Heathendom
The Symbolist

boymester
2011. április 11.
0
Pontszám
6

A görögök meg vannak áldva egy több ezer éves történelemmel, ahol hősök, mitológiai lények sokasága született meg az idők folyamán. Ezt kihasználva az északi népek mellett igencsak jelentős bandákat tudnak felsorakoztatni, akik ezeket az időket idézik. Valahogy azonban ebből a dömpingből kevesen tudtak kitörni és nagyobb hírnevet szerezni a nagy ősöknek. A Metal On Metal Records idén két általam nagyon várt lemezzel is előrukkolt, ami a témával foglalkozik. Az egyik a Wishdoom Helepolis című lemeze, ami külön kritikát érdemel, mert nem lett semmi… a másik lemez a Heathendom második teljes albuma, jelen kritika tárgya. A banda első lemeze 2008-ban jelent meg, viszonylag egyszerű zenei aláfestéssel keverték a Candlemass szerű epikus doomot a King Diamond fémjelezte metállal, melynek eredménye saját megítélésük szerint „power doom metal”.  A doom ezen az albumon csak elvétve kerül elő, azonban kapunk helyette még több power elemet, rengeteg elektronikával, szintifüggönnyel. A dalok írásakor úgy érezhették, hogy minden percbe bele lehet még sűríteni valamit, aminek az lett az eredménye, hogy szinte lehetetlen igazán elmélyedni az anyagban. Egy progresszív metal bandától ez természetes, hogy kapkodni kelljen a fejünket a szebbnél szebb megoldásokra, jelen esetben viszont indokolatlannak érzem. A saját hangszerén mindenki profi a zenekarban, ezt a technikai tudást is maximálisan tolják az arcunka, az album hanzása modern és erőteljes, szinte egyenrangúan szól minden hangszer, ami szintén azt az érzés kelti bennem, hogy a zenekar ezzel az albummal akart nagyot dobni minden áron…
Erősen rányomja a bélyeget a banda zenéjére az is, hogy túlságosan próbálnak hasonlítani az általuk favorizált zenekarokra (King Diamond, Solitude Aeturnus, Candlemass), de előző albumukhoz képest ezen talán sikerült csiszolni kicsit és egyedibbre venni a dolgokat.
Szó sincs róla, az album nagyon is profi munka, de talán ez a profizmus, ez a szerkesztettség az, ami miatt a régi, ezekhez képest amatőrebbnek tűnő dalokat fogom inkább újra hallgatni, mert ami csorbát szenvedett nálam, az a hitelesség.
Aki szereti az összetettebb power metal zenéket, esetleg mindene King Diamond munkássága, az feltétlenül ismerkedjen meg az albummal.

Hexvessel Hexvessel
április 24.
Akela, Innistrad Akela, Innistrad
április 25.