Paganfire / Abigail / Black Sister

Thrash Metal Superstars (2010)

Két kiadó összefogásával látott napvilágot e három különböző országban székelő thrash horda dalait tömörítő megosztott lemez, a Thrash Metal Superstars. Nevezetesen a Neverheard Distro és a Problem Records közreműködése kellett ahhoz, hogy megszülethessen ez a kilenc élő felvételt 27 percben tartalmazó split.

A fülöp-szigeteki Paganfire egy ottani koncerten készült kettő dallal került fel a lemezre, amelyekről elmondható, hogy náluk jóformán megállt az idő, hiszen ugyanolyan elánnal hajszolják a hangszereiket, mint a 80-as évek thrash/speed bandái. Az első daluk egy saját szerzemény lehet, bár név nélkül került fel a korongra, a másik pedig a Slayer ,,tollából” való, ősrégi Chemical Warfare nóta. A Paganfire muzikális kisugárzása nekem a magyar thrash/black hőskor bandáiéra (Fantom, Angelreaper) hasonlít, csak ugyebár azóta eltelt közel harminc év. Érdekes kérdés, hogy 2011-ben mennyire van szükség az akkori hangzással lemezt kiadni – azon túl, hogy bootlegről van szó.

A japán Abigail már régi motorosnak számít a thrash metal körökben, ki ne ismerné Yasuyuki Suzuki munkásságát? A számtalan kiadványt a világra zúdító távol-keleti formáció két saját dallal szerepel a spliten, amelyeket még 2009-ben egy tokiói buli alkalmával rögzítettek és elmondható, hogy ez esetben, a Paganfirerel ellentétben inkább lehet olyan érzésünk, hogy egy XXI. századi felvételt hallhatunk. A két dal jól példázza a banda ars poeticáját: halál, sátán, pokol, szellemidézés, amelyek elég színes, sok magas hanggal és váltással teletűzdelt zenei világban öltenek testet.

A harmadik versenyző a magyar/skót Black Sister, akik a 2009 júliusában megrendezett budapesti koncertjükről szántak öt dalt a CD-re. A számhosszok szerint akár grindcore babérokra is törhetne a formáció, azonban a zene nem mutat erre megfelelő jeleket. Hallottam már őket lemezen, de nekem meggyőződésem, hogy egy ízig-vérig koncertbanda a Black Sister és ezt a véleményt csak megerősíti ez a split, mivel tényleg jó hangulatú koncertet adtak. A teljes megőrülést csak nyomokban adja vissza a hangfelvétel, de ez is épp elég meggyőző lehet azok számára, akik tanakodtak, hogy megéri-e jegyet venni a thrash horda fellépésére. Nagyon nagy zenei virtuozitásra senki ne számítson, lévén ez egy igazi lendületes ösztönzene, az pedig egyéni preferencia kérdése, hogy ezzel kinek tudják elnyerni el a tetszését.

szeptember 17.,
szeptember 18.,
szeptember 20.,