt oldschool heavy/thrash album, amit nosztalgiázva hallgathatnak a idősebbek, a fiatalabbaknak pedig felkeltheti az érdeklődését a régebbi muzsikák iránt.

Deceiver Official Site

Akela, Jó’vana Akela, Jó’vana
április 05.